A bérfelzárkózás elengedhetetlen az egészségügyben

A szakmai összefogás fontosságát hangsúlyozták volt szakminiszterek a Világgazdaság konferenciájának panelbeszélgetésén, amelyen azt a kérdést vitatták meg, hogy miért tart az állam, a politika a magánszektortól.

  Az egészségügyi közkiadások terén Magyarország a visegrádi országok között sereghajtónak számít – hívta fel a figyelmet Kökény Mihály, a Horn-kormány harmadik népjóléti minisztere (1996-1998 között), illetve a Medgyessy-kormány szakminisztere (2003-2004).
 
  „Tarthatatlan, hogy itt tartunk a közösségi ráfordításban” – jegyezte meg. Kifogásolta, hogy akkor, amikor ilyen helyzetben van az egészségügy, az szja 1 százalékpontos csökkentését tervezik, ami szinte érzékelhetetlen az emberek számára, azonban ez a lépés 120 milliárdot kivon a büdzséből. „Ez az összeg az egészségügyben olyan injekció lenne, amiből például el lehetne kezdeni a bérfelzárkózást, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy megálljon a szakemberek exodusa. Most már az is súlyos kérdés, ki fog itthon minket gyógyítani” – mondta.
 
  Kiemelte: az egészségügy nem prioritás, kiderül a költségvetési törvényjavaslatból. Ma olyan kormányzati struktúra van, amely nem ad minisztériumi szintű képviseletet a szektornak. „A politika viszont túl mélyen benyomult az egészügyi politika döntés-előkészítési folyamataiba az utóbbi 25 évben” – jegyezte meg.
 
   Rácz Jenő, az első Gyurcsány-kormány minisztere az egészségügy finanszírozási kérdésével kapcsolatban kiemelte: e terén nem mondható, hogy félünk a magánszektortól, hisz a nemzetközi átlag felett van Magyarország az egyharmados magánfinanszírozási aránnyal. „A működtetés már más kérdés” – tette hozzá. Szerinte a mostani időszak, amikor a kórházak visszakerülnek az állami szektorba, a magán- és közellátás éles szétválasztásáról szól.
 
  Ahhoz, hogy a szektor több költségvetési forráshoz jusson, kiemelt fontosságú lenne a szakmai összefogás – emelte ki. Ezzel egybehangzóan beszélt Gógl Árpád, az első Orbán-kormány minisztere (1998 és 2000 között) is, aki szerint az „utolsó utáni pillanatban” vagyunk a szakmai konszenzus vonatkozásában. Az előző hétéves uniós ciklussal kapcsolatban elmondta, hogy az EU-források sajnos főként csak infrastrukturális fejlesztésekre voltak fordíthatók az egészségügyben. Kökény Mihály az új hétéves ciklussal kapcsolatban kiemelte: nem sikerült jól lobbiznia az egészségügy-politikának, 2014-2020 között lényegesen kevesebb EU-forrás jut az ágazatra.
Forrás: Világgazdaság