Ha tesz érte, így lehet magasabb a nyugdíja

A magyar demográfiai folyamatok és a tőkefedezeti láb felszámolása abba az irányba mutatnak, hogy a ma még aktív munkavállalók 15-20 év múlva alacsonyabb reálértékkel bíró nyugdíjat kaphatnak majd. A csodavárás helyett az öngondoskodás segíthet, összefoglaljuk a lehetőségeket.

    Sokan tekintenek a nyugdíjas korra a messzi távolba lévő eseményként, amellyel ráérnek majd később foglalkozni. Pedig a magyar nyugdíjrendszer a többség számára aligha fog komoly összeget biztosítani a mai fiatalok és középkorúak számára 15-20 év múlva. A demográfiai trendek ugyanis meglehetősen borús képet festenek: 2014 és 2024 között mintegy 412 ezerrel csökken majd Magyarország teljes népessége, ám ennél jóval, csaknem 40 százalékkal lesz nagyobb mértékű a fogyás (mintegy 579 ezer fő) az aktív életkorúak, a 20–64 évesek körében.

    A következő években tehát a nyugdíjasok aktív korúakhoz viszonyított aránya jelentősen megemelkedik, ráadásul az eltartottak hosszabb élettartamuknak köszönhetően tovább részesülnek majd társadalombiztosítási ellátásban. A trend persze nem újkeletű: míg például 1980-ban Magyarországon 4 aktív keresőre még csak 2 nyugdíjas jutott, addig 2013-ban 4 aktív kereső már 3 nyugdíjast tartott el. A nem is olyan távoli jövőben, 2050-re 4 aktív keresőnek nagy valószínűséggel már 6 nyugdíjasról kell majd gondoskodnia.

Támogatja az állam is

    Ha tehát a nyugdíjkorhatár nem nő a következő évtizedekben drasztikusan, akkor az egy nyugdíjasra eső juttatásnak kell csökkennie, vagyis – legalább reálértéken – a mainál számottevően alacsonyabb nyugdíjjal kell azoknak számolniuk, akik a következő évtizedekben lépnek ki a munkaerőpiacról. Sajnos a magyar lakosság jelentős része számára a napi megélhetés is problémát jelent, így számukra az öngondoskodás nem alternatíva. Azok számára viszont, akik meg tudnak takarítani több alternatíva is adódik a nyugdíjas évek biztosítására:

• köthetünk nyugdíjbiztosítást,
• lehetünk önkéntes-kölcsönös nyugdíjpénztári tagok,
• választhatjuk a nyugdíj-előtakarékossági számlát is.

    Mindhárom megtakarítási lehetőség választása esetében lehetőségünk van az adóévben fizetett díjak után adójóváírást érvényesíteni. Ez azt jelenti, hogy a befizetett éves díj 20 százalékát, összesen maximum 280 ezer forintot a személyi jövedelemadóból az adóbevallásban megjelölt biztosítási/ pénztári/ előtakarékossági szerződésen írják jóvá.  Amennyiben több szerződése is van, akkor a jóváírás olyan arányban történik, ahogy az ügyfél arról rendelkezik. A szabályozás abba az irányba mutat, hogy a megtakarításokat valóban hosszútávra tervezzék az emberek, így mindhárom opció esetében törvény 10 éves várakozási időt ír elő, ezen időtartam alatt a számlán kell maradnia a felhalmozott pénzösszegnek. Érdemes kiemelni a konstrukciók kapcsán, hogy mindhárom esetben a megtakarítási forma örökölhető.

Önkéntes-kölcsönös nyugdíjpénztár

    Az önkéntes nyugdíjpénztár lehetőséget teremt arra, hogy aktív éveik jövedelméből biztonságos és hatékony módon tudjanak az emberek előtakarékoskodni. Az önkéntes nyugdíjpénztárak minimum 10 éves tagsági viszonyt (várakozási időt) követően fizetnek, illetve a nyugdíjkorhatár elérésével nyújtanak szolgáltatást tagjaiknak, vagy azok közeli hozzátartozójának. A választható portfóliós rendszert működtető pénztárak különböző befektetési eszközöket tartalmazó portfóliókat kínálnak, amelyek közül szabadon választhat.

    Ennek kapcsán érdemes megjegyezni, hogy az MNB adatai szerint hét önkéntes nyugdíjpénztár alakította ki választható portfoliós rendszerét, ezen pénztárak a szektor vagyonának 21,4 százalékát, létszámának 24,4 százalékát fedik le. A rendszert biztosító pénztárak 2-5 különböző összetételű portfoliót alakítottak ki, ezen portfoliók között választhatnak a tagok. Ténylegesen egyébként a tagok 5-15 százaléka élt a választás lehetőségével, a tagság zöme a pénztár által felkínált alapportfolióban maradt.

