Kiürülnek a magánkasszák

 Továbbra sem tudnak járadékot fizetni a magánnyugdíjpénztárak azoknak a tagoknak, akik elérik a nyugdíjkorhatárt, ezért a nyugdíjra jogosultak többsége aktív éveinek lezárultával visszalép az állami rendszerbe. A pénztárak azt állítják, azért nem tudnak fizetni, mert a tevékenységüket szabályozó törvény nem fogalmaz világosan – írja az mno.hu.

  Nem kaphatnak pénzt a magánnyugdíjpénztáruktól azok a tagok, akik nyugdíjba mennek, mivel a jelenlegi szabályozás megakadályozza őket abban, hogy fizessenek. A kasszák szerint a legnagyobb gond az, hogy a szabályok nem teszik lehetővé, hogy a tag egyben vegye fel azt a pénzt, amelyet az évek alatt összegyűjtött, ezért a pénztárak ezt csak havi járadék formájában juttathatnák el a nyugdíjasokhoz. A törvény a kasszák szerint önellentmondásba keveredik, amikor a havi járadékokról esik benne szó.
 
  A problémát a Horizont Magánnyugdíjpénztár szerint az okozza, hogy járadékszolgáltatást a pénztárak úgy biztosíthatják, hogy vagy maguk folyósítanak járadékot, vagy egy biztosítóintézettől vásárolják meg. Ha a pénztár maga nyújtja a járadékot, akkor a január 1-jétől érvényes szabályozás szerint úgynevezett pénztári járadékot kell fizetnie a pénztártagnak. Ez a típus nem hordoz kockázatot a folyósító számára, mert csak a pénztártag saját, hozamokkal növelt megtakarításait fizeti ki részletekben. Így akkor sem állhat elő fizetési nehézség, ha a pénztártag a pénztár által becsültnél jóval tovább él. Ennek ellenére a törvény százmillió forintos tartalékot ír elő a folyósítás elkezdésének feltételéül egy nem létező kockázat fedezetéül, amit a magánnyugdíjpénztárak a jelenlegi pénzügyi helyzetükben nehezen vagy egyáltalán nem képesek elkülöníteni, hiszen az összeg a pénztár működési kiadásait terheli, ami a lapunknak nyilatkozó szakemberek szerint a kasszák fenntartására is alig elegendő.
 
  A pénztárak másik lehetősége, hogy a járadékot egy biztosítótól vásárolják meg. Erről a törvény azt mondja egy helyen, hogy életjáradéknak kell lennie. Magyarán olyan járadéknak, ahol a folyósító kockázatot vállal, megbecsüli az ügyfél élettartamát, és arra egy meghatározott összeget ígér, amelyet akkor is fizetnie kell, ha esetleg a számítással ellentétben az ügyfél jóval tovább él, és így a járadék alapjául szolgáló tőke időközben elfogy. Két bekezdéssel arrább viszont azt mondja ki a törvény, hogy a pénztár nem vásárolhat másmilyen járadékot biztosítóintézettől, csak olyat, amilyet saját maga is folyósíthatna. Azaz ha szigorúan értelmezzük a jogszabályi szöveget, akkor a kasszák egyáltalán nem vásárolhatnak életjáradékot a biztosítóktól – állítják a magánkasszák.
 
  A jelenlegi helyzetben a nyugdíjba vonulók nem tehetnek mást, mint az összegyűjtött pénzüket visszautalják az állami rendszerbe, így teljes állami nyugdíjat kapnak. Azt is választhatnák ugyan, hogy benntartják a pénzüket a magánkasszában, bízva abban, hogy előbb-utóbb tisztázódik a jogi helyzet, és megkaphatják az összeget, de ez csak nagyon keveseknek éri meg. Ez esetben ugyanis csak az állami nyugdíj 75 százalékára számíthatnak, és ezt egészítené ki az a pénz, amely a magánnyugdíjpénztártól jár. A tagok többségének azonban nincs annyi megtakarítása, amely fedezné ezt a 25 százalékos különbséget, ezért ők valószínűleg akkor is visszalépnének az állami rendszerbe, ha a kasszák járadékfizetése nem ütközne akadályba.

Forrás: mno.hu