A munkaügyi ellenőrzések tapasztalatai

A munkavédelmi hatóság a 2015. I. negyedévben is végzett ellenőrző tevékenységet. Az alábbiakban az ellenőrzések munkavédelmi, munkabiztonsági és munkaegészségügyi tapasztalatait és a leggyakoribb hiányosságokat ismertetjük – írja a munkajog.hu.

1. MUNKAVÉDELMI ELLENŐRZÉSEK
 
  1.1. Ellenőrzött és szabálytalansággal érintett munkáltatók, illetve munkavállalók A 2015. I. negyedévében a munkavédelmi hatósági ellenőrző munka 3 269 munkáltatóra terjedt ki, amelynek során a felügyelők ellenőrizték az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok betartását.
 
  Az ellenőrzött munkáltatók 82,7%-ánál tapasztaltak munkavédelmi szabálytalanságot, ez az arány 2,4%kal kevesebb a 2014-as év azonos időszakában tapasztalt 85,1%-ához képest.
 
  A munkavédelmi felügyelők az ellenőrzések során 65 413 munkavállaló munkavégzési körülményeit vizsgálták. Szabálytalanságokat az ellenőrzött munkavállalók 66,1%-ánál tapasztaltak. Ez az arány 3,7%-kal magasabb, mint az előző év azonos időszakában (62,4%).
 
 A szabálytalan körülmények között foglalkoztatott munkavállalók 34,3%-a volt súlyos szabálytalansággal érintett, ez 14 848 főt jelent, mely 2,3%-kal kevesebb, mint a 2014. I. negyedévi 36,6%-os súlyosan veszélyeztetett 21 276 főt érintő létszám.
 
1.2. Az ellenőrzések megoszlása
 
  A munkavédelmi ellenőrzések számában nagyobb arányt képviseltek az olyan ágazatok alá tartozó munkáltatók – mezőgazdaság, feldolgozóipar, gépipar, építőipar – ahol a munkavállalók egészségének, biztonságának veszélyeztetése gyakoribb és a veszélyeztetések mértéke is súlyosabb.
 
 (Az Mvt. előírása alapján a bányászati ágazatra vonatkozóan a munkaegészségügyi követelmények ellenőrzése tartozik a munkavédelmi hatóság hatáskörébe. A bányászati ágazatot veszélyessége miatt kezeljük kiemelt ágazatként az ellenőrzések során.)
 
  A munkavédelmi hatóság a 3 269 munkáltató ellenőrzése során 5 874 látogatást folytatott le.
 
 Látogatásra legtöbbször terv szerinti ellenőrzés alapján került sor (az összes látogatás 60,7%-a).
 
  A fővárosi és a megyei kormányhivatalok munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervei munkavédelmi felügyelőségeire (a továbbiakban: munkavédelmi felügyelőségek) beérkező munkabaleseti jegyzőkönyvek felülvizsgálata során szerzett tapasztalatok, illetve a munkavállalók kérelme alapján balesetvizsgálatra az ellenőrzések 9%-ában került sor.
 
  Az állampolgárok nagy számban tettek bejelentést, az egészséget és biztonságot veszélyeztető körülmények miatt. A felügyelők a közérdekű bejelentés miatti 515 látogatásuk során 392 közérdekű bejelentést, 52 panaszbejelentés miatti látogatás során 48 panaszt vizsgáltak ki. A látogatások 9,7 %-a irányult közérdekű és panaszbejelentések kivizsgálására.
 
  Utóellenőrzésekre a látogatások 7,8%-ában, míg célvizsgálatra az ellenőrzések 6,4%-ában került sor.
 
  A munkavédelmi felügyelőségekre beérkező bejelentett, kivizsgálásra kötelezett súlyos munkabalesetek kivizsgálása részben megtörtént, illetve még nem fejeződött be.
 
AZ ELLENŐRZÉSEK SORÁN HOZOTT HATÁROZATOK
 
  A kiadmányozott határozatok közül az azonnali intézkedést foganatosító és a hiányosság megszüntetésre kötelező határozatok száma a meghatározó. Az azonnali intézkedést foganatosító 2 209 db határozat és a hiányosság megszüntetését előíró 2 244 db határozat mellett 105 esetben került sor munkavédelmi bírság kiszabására.
 
