Startlaphoz Csatlakozz!

Két részből ál

A szabadság kiadása

Írta: Szakszervezetek.hu
Közzétéve: 2015. június 03. szerda, 11:08

Lassan hivatalosan is beköszönt a nyár, a dolgozók elkezdik tervezni az éves nyaralásukat, lázasan számolgatják hány nap szabadság jár nekik, hogy biztosítani tudják pihenésüket. Ugyanilyen elánnal készítik a nyári beosztásokat a munkáltatók is, hogy üzleti menetük ne érezze meg a nyári szabadságolásokat valamint azért, hogy üzletvitelük éves szinten a lehető legoptimálisabb legyen. De mik is pontosan a szabadság kiadásának a szabályai? Az alábbiakban részletezzük – írja a munkajog.hu.
 
  A szabadság éves napjainak a meghatározásához elsősorban azt kell megnézni, hogy a munkavállalónak mennyi munkában töltött ideje van, ugyanis ez alapján jár neki a szabadság. Itt fontos megjegyezni, hogy munkában töltött időnek minősül többek között a szülési szabadság, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja és 2015. január elsejétől a keresőképtelenség teljes időtartama is.
 
  Maga a szabadság két részből tevődik össze, van alap- és pótszabadság. Minden munkavállalónak évenként 20 nap alapszabadság jár az adott munkáltatónál amennyiben nem történt év közben munkahely váltás. Az alapszabadsághoz jön hozzá az életkorhoz kötődő pótszabadság, ami elsőként a munkavállaló 25. életévének a betöltése évében jár.  Ezt követően ez a pótszabadság a törvény által meghatározott időközönként 1-1 nappal emelkedik, amíg 45 éves korra eléri a maximum évi 10 pótszabadság napot. De nem csak életkor után jár pótszabadság, a szülő munkavállalót 16 évesnél fiatalabb gyermeke után is megilleti a pótszabadság, 1 gyermek esetében 2, 2 gyermeknél 4, 3 vagy több gyermek után pedig összesen 7 nap. Továbbá többek között az apának is jár pótszabadság gyermeke születése esetén, legkésőbb a szülést követő második hónap végéig.
 
  Az alap vagy pótszabadság alapvetően éves szinten jár, így amennyiben a munkavállaló év közben lépett be vagy ki,a jelenlegi munkaadónál éves szintű alap- és pótszabadsága arányosításra kerül. Ez alól csakis az apát gyermeke születése esetén megillető pótszabadság a kivétel, ilyenkor ugyanis nem kell arányosítani.
 
  A szabadsággal kapcsolatban mindig fontos kiemelni, hogy a szabadság kiadása a munkáltató joga és kötelezettsége. Ez annyit jelent a gyakorlatban, hogy a munkáltató az, aki meghatározza, hogy a munkavállaló mikor menjen el szabadságra és kötelessége is őt elküldeni. Mindazok mellet, hogy a törvény a munkáltatóra rója a szabadság kiadásának felellőségét részben azt is megszabja, hogy hogyan legyen ez kiadva. Ennek függvényében a munkavállalónak köteles a szabadságot az esedékesség évében kiadni és évente legalább 14 nap egybefüggő szabadságot biztosítani, amely intervallumba a munkanapok mellett a heti pihenőnap, a szabadnap és a munkaszüneti nap is beleszámítandó. 
 
  Továbbá van évi 7 szabadság nap, amiről a munkavállaló rendelkezik, hiszen azt a kérésének megfelelő időpontban kell kiadni, legfeljebb két részletben. A szabadság kiadásával kapcsolatosan az is lényeges, hogy mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak előzetesen, 15 nappal a szabadság kiadása, illetve kérése előtt kell a másik felet erről a szándékról tájékoztatni.
 
  Sokszor kérdésként merül fel az is, hogy próbaidő vagy felmondási idő alatt lehet-e, kell-e a munkavállalónak szabadságot kiadni. Mivel mindkét időszak a munkaviszony részét képzi, így egy-két kivétellel vonatkoznak rá a fentiekben leírt általános szabályok. Ebből kifolyólag a munkáltató kiadhat szabadságot a próbaidő tartama alatt is, viszont a munkavállaló, a próbaidőtartamától függően már kötöttebb ilyen téren, a törvény alapján ugyanis a munkaviszony első három hónapjában (a próbaidőtől függetlenül) a munkavállaló nem igényelhet szabadságot.
 
  Ami pedig a felmondási időt illeti, ez esetben is kiadhat a munkáltató szabadságot, viszont a felmondási idő csakis azon részére, amelyben a munkavállaló köteles munkát végezni. Tehát arra az időszakra, amire a munkavégzés alól fel lett mentve, nem adható ki szabadság. A dolgozók esetében itt is szintén él a 7 napos szabály, abban az esetben, amennyiben ezt a dolgozó az év folyamán még nem használta ki.Amennyiben a munkaviszony megszűnésekor mégis marad szabadság, ebben az egyetlen esetben, a törvény megengedi annak pénzben történő megváltását.
 
  Munkáltatói oldalról nyáron az is sokszor felmerül, hogy bizonyos gazdasági szempontok miatt leáll az adott tevékenység, így ezen időszakban a munkáltató nem szeretné foglalkoztatni dolgozóit. Annak következtében, hogy a szabadság kiadásának joga nála van, így ilyen esetekben ezzel élhet is, természetes a 15 napos előzetes tájékoztatást figyelembe véve. Amennyiben az fordulna elő, hogy a leállási időszak hosszabb, mint a rendelkezésre álló kiadható szabadság napok száma, úgy a fennmaradó időszakra a munkavállalót mentesíteni kell a munkavégzés alól. Erre az időszakra a törvény alapján a dolgozónak állási időt kell fizetni.
 
Forrás: munkajog.hu
 
 

Kedvencek közé   |    Add a Startlaphoz   |    Legyen ez a kezdőlapom   |    Impresszum   |    Jogfenntartó nyilatkozat   |    Adatvédelmi tájékoztató
2012 Szakszervezetek.hu - A szabadság kiadása.
Powered by Joomla 1.7 Templates
Mobil nézet | Normál nézet
számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában adatmentés, adat visszaállítás, adathelyreállítás, letörölt, formázott, particionált, pen drive, bit byte bájt kilobájt kilobyte megabájt megabyte gigabájt gigabyte terabájt terabyte terrabájt terrabyte lemez lemezek backup copy bad sector