Startlaphoz Csatlakozz!

Még ki sem adták

A Nemzeti Pedagógus Kar etikai kódexe

Írta: Szakszervezetek.hu
Közzétéve: 2015. június 02. kedd, 10:49

A nemzeti köznevelésről szóló törvény december végi módosítása még fel nem mérhető módon megváltoztatta a köznevelési intézményekben foglalkoztatottak helyzetét. Előírja ugyanis az állami és az önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben az Nemzeti Pedagógus Kar által elfogadott etikai kódex kötelező alkalmazását. Ugyanakkor az etikai kódex kiadása a mai napig nem történt meg. A Népszava részben közli Szüdi János oktatási szakértő erről szóló elemzését.

  A pedagógus-foglalkoztatás szabályai nem utalnak az etikai kódexre és nem utalnak az etikai szabályok megtartásának kötelezettségére, illetve az etikai normák megtartásának ellenőrzésére.
 
  A köznevelésről szóló törvény szerint a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) önkormányzattal rendelkező köztestület. A Nemzeti Pedagógus Kar tagjai: az állami és az önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személyek. Az NPK megalakításához a tagoknak nem sok köze volt. A kar megalakításával, a területi küldöttgyűlések tagjainak megválasztásával, az országos küldöttgyűlés alakuló ülésének előkészítésével és lebonyolításával, továbbá a kar tisztségviselőinek és bizottságainak megválasztásával összefüggő feladatok ellátására háromtagú előkészítő bizottság alakult, amelynek tagjait és elnökét az oktatásért felelős miniszter jelölte ki. A kar országos küldöttgyűlésének alakuló ülését az oktatásért felelős miniszter hívta össze.
 
Az etikai kódex alkalmazásának elrendelése
 
  A nemzeti köznevelésről szóló törvény december végén kihirdetett sokadik módosítása jelen pillanatban még fel nem mérhető módon megváltoztatta a köznevelés intézményeiben foglalkoztatottak helyzetét. Akként rendelkezett ugyanis, hogy az állami és az önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben az NPK által elfogadott etikai kódex alkalmazása kötelező. E szabályozáson túl azonban elrendelte azt is, hogy a magán köznevelési intézmény fenntartója az NPK által elfogadott etikai kódex általános etikai alapelveinek figyelembe vételével alkossa meg az általa fenntartott köznevelési intézményekben foglalkoztatott pedagógusokra vonatkozó intézményi etikai kódexet. E rendelkezések kiegészültek azzal a szabállyal, hogy az egyházi köznevelési intézmények ajánlásként veszik figyelembe az NPK által elfogadott etikai kódex alapelveit. E rendelkezések két nap alatt, 2015. január 1-jén hatályba is léptek, annak ellenére, hogy az etikai kódex kiadása mind a mai napig, 2015. május végéig nem történt meg. Ily módon e rendelkezések valóságos tartalommal való megtöltése még nem lehetséges.
 

Az NPK szerepe a pedagógus-hivatás gyakorlásában

 
A köztestület adott szakterületre gyakorolt befolyása
 
 Egy adott szakmai terület etikai kódexe szerepének megítélésénél nem mellőzhető kérdés annak tisztázása, hogy annak a köztestületnek, amelyik kiadja a kódexet, milyen befolyása lehet arra a területre, amelynek közügyeiben való közreműködésére létrehozták. Az NPK szerepének megítélése a köznevelés területén nem egyszerű kérdés. Következik ez abból, hogy nem a pedagógusok teljes körét fogja át. Ráadásul az NPK létének a célját nem határozza meg a törvényszöveg. Sőt még az indokolásból sem tűnik ki rendeltetése. Nézzünk egy példát az ellenkező megoldásra az egészségügy területén. Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvény preambuluma a következő célokat fogalmazza meg: „Az Országgyűlés az egészségügyi szakmák gyakorlóinak szakmai önkormányzathoz való jogát elismerve, annak érdekében, hogy az orvosok, a gyógyszerészek és az egészségügyi szakdolgozók közvetlenül és az általuk választott testületek, tisztségviselők útján, demokratikusan - a törvény által meghatározott keretek között - önállóan intézzék szakmai ügyeiket, meghatározzák és a közérdekkel összhangban képviseljék szakmai, etikai, gazdasági és szociális érdekeiket, megalkotta az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvényt.” E törvényszövegből egyértelműen megállapítható, hogy az egészségügy területén működő szakmai kamarák az orvosok és fogorvosok, gyógyszerészek, egészségügyi szakdolgozók önkormányzattal rendelkező szakmai, érdek-képviseleti köztestületei. Amelyek felhatalmazást kaptak a szakmai ügyek önálló intézésére. E jogosítványokhoz kapcsolódnak a szakmai kamarák közfeladatai, beleértve az etikai szabályok megalkotását.
 