 Az érdemi munkavédelmi döntések 3,3%-a vont maga után valamilyen pénzügyi jellegű szankciót (munkavédelmi, illetve eljárási bírság).
 
  A 4 558 db közigazgatási határozatban összesen 16 465 intézkedést hoztak a felügyelők. E határozatokban foglalt intézkedések közül 4 648 munkabiztonsági jellegű, 2 155 intézkedés munkaegészségügyi és 9 662 intézkedés munkavédelmi tárgyú volt.
 
 Az összes intézkedésen belül a munkaegészségügyi intézkedések aránya 13,1%-ot, a munkabiztonsági intézkedések aránya 28,2%-ot tett ki, míg a legmagasabb arányt a munkavédelmi intézkedések képviseltek 58,7%-kal.
 
 A munkavédelmi felügyelők ellenőrző munkájában érvényesült a munkavédelem komplex szemlélete.
 
2. KIEMELT SZAKMAI TAPASZTALATOK CÉLOK ELLENŐRZÉSÉRE VONATKOZÓ TAPASZTALATOK
 
  Összességében a legtöbb intézkedés a villamosbiztonsági hiányosságok (7,9 %) miatt született (3. és 10. intézkedés). Ezután a nem megfelelő munkaeszközök (7,3 %) miatti intézkedés következik (6. és 7.) intézkedés. A harmadik legtöbb intézkedést a „Munkavédelmi ismeretek hiánya” miatt hozták a felügyelők, amely az összes intézkedés 6,7 %-a.
 
  A „Veszélyes anyagok alkalmazásából eredő kockázatok becslésével, értékelésével kapcsolatos szabályok megszegése” tárgyú intézkedéssel érintett hiányosságok miatt a felügyelők az összes intézkedés 5,7 %-át hozták. Az „Egyéni védőeszköz juttatási rend szabályozásának hiánya” miatt az 5. legtöbb intézkedést hozták a felügyelők (az összes intézkedés 4,3 %-a).
 
  Továbbra is magas a munkaköri „Alkalmassági vizsgálatok rendjét érintő előírások megszegése” miatt hozott intézkedések száma. (6. legtöbb intézkedés, az összes intézkedés 4,0%-a.)
 
  Az „Elsősegélynyújtás megszervezésének, elsősegélyhelyek kialakításának, felszerelésének, jelölésének szabályai megszegése” tárgyban intézkedtek a legtöbbet a felügyelők, ami az összes intézkedés 3,5%-át teszi ki. Hasonló arányban hoztak intézkedést a „Botlás- elesés és elcsúszás veszély” miatt a felügyelők (az összes intézkedés 3,3 %-a).
 
2.1. Kiemelt intézkedések
 
 A kiemelt érdemi intézkedések az érdemi intézkedéseken belül a munkavállalók életét, testi épségét, egészségét leginkább veszélyeztető munkáltatói szabályszegésekre utalnak.
 
 A tárgyidőszakban a kiemelt érdemi munkavédelmi intézkedések száma 4 351, a kiemelt érdemi munkabiztonsági intézkedések száma 2 300, a kiemelt érdemi munkaegészségügyi intézkedések száma pedig 392 volt. A kiemelt intézkedések az összes intézkedés 42,8%-át teszik ki.
 
2.1.1. Kiemelt munkavédelmi intézkedések
 
  A 9 662 munkavédelmi intézkedés közül a kiemelt munkavédelmi intézkedések száma 4 351, ami az összes intézkedés 58,7%-a.
 
  A kiemelt munkavédelmi intézkedések közül összességében a legtöbb intézkedést (28,2%) a veszélyes anyagokkal kapcsolatban tették a felügyelők (2. és 4. legtöbb intézkedés), míg a második leggyakrabban a „Munkavédelmi ismeretek hiánya”miatt intézkedtek (25,2%) a felügyelők. A harmadik legtöbb intézkedést az „Emelőgép üzemeltetési szabályainak megszegése” miatt hozták a felügyelők (10,2%).
 
