Elveszik a munkát a migránsok?
A munkát keresők nem ide jönnek, hanem innen mennek el
Írta: Szakszervezetek.hu
Közzétéve: 2015. június 21. vasárnap, 12:46
Közzétéve: 2015. június 21. vasárnap, 12:46
Egyszerűen nincs annyi, nem magyar anyanyelvű bevándorló Magyarországon - illetve olyan nehéz őket elérni -, hogy bármiféle, statisztikailag megalapozott, határozott kijelentést lehessen tenni például arról, elveszik-e bárkinek a munkáját. Az viszont biztos, hogy amennyiben munkavállalási célú migrációról beszélünk, az jelenleg Magyarországról kifelé irányuló folyamatot jelent, vagyis a munkát keresők nem ide jönnek, hanem innen mennek el.
Egy évvel ezelőtt vizsgálta a KSH a 15-64 éves népességben a migránsok helyzetét, demográfiai jellemzőit. Első generációs migránsnak a hazai népesség Magyarország jelenlegi határain kívül született részét tekintették, második generációsnak pedig az előző csoport gyermekeit. A migránsok 82 százaléka volt magyar anyanyelvű, vagyis áttelepülő, tehát nem klasszikus értelemben vett migráns.
A „valódi” migránsok, vagyis a hazánkban élő, ám magyar állampolgársággal nem rendelkezők kb. 140 ezer fős táborával szemben a KSH adatfelvétele mindössze 33 ezer fős létszámot becsült. E jelentős alulszámlálás egyik oka a Magyarországon élő külföldiek sajátos területi koncentrációja, amit a statisztika általános mintakijelölési gyakorlata nem tud figyelembe venni, de szerepet játszott benne a külföldiekre jellemző, az átlagot lényegesen meghaladó meghiúsulási arány is. Éppen ezért migránsok eleve kicsi sokasága és az alulszámlálás miatt a migránsfelvétel adataiból levonható következtetéseket a szokásosnál is óvatosabban kell kezelni - hangsúlyozza a KSH.
- Az első generációs migránsokra enyhe nőtöbblet jellemző, azonban ezen belül a nem magyar állampolgárságúak esetében az arány kiegyenlített.
- A magyar állampolgárságú első generációs migránsok életkor szerinti összetétele hasonlít legjobban a teljes népességéhez, de esetükben a 40-49 év közöttiek aránya érdemben nagyobb.
- Az első generációs nem magyar állampolgárok között viszont a fiatalabbak - a 25-39 éves korosztályba tartozók - erősen felülreprezentáltak.
- A második generációs migránsok kor szerinti megoszlása sajátos, a teljes népességre jellemzőt jóval meghaladó a 15-19 évesek (ők lehetnek a 40-es éveikben járó első generációs migránsok gyermekei), illetve az 50 éven felüliek aránya.
- A kormegoszlás különbsége, a fiatalok (elvileg még középiskolába járók) magas aránya részben magyarázatul szolgál arra, hogy miért magas a második generációs migránsok között a legmagasabb végzettségként alapfokot megjelölők aránya.
- Az első generációs migránsok átlagos iskolázottsági szintje állampolgárságtól függetlenül meghaladja a teljes népességét. A nem magyar állampolgárságú migránsok 33, a magyar állampolgárságúak 29 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezett, szemben a teljes népesség 20 százalékos arányával.
- A nem magyar állampolgárságú első generációs migránsok 67 százalékát Közép-Magyarországon (jellemzően Budapesten) írták össze, de a magyar állampolgárságúak 44 százalékának lakóhelye is ebben a régióban található, szemben a teljes népességre jellemző 30 százalékos átlaggal.
- Az életkor és iskolai végzettség szerinti megoszlástól nem függetlenül az első generációs migránsok foglalkoztatási rátája érdemben magasabb, a munkanélküliségi rátája kisebb a teljes sokaságra jellemzőnél.
Mindez azt jelenti, hogy az ezredfordulót követő évtized végétől lendületet vett munkavállalási célú migráció jelenleg még alapvetően csak kifelé irányuló folyamat.