Tzennégyszeres különbség a legjobban és a legrosszabbul kereső dolgozók között

 Több mint 14-szeres különbség volt tavaly a legjobban kereső és a legrosszabbul kereső dolgozók között - derült ki a foglalkoztatási szolgálat adatbázisából.

   A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat egyéni keresetekre vonatkozó statisztikája a Foglalkoztatások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR) alapján listázza a 2013-as átlagos kereseteket foglalkozások, szakmák szerint.
 
   Ez alapján az országos átlagos havi egy főre jutó kereset 239 616 forint volt, ám ettől lefelé és különösen felfelé óriási kilengések mutatkoznak. A legrosszabbul és a legjobban fizetett foglalkozások között ugyanis több, mint 14-szeres differencia van - bár azt is el kell ismerni, hogy a képzettség és a tanulmányok szempontjából is jelentős a különbség.
 
Akik 1,5 milliót keresnek...
 
  A legjobban fizető foglalkozás tavaly a légiforgalmi irányító volt, melyért átlagosan 1,525 millió forintos fizetést kaptak az érintettek. Ám nem ez az egyedüli 1 milliónál nagyobb kereset. Majdnem havi 1,3 milliót kerestek ugyanis a törvényhozók, miniszterek és államtitkárok a statisztika szerint, de a versenyszférában a vállalati stratégiatervezési egységek vezetőinek havi átlag keresete is 30 ezerre meghaladta a havi egymillió forintot.
 
   Az adatok alapján az látható, hogy a rangsorban az első három után sorra következnek a különböző ágazatok cégvezetői: fizetésük területtől függően 941 és 648 ezer forint között mozgott átlagosan. Ezzel kapcsolatban érdekesség, hogy bár talán sokan még mindig úgy tekintenek a pénzügyi, gazdasági területre, mint amelyek jól fizető munkahelyeket biztosítanak, az NFSZ statisztikája szerint ez pont nem teljesen igaz a cégvezetőknél. Közöttük ugyanis leginkább a már fentebb említett vállalati stratégiatervezési egység vezetője keres a legjobban. Őket szintén 900 ezer forint felett havi keresettel a személyzeti-, HR-vezetők, az értékesítési, marketingtevékenységgel foglalkozó cégvezetők és végül a pénzintézeti tevékenységet folytató cégek vezetői követik. Utóbbi átlagosan 919 ezer forintos keresettel rendelkeztek havi szinten.
 

   Ha azonban arra lennénk kíváncsiak, hogy a „polgári-de-nem-cégvezető” munkák közül melyik fizet a legjobban, akkor sem kell sokat kutakodni, hogy az adatokból összeállított rangsorunk 14. helyét a bírók foglalják el havi 645 ezres keresettel, akiket 634 ezerrel az adótanácsadók, adószakértők követnek.Mivel az átlagos kereset 239 616 forint volt tavaly, az jól látható, hogy az imént felsorolt keresetek is minimum 3-szor magasabbak az átlagnál, az 1,5 milliós légiforgalmi irányítós bérről pedig nem is szólva.
 
... és, akik 105 ezret keresnek
 
   Ami a legrosszabbul fizetett foglalkozásokat illeti, tavaly az átlagos 105 767 forintos keresettel a nád-, és fűzfeldolgozó, seprű-, kefegyártók álltak az összeállított rangsor legvégén. Ez még a 45 százaléka sincs az átlagosnak. Ennél csak néhány ezerrel kerestek többet tavaly a tetőfedők, konyhai kisegítők, piaci, utcai árusok, de még az áru- és divatbemutatókkal foglalkozó esetében sem érte el a kereset a 120 ezer forintot.
 
  A 15-ös listánk legelőkelőbb helyén, vagyis ott, ahol még épp elmondhatjuk: az egyik „legkevesebbet” kereső foglalkozásról van szó, a fakitermelők, favágók állnak 121 211 forintos átlagos havi keresettel.

 
2,5-szer többért dolgozhat a diplomás
 
   Az NFSZ oldalán többféle bontásban is megvizsgálhatóak a havi átlagos keresetek. Így például fény derülhet arra is, hogy tavaly míg egy gimnáziumi végzettséggel rendelkező dolgozó 213 ezer forintot keresett a versenyszférában átlagosan, addig egy egyetemi végzettségű már 600,5 ezerért végezhette a munkáját - foglalkozástól függetlenül.
 
   Érdekesség ezzel kapcsolatban, hogy a költségvetési szférában ennek kicsivel több mint felében reménykedhettek azok, akik egyetemi végzettséggel ezen a területen helyezkedtek el.
 
Forrás:mfor.hu