  Továbbra is gondot jelent az egyéni védőeszközök használatának elmulasztása. Az erre irányuló intézkedések a kiemelt munkavédelmi intézkedések 4,2%-át jelentették.
 
2.1.2. Kiemelt munkabiztonsági intézkedések
 
  A 4 648 munkabiztonsági intézkedés közül a kiemelt munkabiztonsági intézkedések száma 2 300, ami az összes intézkedés 14%-a.
 
  A 2015. I. negyedév során a kiemelt munkabiztonsági intézkedések közül leggyakrabban a létesítmények érintésvédelme (32,7%), az üzemeltetéssel kapcsolatos biztonságtechnikai hiányosságok (25,6%), be-és leesés veszély (19,3%), valamint a munkaeszközök érintésvédelmi problémái (9,1%) miatt kellett a felügyelőknek intézkedni.
 
  Ezek az intézkedések adják a kiemelt érdemi munkabiztonsági intézkedések 86,7%-át.
 
  2.1.3. Kiemelt munkaegészségügyi intézkedések
 
  A 2 155 munkaegészségügyi intézkedés közül a kiemelt munkaegészségügyi intézkedések száma 392, ami az összes intézkedés 2,4%-a.
 
  A munkaegészségügyi területen a munkahelyi zajjal, és a zajjal kapcsolatos kockázatértékeléssel kapcsolatos hiányosságok miatt kellett a felügyelőknek a legtöbb intézkedést hozniuk (37 %).
 
 A „Rákkeltő anyagok alkalmazásából eredő kockázatok becslésére, mérésére, értékelésére, kezelésére vonatkozó szabályok elmulasztása” miatt az összes kiemelt munkaegészségügyi intézkedés 16 %-ában intézkedtek a felügyelők.
 
 A zajjal és a rákkeltő anyagokkal kapcsolatos intézkedések adják a kiemelt érdemi munkaegészségügyi intézkedések mintegy 53%-át.
 
  A biológiai kóroki tényezők expozíciójából származó kockázatok megelőzése, csökkentése érdekében hozott felügyelői intézkedés a kiemelt munkaegészségügyi intézkedések 15 %-át teszi ki. A megelőzést szolgáló védőoltás hiánya okán is szükséges volt a felügyelőknek eljárni, az intézkedések 3 %-a ezt mutatja.
 
 A felügyelők az intézkedések 13 %-ban adtak ki kötelezést a munkakörülmények és munkavégzés és egészségkárosító hatásainak írásban dokumentált vizsgálatának foglalkozás-egészségügyi szolgálat általi elvégzésére.
 
 A kiemelt védelemre szoruló munkavállalói csoportok (fiatalkorúak, terhes, nemrégen szült, anyatejet adó nők és szoptató anyák, idősödők, megváltozott munkaképességűek, fogyatékossággal élők) foglalkoztatási körülményeinek vizsgálata során hozott kötelezések az összes kiemelt érdemi munkaegészségügyi intézkedések 8 %-a.
 
  A felügyelők még mindig találkoznak olyan munkáltatóval, aki a munkavállalói részére a foglalkozás egészségügyi ellátást nem biztosítja, mivel a kiemelt érdemi munkaegészségügyi intézkedések 7 %-a foglalkozás-egészségügyi ellátásra vonatkozó kötelezésekre irányul.
 
 A 2015. I. negyedévében a szankcionálás során 105 esetben munkavédelmi, 49 esetben eljárási bírságot alkalmaztak a felügyelők, 21 085 080 Ft és 3 291 000 Ft összegben.
 
  A munkavédelmi felügyelőségek munkavédelmi bírság alkalmazási gyakorlata megfelelt a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó törvényi előírásnak. A munkavédelmi bírság kiszabásával kapcsolatos Kormányrendelet alkalmazása az egységes gyakorlat kialakítását nagyban elősegítette.
 
  A felügyelőségek 2015. I. negyedévében saját kezdeményezésű nyílt napot 1 esetben szerveztek. Közös szervezésben 10 alkalommal, közös szakmai fórumon pedig 4 esetben vettek részt.

Forrás: munkajog.hu