Az NPK közfeladatai:
  • ellenőrzi az érettségi vizsgára bocsátáshoz szükséges közösségi szolgálat szervezését, valamint működteti az ehhez kapcsolódó tanácsadó és információs rendszert;
  • véleményezési jogot gyakorol a köznevelést és pedagógusképzést érintő jogszabályok megalkotása és módosítása során;
  • a feladat- és hatáskörét érintő kérdésekben az adott kérdésben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat, és javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti, valamint az állami szerv vezetője által irányított szerv működésével, az általa kibocsátott jogszabállyal, közjogi szervezetszabályozó eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását;
  • a köznevelési intézmény magasabb vezetői megbízásával kapcsolatos pályázati eljárás során - a pályázó kérésére - szakmai ajánlást adhat;
  • a feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben javaslatot tehet az oktatásért felelős miniszternek;
  • megalkotja alapszabályát, valamint a Pedagógus Etikai Kódexet, tagjával szemben etikai eljárást folytathat;
  • konferenciákat, szakmai napokat szervez az alapszabályban meghatározott módon, díjat alapíthat, tagjai számára jóléti és egyéb, az alapszabályban meghatározott kedvezményes szolgáltatásokat nyújthat.
 
  Szó nincs a szakmai ügyek önálló viteléről, például a pedagógus minősítési eljárás lefolytatásáról vagy a szakmai ellenőrzés megszervezéséről. Azok a közfeladatok, amelyekre az NPK-t létrehozták, érdemi befolyást nem biztosítanak a döntéshozatali eljárásokban, a pedagógus hivatás gyakorlásában. Nem mellékesen az NPK olyan szoros szálakkal kötődik az állami rendszerhez, amely miatt erősen megkérdőjelezhető, hogy be tud-e tölteni bármilyen szerepet az állammal szemben. Az NPK megalakításának teljes folyamata az állam irányítása alatt állt. A létrejött szervezet minden idegszálával hozzákapcsolódik az állami hivatali rendszerhez. Így például az állami intézményfenntartó központ köteles a kar területi szervei működéséhez szükséges hely biztosításáról gondoskodni. A kar működéséhez támogatást biztosít az oktatásért felelős minisztérium. A kar működése felett az oktatásért felelős miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol. Végül, de nem utolsó sorban az oktatásért felelős miniszter rendeletben határozza meg az NPK tagságának körét, országos és területi szervezeti felépítését, működését, feladatait, jogait, minimálisan létrehozandó szakmai tagozatait, az etikai eljárásának főbb szabályait
 
A kötelező kamarai tagságról
 
 Érdemes áttekinteni az Alkotmánybíróság néhány határozatát, arra vonatkozóan, hogy mely esetben indokolt, szükséges valamely területen a köztestület működése, és ezzel összefüggésben a kötelező köztestületi tagság. Ennek azért van értelme, mivel általában a kötelező köztestületi tagsághoz kapcsolódik az adott terület működését befolyásoló magatartási szabályok megalkotásának, elfogadásának és érvényesítésének joga, kötelezettsége. Ennek a feladatnak az elvégzése előtt indokolt felhívni a figyelmet arra, hogy volt olyan terület, amelyen a kötelező kamarai tagság megítélése nem szakmai, hanem politikai kérdés volt. Ezt igazolja az egészségügyi dolgozók szakmai kamarai tagsága kötelező, nem kötelező jellegének kormányzati ciklusonként történő változása. Amikor az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény megszüntette e területen az 1994-től fennálló kötelező orvos kamarai kamarai tagságot, az Alkotmánybíróság az 1098/B/2006. AB határozatában akként foglalt állást, hogy „(...) a kamarai tagság kötelező jellegét megszüntető rendelkezései és az egészséghez való jog biztosításának állami kötelezettsége között alkotmányjogilag értékelhető összefüggés nem állapítható meg”. Az említett törvény módosítása alapján, 2011. június 1-jétől egészségügyi tevékenységet – szűk kivételtől eltekintve – ismét csak az végezhet, aki tagja az adott tevékenység végzésének feltételeként előírt szakképesítés szerinti illetékes szakmai kamarának.
 
