Nők csapdában

A kormány azt állítja, áttörést ért el a nők foglalkoztatásában. A nők többsége ennek az ellenkezőjét éli át nap mint nap – a kabinet feltehetőleg ismét csak a statisztikákkal bűvészkedik. És akkor még nem beszéltünk a női munkaerőt érő diszkriminációról – olvasható a Népszabadságban.

   Pár hete optimista közleményt adott ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) „Magyarország uniós listavezető a női foglalkoztatás javulásában” címmel. Ebben Szalai Piroska, a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős volt miniszteri biztos arról számolt be, hogy „Magyarország az egyetlen olyan tagállam, ahol 2014 első három negyedévében rendre három százalék feletti volt a növekedés, ezért várhatóan az éves javulás is a legnagyobb lesz”.
 
   Részletezte is az adatokat. Így: a 15–64 év közötti nők körében 56,5 százalék volt a foglalkoztatási ráta a harmadik negyedévben Magyarországon, ez 3,4 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához viszonyítva. Szalai Piroska a foglalkoztatási arányokkal kapcsolatban 2010 azonos időszakához viszonyítva 5,5 százalékos növekedésről is beszámolt a 15–64 éves nők között. Szerinte az adatok azt mutatják, hogy beértek a kormány elmúlt években hozott hatékony intézkedései, példaként említette a munkahelyvédelmi akciótervet.Keveházi Katalint, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség szakértőjét, a Jól-Lét Közhasznú Alapítvány vezetőjét megkértük, vessen ő is egy pillantást az idézett KSH-adatokra. A Jól-Lét több mint egy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a nők munkaerő-piaci nehézségeivel kapcsolatban.
 
   – Valóban összességében 56,7 százalék volt 2014 decemberében a foglalkoztatási ráta a 15–64 éves nők körében. 2010. januárban még 50 százalék alatt volt ez a mutató, de azt nem tudjuk, hogy ebben a növekményben mekkora a közmunka aránya – mondja, utalva arra is, hogy a nagyságrendileg 250 ezer közmunkás kicsit kevesebb mint a fele nő. – Ha alaposabban megnézzük az adatokat, azt látjuk, hogy éppen a 30–34 év közötti nők foglalkoztatása csökkent 2010 óta, a 35–39 éveseké ebben az évben csökkent, az előző három évben nőtt. Ebben a korcsoportban sok a kisgyermekes, és a korábbi munkahelyükre való visszatérést megnehezíti, hogy ezeknél a nőknél a kormány az új munka törvénykönyve 2012-es bevezetésével megszüntette a gyerek hároméves koráig fennálló felmondási védelmet. Ez az intézkedés valójában kioltja a támogató intézkedések hatását – mutat rá, hozzátéve, hogy azok a nők, akiknek volt a gyermekvállalás előtt munkahelyük, és meg tudják oldani a gyerek felügyeletét, jellemzően most korábban térnek vissza a munkába. A nők nagyobbik része viszont nem tud hová visszatérni: a szakember szerint nekik korlátozottan ugyan, de segíthet az akcióterv.
 
   Keveházi Katalin azt mondja, a részmunkaidős foglalkoztatás a nőknél is, a férfiaknál is növekedett, de ilyen foglalkoztatási formában a nők felülreprezentáltak.
 
   – Részmunkaidős álláshelyek szinte kizárólag call centerekben, alulkvalifikált munkakörökben vannak, a részmunkaidőben dolgozók kiszolgáltatottsága nagyobb. A kereskedelmi hálózatok vasárnapi nyitva tartásának korlátozása is alapvetően a női munkahelyek megszűnését jelenti. A kiszolgáltatottságot erősíti a munkáltatóbarát új munka törvénykönyve, a nemek közötti fizetéskülönbségek növekedése. Emellett a nők nagyobb arányban és mennyiségben végeznek fizetetlen munkát – tette hozzá. Keveházi Katalin szerint a nők foglalkoztatása terén a legnagyobb problémát a diszkrimináció jelenti.
 
