Rugalmasabb munkaidő, több szabadság, nemi egyenlőség

Magyar szemmel nézve szinte elképzelhetetlen, hogy a holland nők már három hónappal a gyermek születése után visszamennek dolgozni. Viszont a többségük részmunkaidős állásba tér vissza, továbbá rengeteg extra szabadság jár a gyermeket nevelő holland szülőknek. Arról nem is beszélve, hogy az állam jól felszerelt bölcsődékben biztosít helyet minden holland gyereknek. – Pontokba szedtük, és összehasonlítottuk a magyar és a holland gyermekvállalási, illetve gyereknevelési gyakorlatot.

1. Kúszik, mászik és már biciklizik is
 
  Nem újdonság, hogy Hollandiában mindenki mindenhova biciklivel közlekedik, még a gyerekek is. A legtöbb gyerek már két éves kora körül biciklizni tanul. Az első járművük általában egy futócicikli, amivel könnyű egyensúlyozni. A holland gyerekek alapkészségként sajátítják el a kreszt és a biciklis protokoll legfontosabb szabályait. Az őslakosok és a bevándorlók gyerekeit könnyen meg lehet különböztetni az alapján, hogy míg az előbbiek bringázás közben nem viselnek semmiféle védőfelszerelést, az utóbbiakon biztos, hogy lesz bukósisak és térdvédő. Túlféltéssel biztosan nem lehet vádolni a holland szülőket: ha esik, ha fúj, a család akkor is biciklivel közlekedik. A kicsiket biciklire szerelhető, akár 2-3 gyerek szállítására is alkalmas ülésbe ültetik, a nagyobbak pedig szüleik mellett tekernek.
 
2. A terhesség nem betegség
 
A nyugat-európai országok közül Hollandiában a legmagasabb az otthonszülések száma. Míg Hollandiában a babák 20%-a otthoni körülmények közt születik, ez az arány az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Franciaországban és Németországban 2% alatt van. A kórházban szülő holland nők is a természetességre törekszenek: sokan szülnek speciális széken, szülés közben a fájásokat enyhítő, gerincbe adott epidurális érzéstelenítő injekció egyáltalán nem divat, ahogy bármilyen más fájdalomcsillapító, és egyéb gyógyszeres beavatkozás sem.
 
  Mindez leginkább abból a szemléletből fakad, hogy a terhesség a hollandok szerint teljesen természetes állapot. Az orvosoknak csak akkor van köze hozzá, ha valamilyen probléma, betegség merül fel várandósság közben. Például a terhességi diabéteszes nőt már szülész-nőgyógyász kezeli, de a terhességgondozást alapvetően a szülésznők, a bábák végzik. Míg Magyarországon szülés után legalább három napot a kórházban kell tölteni, és a babát csak akkor lehet hazavinni, ha minden mérési adata stimmel, addig a holland nőket szinte azonnal hazaküldik az újszülöttel.  
 
3. Rugalmasabb munkaidő és több szabadság
 
 Ugyan Hollandiában az államilag támogatott szülési szabadság 4-től 16 hétig terjed, a szülők rengeteg extra szabadságot kapnak munkáltatóiktól. A szülői szabadság akkor jár, ha valaki több mint egy éve dolgozik az adott cégnél és 8 évesnél fiatalabb gyereket nevel. A szülői szabadság egyaránt jár az anyának és az apának is. Hollandiában népszerű és bevett gyakorlat a részmunkaidő, főként a kisgyerekes nők élnek ezzel a lehetőséggel.
 
  A dolgozó szülők gyakran alkalmaznak dadust, bébiszittert, általában a nagyszülők is aktívan besegítenek. Emellett a gyerekek többsége három hónapos korában állami fenntartású bölcsődébe megy. A holland bölcsődék nagyon kellemesek, nem zsúfoltak és jól felszereltek. Sok gyerek csak hetente két vagy három napot tölt a bölcsődében. A hollandok fokozottan törekszenek arra, hogy a munka és a magánélet egyensúlyba kerüljön. A gyerekek szerdánként a többi hétköznaphoz képest kevesebb időt töltenek az iskolában, ezért a szülők többsége is kiveszi a szerda délutánt a munkahelyén.
 
4. Minden nap kalandpark
 
  Majdnem minden játszótér közvetlen közelében találunk egy éttermet vagy egy kávézót, hogy a szülők se unatkozzanak. Egy-egy játszótér már majdnem olyan, mint egy kalandpark: a kicsik meredek létrákon mászhatnak föl, és őrült csúszdákon csúszhatnak le. Sok család piknikezik a játszótéren, gyakran kerül elő egy üveg bor, miközben a gyerek is jól érzi magát a játszótéren.
 
5. Gyerekpiac
 
  A hollandok minden áprilisban, a Király napján hatalmas játékpiaci vásárt rendeznek. Ekkor a holland kisgyerekek eladják megunt, régi játékaikat, és újakat vásároljanak. A gyerekek ilyenkor általában nagyon izgatottak, hogy egyedül vásárolhatnak, árulhatnak, és persze alkudozhatnak.
 
6. Gyerek- és nyugdíjasbarát
 
  Gyakori életkép, hogy a hollandok napközben és esténként éttermek és kávézók teraszain üldögélnek. A legtöbb vendéglátó-ipari egység gyerekbarát: van gyereksarok nagy térrel és rengeteg játékkal. A helyek többségén vegyes az életkori összetétel: a húszas éveikben és a 70-es éveikben járókat egyaránt látunk a szórakozóhelyeken.
 
7. Nemi egyenlőség
 
  A holland kislányok általában hangosabbak, mint a holland kisfiúk, és egyáltalán nem fogják vissza magukat, amikor hangot adnak a véleményüknek. A nemi egyenlőség nagyon fontos a hollandok számára. A lányok és a fiúk nevelésében nincs nagy különbség, a lányokat nem nevelik szerénységre és szemérmességre. A férfiak nem nyitják ki az ajtót a nők előtt, és nem engedik őket előre. A randevún a fiúk nem hívják meg a lányokat, inkább elfelezik a számlát.

Forrás: HVG