Kockázatok a nyugdíjkasszáknál

Megszűnhetnek magánnyugdíjpénztárak a jegybank szerint, hosszú távon ugyanis nem biztos, hogy a tagság 70 százaléka hajlandó tagdíjat fizetni. Az önkéntesekbe is egyre kevesebben fizetnek, a munkáltatói hozzájárulások mértéke egyre alacsonyabb – írja a Világgazdaság.

  Komoly kockázatokat lát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a nyugdíjpénztáraknál is a Pénzügyi Stabilitási Jelentés szerint. A magán-nyugdíjpénztári szektorban például arra számít a jegybank, hogy csökkeni fog a szereplők száma a jogszabályi változások miatt, amelyeknek feltehetően nem minden szereplő lesz majd képes hosszú távon megfelelni. A legfontosabb változás, hogy a tagok legalább 70 százalékának kell rendszeresen tagdíjat fizetnie ahhoz, hogy elkerüljék az intézmények a végelszámolást.
 
  Eddig az intézmények jól vizsgáztak, áprilisban és májusban is teljesítette minden pénztár a megszabott limitet. A kormány azonban továbbra sem tett le a pénztári megtakarítások államosításáról: legújabban kiemelt adókedvezménnyel ösztönzi a megmaradt 60 ezer tagot arra, hogy lépjen vissza az egypilléres rendszerbe. Ez esetben felvehetik a reálhozamot, és ha ezt önkéntes nyugdíjpénztárba teszik, akkor 20 százalékos, maximum 300 ezer forintos adó-visszatérítést kaphatnak. Mivel jelenleg a reálhozamok a felhalmozott megtakarítások akár egyharmadát is elérhetik – ez egy átlagos pénztártag esetében egymillió forint fölötti összeg –, egyeseket ez a pénztárak elhagyására motiválhat. Pénztári forrásokból úgy értesültünk, hogy az egyik intézmény tavaly novemberben benyújtott egy törvénymódosítási tervezetet az MNB-nek arról, miként lehetne átvinni a magán-nyugdíjpénztári megtakarításokat egy az egyben az önkéntes kasszákba, a jegybank azonban eddig nem reagált a javaslatukra.
 
  Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál a jegybank azt látja kockázatosnak, hogy az elmúlt három évben jelentősen nőtt a tagdíjat nem fizetők száma. 2006-ban az előírt tagdíjbevételek mindössze tizede nem folyt be, ez az arány 2014 év végére 29 százalékosra emelkedett a tegnap kiadott, a bankszektoron kívüli piacokat elemző kockázati jelentés szerint. Ez addig nem okoz gondot a kasszáknak, amíg jók a hozamok, a működésükre ugyanis a pozitív hozam terhére elvonhatnak pénzt a nem fizető tagok számláiról is. 2006 és 2011 között egyébként a tagok által befizetett egyéni tagdíj egyenletes volt, éves szinten meghaladta a 30 milliárd forintot. A 2011 után az egyéni és a munkáltatói tagdíj aránya fokozatosan megfordult, 2006-ban az egyéni befizetések aránya 40 százalék körül volt, 2014-ben már 62 százalékot tett ki.
 
  Bár a tagok fele már kivehetné a pénzét a kasszákból, az összvagyon nem csökken, mivel sokan a várakozási idő leteltét követően is a pénztárban hagyják a megtakarításukat. Ennek a jegybank szerint az is lehet az oka, hogy az intézmények az elmúlt években nagyon szép hozamokat értek el. A piaci koncentráció az önkéntes nyugdíjpénztári szegmensben egyre nagyobb, a három vezető pénztár (OTP, Allianz és Aegon) részesedése a tagdíjbevételekből folyamatosan nő. Ezek a pénztárak azokban az években is növelték a piaci részesedésüket, amikor a tagdíjbevételek csökkentek.

Jó évük volt a biztosítóknak

  Az MNB jelentése szerint a biztosítási szektorban tavaly növekedésnek indultak a díjbevételek, ami az élet ágban elsősorban a nyugdíjbiztosításokhoz köthető. Megfordult az évek óta csökkenő trend is: a rendszeres díjas szerződések száma két százalékkal nőtt. A növekedés motorja a nyugdíjbiztosítás volt.
A nem-életbiztosítási piacon – több éves csökkenés után – a díjbevételek nőttek. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításoknál, ahol az alacsony díjak már prudenciális kockázatot jelentettek, mivel egyre kevésbe fedezték a tényleges károkat, szintén növekedés volt. A biztosítók tőkeellátottsága jelentősen meghaladja a szabályozói minimumot, több biztosítónál viszont jövedelmezőségi kockázat mutatható ki, ezért a jegybank a piaci koncentráció növekedését várja.

Forrás: Világgazdaság