   – A kormány az igazságtalan fizetéskülönbségekkel sem foglalkozott, valamint azzal sem, hogy rendkívül alacsony a gazdasági döntéshozatalban való részvételük. A nemek szerinti diszkrimináció feloldásához nélkülözhetetlen lenne, hogy a kormány támogassa az esélyegyenlőségi politikát.
 
  Ezzel szemben a kormányzat még a szókészletéből is törölte a nők és a férfiak társadalmi egyenlőségének kérdéskörét, az új munka törvénykönyve már nem tartalmazza az esélyegyenlőség fogalmát sem – összegzi.
 
Személyes történetek a neten álláskereső hölgyektől
 
  1 „Az egyik telekomüzletágban ténykedő szolgáltató telefonos ügyintézésre keresett munkatársat. Ehhez a munkához először egy szociálpszichológiai tesztet kellett kitölteni, aztán egy intelligenciatesztet, aztán egy rövid pszichológiai elbeszélgetés volt, majd egy angol nyelvi beszélgetés. Az IQ-tesztről konkrétan tudom, hogy hibátlan lett. Az angol nyelvi elbeszélgetésen is minden jól ment. Ezek után kerültem a cég HR-es munkatársa elé, aki semmi konkrétumot nem kérdezett a munkával kapcsolatban. Viszont megkérdezte, hogy hány gyerekem van, mennyi idősek, milyen gyakran betegek, kire fogom őket hagyni, ha megbetegszenek? Majd közölte, hogy a kisgyerekes nők mindig elkésnek a munkából, és ezzel vége is volt a beszélgetésnek. A kérdések egyébként annyira sokkoltak, hogy csak miután kijöttem, utána gondoltam arra, hogy igazából rá kellett volna borítanom az asztalt, és leordítani a haját a fejéről.”
 
   2 „Írtam egy önéletrajzot, egy közigazgatásban meghirdetett állásra akartam pályázni. Született naivitással simán beleírtam a gyerekeim számát. Eddig nem éreztem úgy, hogy titkolnom kéne. Behívtak. A hölgy, akivel beszéltem, kedves volt, csupa olyan dologról kérdezett, aminek az álláshoz semmi köze. Aztán a beszélgetés végén a következőkkel sokkolt. Nagyon kíváncsi volt, hogy néz ki egy ilyen sokgyerekes anya, és ő sokkal rosszabbra számított, milyen kedves vagyok, milyen optimista, a gyerekeimet akár le is tagadhatnám, és ő tulajdonképpen csak arra volt kíváncsi, hogy néz ki egy ilyen nagycsaládos nő.”
 
   3 „Pár éve veszítettem el a munkámat. Bárhol próbálkozom is, a korom miatt visszautasítanak. A nyugdíjra viszont még 2-3 évet várnom kell. Hiába a diploma, a nyelvtudás, a szaktudás, tapasztalat, semmit nem számít. Csak a szociális segély marad, amiből nem lehet megélni.”
 
Nem szempont a járulékkedvezmény
 
   A Jól-Lét Alapítványnál megkérdeztek cégeket, hogyan befolyásolja az újonnan elhelyezkedő visszatérők iránti fogadókészséget a járulékkedvezmény. Ilyen reakciókat kaptak:
„A munkába visszatérő kismamák esetében is szükséges, hogy maximálisan alkalmasak legyenek a feladatra. Ezt követheti bármilyen adókedvezmény érvényesítése. Tehát az adókedvezmény nem kiválasztási szempont.”
„Kicsi hatása van arra, hogy kifejezetten ebbéli paraméterekkel keressünk.”
„Eddig is igyekeztünk megtartani a kisgyermekes kismamákat, a jövőben is igyekszünk, de az igények nem mindig találkoznak.”
 
Forrás: Népszabadság