    A pénztár alapszabályában meghatározott mértékű minimum tagdíj-befizetési kötelezettséget kell teljesíteni (pl. 1000 Ft/hónap, 12000 Ft évente). Lehetőség van a tagság és így a befizetési kötelezettség szüneteltetésére is az alapszabályban meghatározott feltételek szerint. Adó-visszatérítés formájában minden évben kedvezmény jár a befizetett összeg után. Érdemes megemlíteni azt is, hogy öröklés esetén illetékmentesen juthatnak a felhalmozott összeghez az örökösök.

Számos munkáltató a béren kívüli, cafetéria juttatások körében választhatóvá teszi az önkéntes nyugdíjpénztári számlára való utalást. A pénztárak hozama (kamat- és árfolyamnyereség) adómentes.

    Érdemes odafigyelni, hogy ha nyugdíj előtt veszik fel a megtakarítást a várakozási idő leteltét követően – a kivett tőkerész után évente csökkenő mértékben személyi jövedelemadót valamint egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Kockázatot jelent az is, hogy a pénzpiaci mozgások kihathatnak a megtakarítás értékére. Érdemes tehát azelőtt felmérni a kockázatokat, mielőtt hosszú távú elköteleződést vállal fel a befektető.

Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ)

    A NYESZ a hosszú távú nyugdíjcélú takarékoskodást szolgálja, melyen rendszeresen vagy időszakonként kisebb vagy nagyobb összegű megtakarítások helyezhetők el. A számlanyitáshoz minimum 5000 forint befizetés szükséges.

    A NYESZ mellett szól, hogy fennállásának időszakában adómentesek a befektetési eszközökkel végzett ügyleteknek a tulajdonos követelését növelő nyereségei, hozamai. Ez alól kivételt képez az osztalék, amely után 16 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni. Nem kell eho-t fizetni a bármely EGT-államban működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama után.

    A NYESZ előnye, hogy szabadon lehet rendelkezni arról, hogy a befizetett összeget milyen értékpapírba legyen befektetve. Hasonlóan a másik két formához személyi jövedelemadó-kedvezményként igénybe vehető állami támogatás jár utána. Az adó-visszatérítés alapja a magánszemély által a NYESZ-re az adóévben (forintban) befizetett összegek együttes értéke, amelynek 20 százaléka, de legfeljebb összesen 100 ezer forint, illetve azoknál a magánszemélyeknél, akik 2020. január 1-je előtt töltik be a jogszabályok alapján rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt (ideértve azokat is, akik már nyugdíjasok) 130 ezer forint visszatérítés jár.

    Érdemes odafigyelni ugyanakkor arra, hogy a nyugdíjjogosultság beállta előtt történő felmondás esetén a megtakarítás összegét személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás terheli, valamint a korábban igénybe vett személyi jövedelemadó kedvezményeket 20 százalékkal növelt értéken vissza kell fizetni. A pénzpiaci mozgások kihathatnak a megtakarítás értékére.

Nyugdíjbiztosítás

    A nyugdíjbiztosítás egyfajta életbiztosítás, mely alapján a biztosító bizonyos események bekövetkezésekor szolgáltatást nyújt. Nyugdíjbiztosítás esetében ilyen esemény például az öregségi nyugdíjkorhatár elérése, vagy a biztosított egészségi állapotának legalább 40 százalékos romlása. Ha egyedül ezzel a lehetőséggel élünk, akkor évente maximum 130 000 forint adójóváírást érvényesíthetünk, ehhez azonban havi 54167 forintot kellene félretenni.

    Előnye, hogy számos biztosító szolgáltatásai közül választhatunk változatos feltételekkel, akár már havi néhány ezer forinttól. A díj fizetése is rendkívül rugalmas, lehetőség van a havi, negyedéves, féléves, esetleg éves rendszeres díjfizetés mellett, egyszeri rendkívüli összegeket is elhelyezni a biztosítónál. Ezenkívül a biztosított a tartam végén megtakarítását megkaphatja egy összegben, vagy rendszeres járadék formájában is. A portfolió kezelését alapkezelő végzi, így szaktudást nem igényel.

    Ami figyelmet érdemel az a biztosítók által felszámított költség mértéke, hiszen ez jelentősen tudja csökkenteni a hozamunkat. Korábban gondot jelentett, hogy a biztosítók számára nem volt az alkalmazott díjakra vonatkozó korlátozás. Törvényi szabályozás jelenleg sincs, ám idén májusban az MNB ajánlást adott ki az átlátható költségszerkezetű és konstrukciójú, értékálló, az ügyfelek számára előnyös nyugdíjbiztosítási termékek hazai elterjedése érdekében. A jegybank ajánlásának elvárása az, hogy egyszerű szerkezetű, átlátható, és az ügyfélnek előnyt adó nyugdíjbiztosítások jelenjenek meg a hazai piacon. A futamidő függvényében 3,5-4,25 százalék közötti szinten maximált teljes költség mutatót (TKM) tart kívánatosnak az MNB a nyugdíjbiztosítások terén, azaz 10 éves lejáratnál legfeljebb 4,25 százalék, 15 évesnél 3,95 százalék, 20 éves futamidőnél pedig 3,5 százalék TKM-et tart elfogadhatónak a jegybank.

Forrás: mfor.hu