A kötelező tagság alkotmányossága
 
  A kötelező-, kényszer kamarai tagsággal kapcsolatos kérdéseket az Alkotmánybíróság részletesen elemezte az Országos Magyar Vadászkamara működését elemző 41/2012. (X. 11.) AB határozatában. Azt vizsgálta az Alkotmánybíróság, hogy ez a tagsági jogviszony mennyiben jelent jogkorlátozást az önkéntes egyesülési jog tükrében. A vadászkamarai kényszertagsággal kapcsolatos elemzés azért iránymutató az NPK kényszertagságának elemzésénél, mivel az Alkotmánybíróság a vadászetikai szabályok, a vadászetikai normák szankcionálásával kapcsolatosan is állást foglalt:
 
„(...) A jogkorlátozás szükségességét és arányosságát csakis az adott köztestület céljához, s ezen belül különösen a törvényhozó által megjelölt ’közfeladat’-hoz mérhetjük (...), valóban olyan közfeladatról van-e szó, amely szükségessé teszi ezt az állami kényszerekkel terhes szervezési módot. (...) Közfeladatnak minősül az is, ha az állam egy adott szakma teljességét érintő kérdésekben való tanácsadó közreműködés céljából hoz létre köztestületet; úgy, hogy az e feladat ellátásához szükséges szervezettel és hatáskörökkel is ellátja. Közfeladatot láthat el az olyan testületi önkormányzat is, amely az adott hivatás minden gyakorlója számára a foglalkozás szabályait érintő normaalkotást végez, s ezeket szankcionálja. (...) A vadászkamara feladatai között elsősorban érdek-képviseleti feladatok szerepelnek. A vadászkamara képviseli és védi a vadászok érdekeit, testületeik tekintélyét, véleményezési jogot gyakorol a vadászokat és vadászati tevékenységet érintő jogszabályokról, a vadászképzés, valamint a szakmai továbbképzés követelményszintjeivel kapcsolatosan, valamint szakmai kapcsolatokat létesít és tart fenn, illetve kitüntetés adományozását kezdeményezheti. (...)
 
  A vadászjegy kiállításához való jog a vadászkamara hatósági jogosítványának minősül, hiszen a vadászjegy kiállítása jogosít fel a vadászatra. A vadászjegy kiállításán kívül a vadászat rendjét szabályozó vadászetikai normák megalkotása a kamarai tagokkal szemben szükség szerint az etikai eljárás lefolytatása, illetve a jogosulatlanul vadászók elleni hatósági eljárás kezdeményezése úgyszintén a vadászkamara közfeladatának minősülnek. Az Alkotmánybíróság (...) megállapította, hogy a vadászkamarának léteznek olyan feladatai, amelyek közfeladatnak tekinthetők és a köztestület létrehozatalának alkotmányos alapjául fogadhatók el. (...) Az Alkotmánybíróság korábban már rámutatott arra, hogy „a hibátlan köztestületi minőségből, a ’közfeladat’ meghatározásának alkotmányos módjából még nem következik automatikusan a kényszertagság alkotmányossága. (...)
 
  A vadászjegy megszerzésével automatikusan keletkező kamarai tagsági jogviszony alapján kötelezik a vadászokat a kamara által megalkotott, a vadászat rendjének vadászetikai szabályai. A vadászjeggyel összefüggő kötelező kamarai tagsági jogviszony teszi lehetővé azt is, hogy a vadászetikai eljárást a kamara által megállapított normák alapján a kamara által létrehozott szerv folytatja le, s annak eredményeként kerül sor kamarai szinten az etikai büntetések kiszabására. (...)
 
  Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy (...) jogszabály állapítja meg a vadászatra vonatkozó részletes szabályokat, ezért a vadászat rendjének vadászetikai szabályai nem feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy a vadászat rendjét biztosítsák. Amennyiben a vadászat rendjének megtartására a kamarai vadászetikai szabályok alapján kerülne sor, akkor a vadász tevékenységének gyakorlása során ellenőrizni kellene a kamarai etikai szabályok megtartását is. A (...) vadász tevékenységét nem a kamara képviselője ellenőrzi, s az ellenőrzés nem a kamarai normák betartására vonatkozik. Az ellenőrzésre a hivatásos vadász, a vadászati, illetőleg a természetvédelmi hatóság képviselője, valamint a rendőri szerv jogosult, s az ellenőrzés a törvényi rendelkezések megtartását szolgálja. (...) A vadászjegy visszavonására azonban szintén nem a vadászat rendjének vadászetikai szabályai, hanem a törvényi feltételek megsértése miatt kerülhet sor. A vadászjegy visszavonásával kapcsolatosan a vadászkamara csak a hatósági határozat végrehajtásáról intézkedik. (...) Mivel a kamarai vadászetikai szabályok nem feltétlenül szükségesek a vadászati tevékenység gyakorlásához, ezért nem indokolt az sem, hogy a vadászetikai normákat a kamara a vadászjegy kiállításával keletkező kötelező kamarai tagság révén minden hivatásos és sportvadászra kiterjessze, s az abban foglaltak megsértését szankcionálja. A vadászetikai normák kamarai szinten történő szabályozása, illetve azok alapján a vadászetikai felelősség megállapítása nem minősül olyan közfeladatnak, amelynek elvégzése nélkül a vadászat rendje ne lenne garantálható. (...) A vadászat biztonságát, a vadászat rendjét nem a vadászjegy kiállításának joga, hanem a vadászatra vonatkozó jogszabályi feltételek garantálják.”
 
Az NPK kényszertagságának alkotmányossága
 
 Az Alkotmánybíróság iránymutatásai a köznevelés terén joggal vetik fel a kötelező tagság és az etikai szabályok megalkotásának szükségességét. A pedagógus-foglalkoztatás szabályai rendezettek a köznevelésről szóló törvényben és végrehajtási rendeleteiben. Ehhez kapcsolódóan szabályozott a pedagógus munkájának ellenőrzése, a pedagógus munkájának minősítési eljárások keretében történő megmérettetése. E szabályok nem utalnak az etikai kódexre és nem utalnak az etikai szabályok megtartásának kötelezettségére, illetve az etikai normák megtartásának ellenőrzésére. A köznevelés rendszerének működését, a pedagógus munkavégzés színvonalát a jogszabályok, és azok megtartásának ellenőrzése garantálják.
 
  A köznevelési intézményben pedagógiai-szakmai, törvényességi és hatósági ellenőrzés folyhat, működik a szakfelügyelet. A köznevelési intézmény vezetője felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel a pedagógiai munkáért. Az oktatásért felelős miniszter gondoskodik a nevelési-oktatási intézményekben folyó pedagógiai munka országos, térségi, megyei, fővárosi szintű szakmai ellenőrzéséről. Az oktatásért felelős miniszter országos és térségi szakmai ellenőrzést, pedagógiai-szakmai mérések, átvilágítások, elemzések készítését rendelheti el, továbbá felkérheti a fenntartót, hogy a fenntartásában lévő nevelési-oktatási intézményben végeztessen törvényességi, szakmai ellenőrzést, pedagógiai-szakmai mérést, átvilágítást, elemzést, és ennek eredményéről tájékoztassa. Ha a fenntartó a felkérésnek nem tesz eleget, az oktatásért felelős miniszter intézkedésére az Oktatási Hivatal jár el. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzést az Oktatási Hivatal szervezi. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés célja a pedagógusok munkájának külső, egységes kritériumok szerinti ellenőrzése és értékelése a minőség javítása érdekében. Az ellenőrzés kiterjed fenntartótól függetlenül minden köznevelési intézményre. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés módszerei különösen az óra- és foglalkozáslátogatás, a megfigyelés, az interjú és a pedagógiai dokumentumok vizsgálata. A köznevelési intézményben a munkáltatói jogok gyakorlása során az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés eredményét figyelembe kell venni.

Forrás: Népszava

 

Kedvencek közé   |    Add a Startlaphoz   |    Legyen ez a kezdőlapom   |    Impresszum   |    Jogfenntartó nyilatkozat   |    Adatvédelmi tájékoztató
2012 Szakszervezetek.hu - A Nemzeti Pedagógus Kar etikai kódexe.
Powered by Joomla 1.7 Templates
Mobil nézet | Normál nézet
számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában adatmentés, adat visszaállítás, adathelyreállítás, letörölt, formázott, particionált, pen drive, bit byte bájt kilobájt kilobyte megabájt megabyte gigabájt gigabyte terabájt terabyte terrabájt terrabyte lemez lemezek backup copy bad sector