Késve fizetik ki a túlmunkákat

Bejárta a sajtót a közelmúltban a hír, hogy az egészségügyben akár fél évet is várniuk kell a dolgozóknak a túlórapénzükre, s a kórházak jogszerűen húzhatják el a kifizetést. Milyen jogszabályról van szó, s vajon még mindig fél évet kell-e várniuk a dolgozóknak – e kérdéseknek járt utána a munkajog.hu.

  Zombor Gábor egészségügyi államtitkár korábban úgy nyilatkozott – amint arról a munkajog.hu-n is beszámoltunk -, hogy előfordul, hogy késve fizetik ki a túlmunkákat. Van ugyanis egy jogszabályi rendelkezés, amely az intézményvezetőknek lehetőséget ad arra, hogy akár hat hónapig elhúzzák a kifizetést. Így a kórházak jogszerűen járnak el, ám nem várható el, hogy az egészségügyi dolgozók fél évet várjanak túlórapénzükre – mondta az államtitkár.
 
  De miféle jogszabályi rendelkezésről van szó, s hogyan lehetséges, hogy a munkáltató jogszerűen nem fizeti ki hónap végén a túlórákat? 

 A munkajog.hu kérdésére válaszul az EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkársága két jogszabályi helyet is megjelölt. Az egyik a 2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről 12/A. §29 (1),  amely arról szól, hogy az alkalmazott egészségügyi dolgozó számára a megszakítás nélkül működő egészségügyi szolgáltatók esetében az Mt. 94. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően hathavi munkaidőkeret állapítható meg.
 
  A másik az új Mt. munkaidőkeretre vonatkozó része, amelyből kiderül, megszakítás nélküli tevékenységnél általában lehetséges a hathavi munkaidőkeret – ami alapesetben egyébként legfeljebb négyhavi lehetne.

  A válasz tehát röviden a munkaidőkeret. Azaz egy olyan jogszabályi lehetőség, amelyet a munkáltatók nem csak az egészségügyi ágazatban használnak.
 
Hat hónap helyett csak három

 Az Emmi arról is írt válaszában, hogy az államtitkárság és az ágazati szakmai szervezetek  megállapodtak abban, hogy a jövőben a túlmunkák és túlórák nyilvántartását és dokumentálását is egységesítik és a jelenlegi 6 hónapos elszámolási időt 3 hónapra csökkentik.
 
  Ez tehát gyakorlatilag azt jelenti, hogy legfeljebb 3 hónapot kell várniuk az egészségügyi dolgozóknak a túlmunka kifizetésére.

Speciális munkaidő-szervezési módszer
 
  Vajon mennyire jellemző, hogy munkaügyi konfliktus alakul ki a munkaidőkeret jelentette hosszabb elszámolási időszak miatt, mennyire érezhetik a munkaidőkeret intézményét magukra nézve hátrányosnak a munkavállalók?
 
  A munkaidőkeret valóban azzal a hátránnyal jár a munkavállalók számára, hogy az esetleges túlóráik ellenértékét csak a keret végén számolják el nekik – válaszolta a munkajog.hu kérdésre Dr. Kártyás Gábor, az Opus Simplex Kft. munkajogásza.
 
  Kártyás Gábor kifejtette: „minél hosszabb a keret, annál későbbre tolódhat ez az elszámolás. Például, ha egy féléves munkaidőkeretet alkalmazó cégnél az év eleje az erős időszak, és januárban-februárban akár 200-220 órát is dolgoznak a munkavállalók, az ezért járó ellenértéket csak nyáron, a keret végén kell kifizetni. Ennek az az egyszerű magyarázata, hogy amíg a munkaidőkeret tart, addig a munkáltató a többlet órákat kiegyenlítheti arányosan kevesebb óra elrendelésével is. Az előző példában, ha májusban viszont csak 120 órára vannak beosztva a munkavállalók, úgy "eltűnik" a kereten felüli rendkívüli munkaidő. Nem a munkavállalókkal való kibabrálásról van tehát szó, hanem egy speciális munkaidő-szervezési módszerről, ami ingadozó munkaerő igénynél nagyon praktikus. Azt se felejtsük el, hogy ebben az esetben a munkavállaló a 120 órás hónapjában is megkapja a teljes munkabérét. Ahogy tehát nem nő a munkabér a "túlterhelt" hónapokban, nem is csökken az uborkaszezonok idején.” 
 
Forrás: munkajog.hu