Vágyálom a stabil állás a közmunka után

A Magyar Tudományos Akadémia tanulmánya alapján csalfa remény a kormány szándéka, hogy a közmunkával vezetik vissza az állástalanokat a munka világába. AZ MTA szerint az idén 270 milliárd forintba kerülő programból alig minden kilencedik embernek sikerül állást találnia, a többség azonban nem tud kiszakadni a közmunkából, s minél több időt tölt el benne, annál nehezebben lép ki belőle – írja a sonline.hu.

  – Sajnos ez igaz – mondta Varga András, Várda polgármestere. – Főként a városoktól tíz kilométernél távolabbi kistelepüléseken élők nehezen lépnek át a munkaerőpiacra, ugyanis az utazás gondot jelent számukra. Amíg a cégek válogathatnak, hogy ugyanarra a munkára kaposvári embert vesznek fel, vagy vidékit, akinek fizetni kell a bejárását, addig értelemszerűen az előbbire voksolnak. Persze vannak pozitív példák, tőlünk egy varrónő vissza tudott menni a régi munkahelyére, ám a többség örül a közmunkának is.
 
  Várdán jelenleg huszonnyolcan dolgoznak a programban, mely 2002-ben indult meg a településen: az akkori első négy közmunkás ma is tagja a csapatnak...
 
 – A leginkább a szakmunkások tudnak lépni – tette hozzá a polgármester –, de ők sem helyben: néhányan találtak minimálbérnél jobban fizető állást, csak éppen külföldön vagy Budapesten.

  Az MTA kutatása szerint a közmunkások közül a fiatalok, az iskolázottabbak, a pályakezdők, a nők, a hat órában dolgozók esetében nagyobb az esély, hogy találnak normális munkát. A tanulmány megjegyzi: minél több időt tölt valaki a közfoglalkoztatásban, annál kevesebb az esélye, hogy elhelyezkedjen. Meglepő, hogy a kutatás szerint leggyakrabban a szakmunkás kerülnek vissza a közmunkából a közmunkába – a kormány a szakiskolai rendszer átalakításával éppen most próbál mind többeket a szakképzés felé terelni...

    Nehezíti az átlépést a munka világába, hogy a közmunka-programok jellemzően kötött idejűek, s ha valaki a projekt lejárat előtt lép ki belőle, később, ha úgy adódik, nehezebben kerül vissza, ezért sokan akkor sem mernek megkockáztatni egy normál állást közfoglalkoztatottként, ha éppen lenne rá lehetőségük.

  – Ez a kisebb gond – vélekedett Fentős Zoltán, Somogysárd polgármestere. – A mi esetünkben a távolság a visszatartó erő: ha ki is fizetik a bejárást a kaposvári cégek, a két műszakkal járó pluszköltségek, mint étkezés, ruha, elviszik a fizetés és a közmunkabér közötti különbséget.
A polgármester hozzátette, a faluban sokan élnek, akik a rendszerváltásig a nagy kaposvári gyárakban dolgoztak, az ottani munkákhoz szereztek képesítést, melyre ma nincs kereslet, s ezek a jellemzően ötven éves, vagy annál valamivel idősebb emberek már nem találnak állást maguknak.

  – Viszont ha helyben tudunk értékteremtő munkát adni, az egyben lehetőség is a közmunkásoknak – jegyezte meg Fentős Zoltán. – A zöldségtermesztő programunkban résztvevők például otthon is elkezdtek fólia alatt termelni, akik kőműves- vagy ácsmunkát végeznek, megismerik a legújabb technikákat, anyagokat, vagyis tulajdonképpen képzik magukat, s így nagyobb esélyük lesz elhelyezkedni, mint ahogyan erre több példa is adódott Sárdon.
A faluvezető úgy vélte, négy-öt év múlva lesz igazán látható haszna a közfoglalkoztatásnak, ugyanis felnő egy nemzedék, mely látja a szüleit dolgozni, így nekik is természetes lesz a munka.
 
Csak rövid ideig bírják egy helyen

  A hivatalos magyarázat szerint a közfoglalkoztatás lényege, hogy az emberek megtanulják, milyen dolgozni. Az MTA-kutatás viszont megállapította: a közmunkások 70-75 százalékának volt korábban legális, bejelentett, legalább minimálbért fizető munkája 17-20 hónapon át, vagyis éppen azért kerültek a közfoglalkoztatásba, mert nem találtak rendes állást a munkaerőpiacon. Ezek alapján a kutatók úgy vélik, az ilyen embereket vágyálom visszavezetni egy stabil állásba, mert az igazi munkaerőpiacon nem találnak ilyet. Az sem segít, hogy a közmunkások visszataláljanak a munkaerőpiacra, hogy többségük másoktól dolgozóktól elszigetelten dolgozik, s így nem is kerülnek kapcsolatba normál munkahelyekkel.

Forrás: sonline.hu