Czomba Sándor szerint sikeres, amit elkezdtek

Diákmunka, diplomamentő program, szakképzés, felnőttképzés, több tízmilliárd forinttal megemelt közfoglalkoztatási összeg. Czomba Sándor munkaerő-piaci és képzési államtitkár ezekről a minisztériumi programokról beszélt a lapunknak adott interjúban. Kiemelte: az előző kormányzati ciklusban elkezdték, most pedig folytatják a munkanélküliség visszaszorítását, a foglalkoztatás bővítését. A javuló statisztikai mutatók magukért beszélnek – írja a Magyar Hírlap.

– Hogyan és milyen irányba fejlődött a foglalkoztatás és a munkaerőpiac az országgyűlési választás óta? 

– Azokat a folyamatokat, amelyeket az előző kormányzati ciklusban elkezdünk, a foglalkoztatáspolitika területén is folytatni kívánjuk. A számok azt mutatják, a kormány minden nehézség ellenére ezen a területen érte el a legnagyobb sikereket, hiszen a gazdaság fejlődése régebben nem volt olyan ütemű, mint mostanság. Mi nemcsak szinten tartottuk, hanem jelentősen növeltük a dolgozók számát, persze, ehhez kellett a közfoglalkoztatási program is. Négy év alatt mintegy háromszázötvenezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, s ebből csaknem kétszázezer új munkahely a versenyszférában jött létre. Így fél éve már több mint négymillióan dolgoznak Magyarországon. Ezt egyetlen kormány sem tudta 1992 óta elérni. Amit elkezdünk, látszik, hogy eredményes, és ezt szeretnénk az új kormányzati ciklusban is folytatni, illetve erősíteni. 

– Miután a gazdaság növekedése megindult, a foglalkoztatási szektor is átalakulóban van, mire kell összpontosítani ezen a területen? 

– Reményeink szerint a nemzeti össztermék, azaz a GDP bővülése három- vagy akár négyszázalékos is lehet. De arra nagyon kell a kormánynak figyelnie, hogy hiába erősödik a gazdaság, ez nem vonja automatikusan maga után a foglalkoztatási szint növekedését. Tehát olyan intézkedéseket kell hoznunk ezenkívül, amelyekkel a gazdasági bővüléssel párhuzamosan a foglalkoztatás további emelkedését is el tudjuk érni, elsősorban a versenyszférában. Éppen ezért az új uniós pénzügyi ciklusban is az egyik legjelentősebb rész a munkahelyteremtésé és a képzésé.

– A munkaerőpiacon jelenleg van-e olyan problémás terület, amelyet nehezen tudnak kezelni, és mi-előbb változtatni szeretnének rajta? 

– Hogyne lenne. Ráadásul évtizedekre visszamenőleg. Hiába van félmillió regisztrált álláskereső, a munkáltatók mégis sokszor arra panaszkodnak, hogy nem találnak megfelelő munkaerőt. Azaz nem találkozik a keresleti és a kínálati oldal. Ezt még tetézi, hogy a munkaügyi központokat látogatók több mint fele sajnos szakképzetlen. Ezen a területen igen komoly és sürgős változásokra van szükség, hiszen nem csak mennyiségileg, minőségileg is meg kell felelnünk a munkát ajánlók elvárásainak.

– Mi lehet a megoldás? 

– Nem véletlen, hogy az új kormányzati ciklusban két új helyettes államtitkárságunk lesz: az egyik a munkaerő-piaci, a másik pedig a képzési területet öleli fel. Ennek oka, hogy a szakképzés, illetve a felnőttképzés is hozzánk tartozik. A munkanélküliség bővülését, újratermelődését a szakképzéssel tudjuk leginkább megakadályozni, illetve csökkenteni, ezért a korábbiaknál is nagyobb hangsúlyt fektetünk erre az új kormányzati ciklusban. A másik fő megoldandó rész, hogy a több százezer regisztrált, de szakképzetlen munkanélkülit a felnőttképzésen keresztül képezzük tovább. Mindezt azért, hogy a munkáltatók szakképzett munkaerő iránti igényét ki tudjuk elégíteni.

– Hol tart a fiatal korosztály foglalkoztatása?

– Az idén március–májusban a 15-24 éves korosztályból 255 ezren voltak foglalkoztatottak, negyvenezerrel többen, mint egy éve. Míg az előző év azonos időszakában 27 százalék volt a munkanélküliségi rátájuk, ez mára 19,4 százalékra csökkent. A foglalkoztatási arányuk pedig húsz fölé, 22,8 százalékra emelkedett. Tehát elmondható, hogy jelentősen javult a fiatalok foglalkoztatási helyzete. Mindez nem a véletlen műve, számos jól célzott foglalkoztatási programot működtetünk.

– Az egyik legnagyobb segítség a fiataloknak a diplomamentő program. Ez mennyire népszerű? A kiírás óta talán már vannak tapasztalatok.

– Az érdeklődés óriási, az előzetes regisztráción huszonötezren vettek részt. A diplomamentő program keretében a kormány fejenként legfeljebb háromszázezer forinttal támogatja majd a résztvevőket angol, német és francia nyelven elérhető, ingyenes nyelvtanfolyam formájában.
A jelentkezőknek vállalniuk kell, hogy a képzés után B2 szintű, vagyis középfokú, államilag elismert nyelvvizsgát tesznek 2015. december végéig, majd átveszik a diplomájukat, és ezt 2016. február 28-ig igazolják is. Azok jelentkezhetnek, akik az államvizsgát már letették, nincs hallgatói jogviszonyuk, de a diplomájukat nyelvvizsga hiányában még nem vehették át. Ők körülbelül ötvenezren vannak, közülük most mintegy tízezren juthatnak oklevélhez a hárommilliárd forintos programban.

– A kormány ebben a ciklusban a diákmunkának is kiemelt részt szán. Milyen tematika szerint, és mekkora forrásból?

– Július 1-jén indult a program, amelynek keretében 16–25 év közötti diákok kaphatnak a helyi önkormányzatoknál vagy önkormányzati fenntartású intézményeknél munkalehetőséget. Az idén a múlt évhez hasonlóan 1,5 milliárd forint áll rendelkezésre erre a célra. Azok a nappali tagozatos diákok vehetnek részt ebben, akik a program kezdő időpontjában már betöltötték a 16. életévüket, befejezésekor, augusztus 31-én pedig még nem múlnak el huszonöt évesek. A diákok regisztrálhatják magukat a munkahelyi kirendeltségeken. Az önkormányzatok a hatáskörükbe tartozó munkákat kínálnak, a tavalyi tapasztalatok alapján például irattározást, konyhai kisegítő munkát vagy parkgondozást, s a járási munkaügyi kirendeltségekhez kell benyújtani munkaerőigényüket. A rendelkezésre álló összegből mintegy nyolcezer-ötszáz diák foglalkoztatása valósulhatna meg, ha mindenki két hónapos szerződést kötne, de a korábbi tapasztalatok szerint általában egy-egy hónapot töltenek a fiatalok a programban, így a foglalkoztatottak száma akár ennek a duplája is lehet. Abban bízom, hogy a felsoroltak újabb látható eredményhez vezetnek. 

Forrás: Magyar Hírlap