Mikor felel a vezető tisztségviselő?

A Polgári Törvénykönyv alapján a vezető tisztségviselők a jövőben fokozottabb felelősséggel kötelesek eljárni. Az ügyvezetők felelőssége komoly aggodalmakat keltett a cégvilágban, ezért jó tudni, hogy milyen esetekben merülhet fel a felelősség kérdése – írja a piacesprofit.hu.

  A vezető tisztségviselők növekvő felelősségi köre az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó változás a tavaly életbe lépett új Ptk-ban. A szabályok kapcsán azonban még mindig nagy a bizonytalanság a cégvezetők körében, ezért együttműködő partnerünk, az Adó Online szakértői cikke segítségével összegyűjtöttük, milyen esetekben merülhet fel az ügyvezetők felelőssége.
 
Cégalapításkor
 
  Az előtársasági időszakban a vezető tisztségviselő felelőssége két esetben merülhet fel. A vezető tisztségviselő a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel akkor, ha a gazdasági társaság nyilvántartásba vételét jogerősen elutasítják, és ezt követően az előtársaság a működését nem szünteti meg haladéktalanul. A megszűnésig vállalt kötelezettségeket a létrehozni kívánt társaság rendelkezésére bocsátott vagyonból kell teljesíteni. Ha a létrehozni kívánt társaságnál a tag felelőssége korlátozott volt, és a tag helytállása ellenére ki nem elégített követelések maradtak fenn, e tartozásokért harmadik személyek irányában a létrehozni kívánt gazdasági társaság vezető tisztségviselői korlátlanul és egyetemlegesen kötelesek helytállni.
 
Szerződésszegés
 
  A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a belső viszonyokban, azaz a társaságnak okozott károkért a szerződésszegéssel okozott (kontraktuális) kárért való felelősség szabályai szerint felel a társasággal szemben. A szerződéses jogviszonyra tekintettel a felelősség korlátozható a vezető tisztségviselők esetében is, ez a felelősségkorlátozás azonban a társaság és a vezető tisztségviselő közötti kapcsolatra vonatkozik.
 
  A vezető tisztségviselőnek lehetősége van arra is, hogy a társaságtól felmentvényt kérjen. A társaság legfőbb szerve a beszámoló elfogadásával egyidejűleg a felmentvénnyel azt igazolja, hogy a vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenységét megfelelően végezte az előző üzleti évben. A vezető tisztségviselőt az ügyvezetés kapcsán nem terheli eredményfelelősség. Ha a tevékenysége során a társaság érdekeit szem előtt tartva, elvárható gondossággal jár el, az esetlegesen bekövetkező kár esetén sem terheli felelősség. A vezető tisztségviselő kárfelelősségét és kártérítési kötelezettségét az alapozza meg, ha a létesítő okiratban és a Ptk.-ban meghatározott ügyvezetési (képviseleti) kötelezettségeit megszegi, és ezzel okoz a társaságnak kárt.
 
Szerződésen kívüli károk
 
  Ha a társaság okoz harmadik személynek kárt a működése során, akkor a károsulttal szemben a társaság tartozik felelősséggel (akár szerződéses, akár szerződésen kívüli károkozásról van szó). Szerződésen kívül okozott károk esetében a szabályozás bizonyos esetekben a károkozó helyett vagy mellett mást is bevon a kártérítés körébe, hogy a károsult kedvezőbb feltételekkel érvényesíthesse a kárigényét. Erre példa, ha a társaság vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, akkor a károsulttal szemben nemcsak a vezető tisztségviselő, hanem a társaság is felel egyetemlegesen. Például, ha az ügyvezető elmegy tárgyalni egy partnerhez, és ott véletlenül összetör valamit és ezzel kárt okoz, akkor a kártérítési igény nemcsak vele szemben érvényesíthető, hanem a társasággal szemben is. Ekkor a felelősség értelemszerűen a szerződésen kívül okozott (deliktuális) kárért való felelősség szabályai szerint alakul.
 
Forrás: Piac és Profit