Mi lesz, ha nem fizet járulékot a munkaadó?

Van, aki tud róla, más nem is sejti, hogy csak papíron van bejelentve, s valójában nem perkálja le utána a közterheket a munkáltatója. Annak jártunk utána, jár-e ilyenkor nyugdíj a dolgozónak – írja az fn.hir24.hu.

   Egy korábbi cikkünkben írtunk arról a biztonsági őrről, akinek ugyan volt munkaszerződése, havonta megkapta a fizetéspapírját, év végén az adóbevalláshoz az igazolást, de tudta, hogy, a lepapírozás ellenére feketén alkalmazták.
 
  Az ügyfélkapun ugyanis nem volt nyoma annak, hogy legálisan foglalkoztatnák. És a NAV is jelezte neki, amikor készítette az éves adóbevallását, hogy a cége nem küldött havi bevallást róla, és nem is fizetett utána közterheket.
 
No de mi lesz a nyugdíjjal?
 
   Már akkor felmerült a kérdés, hogy ilyen esetben mire számíthat a dolgozó nyugdíjas korára. Hiszen a konkrét ügyből kiindulva: az őr bruttójából levonja a munkahely az egyéni nyugdíjjárulékot. Vagyis járuléknyival kevesebb bért fizetnek neki. Viszont a cég ezt az összeget nem utalja át a költségvetésnek, hanem lenyeli.
 
  Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot (ONYF) kérdeztük, vajon beleszámít-e a dolgozók nyugdíjbiztosítási idejébe a hasonló „munkaviszony”, ha van munkaszerződés és fizetéspapír? Főleg, hogy a NAV például ezek alapján elkészíti az adóbevallást.
 
Ha levonták a járulékot, akkor beszámít
 
  Az ONYF tájékoztatásából az derült ki, hogy a munkavállalóknál a szolgálati idő elismerése annak ellenére is rendben lehet, hogy a munkáltató elsumákolja a közterhek megfizetését. A törvény ugyanis azt mondja, hogy 1997. december 31-je után a biztosítottnak minősülő személy biztosítással járó jogviszonyának időtartama szolgálati időnek számít, ha erre az időszakra az előírt nyugdíjjárulékot levonták tőle. Márpedig a konkrét ügyben az őrtől levonták.
 
Bizonyítani is tudni kell
 
   Azt is rögzítették a jogszabályban, hogy a szolgálati időt a társadalombiztosítási igazgatási szervek nyilvántartása alapján kell számításba venni. A nyilvántartásai alapján nem igazolt szolgálati időket pedig – ha jogszabály
másként nem rendelkezik – abban az esetben kell figyelembe venni, ha azokat az igénylő

a) a foglalkoztató által kiállított egykorú eredeti okirattal (igazolással), vagy

b) a foglalkoztató eredeti nyilvántartásai alapján kiállított igazolással, vagy 

c) egyéb hitelt érdemlő módon bizonyítja.
 
Mit jelent ez?
 
   Ha tehát az érintett dolgozónak van munkaszerződése, éves járulékigazolása a munkáltatótól és havi jövedelemigazolásokkal is rendelkezik, a jelenleg hatályos jogszabály alapján e munkaviszonyát el kell ismerni szolgálati időként.
 
  Azt tanácsolja egyébként az ONYF, hogy aki az őrhöz hasonló cipőben jár, annak célszerű adategyeztetési eljárást kezdeményeznie. Ennek keretében ugyanis megvizsgálják a dokumentumait, és határozat formájában rendelkeznek a szolgálati idő elismeréséről. Vagyis kvázi bebiztosíthatja a nyugdíját.
 
Mire kell ügyelni?
 
  Tanácsolták még, hogy a fizetési, járulékigazolási és munkaviszonyra vonatkozó összes dokumentumot feltétlenül őrizze meg mindenki, mert ezekkel tudja bizonyítani, hogy hivatalosan alkalmazták, és a járulékokat levonták a keresetéből. Vagyis hogy jogosult a szolgálati időre, és az utána járó nyugdíjra.
 
   A munkavállaló ugyanis azért nem szenvedhet hátrányt a nyugdíjbiztosítási eljárásban, mert a foglalkoztatója elmulasztotta adatszolgáltatási, illetve járulékbefizetési kötelezettségét – szögezték le.    
                
Forrás: fn.hir24.hu