Hende Csaba: a honvédelmi életpálya újjáépíti a honvédség erejét

A honvédelmi életpálya újjáépíti a honvédség erejét - mondta az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága előtti meghallgatásán Hende Csaba honvédelmi miniszter csütörtökön.

    A tárcavezető szerint az új illetményrendszer ösztönöz a szakmai tapasztalat megszerzésére, a ranglétrán való előbbre jutásra. A korábbinál igazságosabb, differenciált illetményrendszer átlagosan 30 százalékos keresetnövekedést eredményez júliustól, jövőre pedig további 5 százalékot jelent - tette hozzá.

    2019-ig az évenként 5 százalékos illetményemelés Hende Csaba szerint 2002 óta a legjelentősebb növekedést biztosítja a honvédségi állomány keresetében.

    A miniszter mozgalmasnak és sikeresnek értékelte a múlt évet. Azt mondta: az elmúlt másfél év az ukrán válságra adott válaszok jegyében telt, hazánk NATO-csúcson tett vállalásai emellett aktív részvételről, a védelmi költségek növeléséről, a védelmi beruházások felgyorsításáról szólt. Külön említette, hogy a jövő évi költségvetési törvényjavaslat szerint a Honvédelmi Minisztérium támogatási főösszege 266,6 milliárd forint, kiadási főösszege pedig 298,6 milliárd, amely az idei előirányzatokhoz képest 22 százalékkal forinttal több.

    Ukrajna támogatásából azt emelte, ki, hogy a honvédelmi tárca 20 ukrán sebesült kezelését és orvosi rehabilitációját vállalta, eddig 5 katona hagyta el gyógyultan Magyarországot. Vállalta továbbá 20 ukrán katonatiszt angol nyelvi képzését, illetve 100 ezer euróval járult hozzá az ország az Ukrajna megsegítésére létrehozott kibervédelmi NATO-alaphoz.

    Az Iszlám Állam elleni nemzetközi fellépésről, a Magyar Honvédség kurdisztáni szerepvállalásáról azt mondta: észak-iraki helyszínbejárást március végétől végeznek, az egyeztetések jelenleg is folyamatosak a kitelepülés még nyitott kérdéseiről. Hangsúlyozta: a tárca az elmúlt hónapokban megtervezte a kurdisztáni szerepvállalás teljes eszköz- és humán-igényét, kiválasztotta az állományt, megkezdték a felkészítésüket elindították a szükséges beszerzéseket.

    A visegrádi négyek együttműködéséről azt mondta: a tárca tavaly a tervek szerint folytatta a felkészülést a V4 EU Harccsoportban való magyar részvételre. A Gripen-program folytatásáról szólva pedig a közvetlen légi támogatási képesség kialakítását emelte ki, amelyről azt mondta: harci repülőink ezzel érik el a 21. századi szintet.

    A balti légtérvédelemről szólva hangsúlyozta: 2019. májusa és augusztusa között hazánk ismételten vállalja ezt a szolgálatot. A Szlovénia légtérvédelmében való magyar részvételről pedig azt mondta: a NATO alárendelt szolgálatot Kecskemétről október 4-én kezdték meg.

    A Honvédelmi Minisztérium 2014-2015-ben átalakította a honvédség missziós szerepvállalását - szögezte le. Hangsúlyozta: a missziók 10 százaléka ENSZ, 30 százalék EU, 60 százaléka NATO-vezetésű. Ismertette: több mint 700 katona, három földrészen, 11 országban teljesít szolgálatot.

    Beszámolt arról is, hogy az Afganisztánban felszabaduló erőket Koszovóba csoportosították át, itt van jelenleg a legnagyobb létszámú magyar szerepvállalás.
    A honvédelem rendszerében elért eredmények közé sorolta a vezetési rendszer megújítását, a honvédség katasztrófavédelmi tevékenységét, valamint az önkéntes tartalékos rendszert.

    A hadisírgondozásról elmondta: tavaly több mint 1500 hadisír helyreállítása, felújítása történt meg.

    Elhangzott, hogy a nemzeti rendezvényeken használt világítási és hangtechnikát megvásárolja a tárca, így évekig biztosítottak ezek az eszközök és nincs szükség beszállítóra. Mint fogalmazott: 12 rendezvényt szervezett a tárca.

    Kósa Lajos, a bizottság fideszes elnöke egyebek mellett a Csehországban történt Gripen-baleset részleteire volt kíváncsi. A magyar légierő JAS-39 Gripen típusú vadászgépe május 19-én eddig ismeretlen okból túlfutott a leszállópályáján, a pilóták katapultáltak.

    Hende Csaba válaszában kifejtette: szakmai vizsgálat indult, emellett a légügyi hivatal közigazgatási eljárást is indított, a baleset pontos okát ezt követően lehet megállapítani. A két fő és számos kisebb darabra széttört, nem javítható gépnél eddig nem találtak műszaki meghibásodást, de további vizsgálatokra van szükség. Mint mondta,  a légiirányítás tevékenysége, a pilóták mulasztása, de akár külső környezeti hatások is okozhatták a balesetet.

    Harangozó Tamás, a bizottság szocialista alelnöke az elmúlt 4 év legnagyobb vesztesének a honvédelmet nevezte, mivel évről évre csökkentek a védelmi források, a létszámhiány becslése szerint 5000 fős. Hende Csaba azt mondta: folyamatosan küzdenek a létszámhiánnyal, és reménye szerint épp az új életpálya, a nagyobb jövedelem teszi majd vonzóvá a fiatalok számára a honvédséget. Ismertette: a 2014 decemberi adatok alapján a honvédségnél 28 624 rendszeresített beosztás volt, ami 81,3 százalékos feltöltöttséget jelent.

    Firtl Mátyás, a bizottság KDNP-s alelnöke a pápai reptér fejlesztése iránt érdeklődött, Hende Csaba válaszában többek közt arról beszélt, hogy az 50 milliárdos fejlesztésből 30 milliárdot finanszíroz  a NATO.

    Vadai Ágnes, a bizottság független, a Demokratikus Koalícióban politizáló tagja egyebek mellett azt kérdezte: igaz-e az a csütörtök reggel felröppent hír, hogy amerikai gépek kapcsolódnának be a visegrádi országok légtérvédelmébe. Hende Csaba azt mondta: nem olvasta ezt az információt, de kétségtelen, hogy a walesi NATO-csúcson felmerültek hasonló szakmai elképzelések.

    Mirkóczki Ádám, a Jobbik részéről az Ukrajnának adott támogatásokat bírálta, mondván olyan országnak ad a magyar kormány támogatást, amely kifejezetten magyarellenes csapatokkal működik együtt. Hende Csaba erre válaszul azt mondta: a kárpátaljai magyarságnak ezeréves elidegeníthetetlen jogaik vannak.