A munkaügyi ellenőrzések tapasztalatai 2.

A munkavédelmi hatóság a 2015. I. negyedévben is végzett ellenőrző tevékenységet. A munkajog.hu korábbi cikkének második részében többek között a súlyos jogsértéseket, a beérkező közérdekű bejelentések vizsgálatának eredményeit, illetve a leggyakoribb munkabaleseteket és foglalkozási megbetegedéseket ismertetik.

3. SÚLYOS JOGSÉRTÉSEK
A 2015. I. negyedévében a súlyos jogsértések között továbbra is jellemző a magasban végzett munkáknál a leesés elleni megfelelő kollektív műszaki védelem kialakításának hiánya, a leesés elleni védelemül szolgáló egyéni védőeszköz munkáltató általi biztosításának, vagy a munkavállaló részéről történő használatának elmulasztása.

Közműépítési földmunkáknál sok esetben elmarad a dúcolás, miközben a közúti járműforgalom közvetlenül a munkagödör mellett halad, megnövelve ezzel a föld beomlásának veszélyét.
Villamos berendezések esetében a közvetlen illetve közvetett érintés elleni védelemmel kapcsolatos hiányosság a leggyakoribb veszélyeztetés. A villamos berendezések védőburkolatainak nem megfelelő rögzítése, a villamos vezetékek mechanikai hatás elleni védelmének elmulasztása rendszeresen ismétlődő probléma.

A feldolgozó ipar, gépipar, illetve a mezőgazdaság területén használt gépek, berendezések esetében továbbra is gyakran fordulnak elő súlyos balesetek a veszélyes tér lehatárolására szolgáló védőburkolatok, biztonsági berendezések hiánya, illetve azok használatának kiiktatása, elmulasztása miatt.
A gépkezelői jogosultság hiányában (nem megfelelő képesítés miatt) történő munkavégzés legtöbbször az anyagmozgatással, raktározással kapcsolatban merült fel, (emelőgépek, targoncák jogosulatlan használata).
A munkaegészségügyi súlyos veszélyeztetések között vezető helyet foglal el az előzetes, illetve az időszakos munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatokra vonatkozó követelmények betartásának elmulasztása; egyéni védőeszköz biztosításának hiányában veszélyes anyagokkal/keverékkel történő munkavégzés; a munkaegészségügyi mérések elmulasztása, és felső beavatkozási határértéket meghaladó zajexpozícióban egyéni hallásvédő eszköz biztosítása, használata nélkül történő munkavégzés.

4.UTÓELLENŐRZÉSEK
A munkavédelmi felügyelői intézkedések hatékonyságának egyik mutatója, hogy a munkáltatók milyen arányban hajtják végre a döntéseiket. A 2015. I. negyedévében a felügyelők összesen 345 db utóellenőrzést végeztek, ami az ellenőrzött munkáltatók 11,1 %-át érintette. Az utóellenőrzések tapasztalata szerint a munkavédelmi hatósági intézkedéseket 49 esetben nem hajtották végre, ami 42 munkáltatót érintett. Ez a munkáltatók 1,3 %-ban jelentette a hatósági intézkedések végrehajtásának elmulasztását.
Az intézkedések végrehajtásának elmaradása miatt kiszabott eljárási bírságok összege a 2015. I. negyedévében 3 291 000 Ft volt.

5. PANASZOK, KÖZÉRDEKŰ BEJELENTÉSEK VIZSGÁLATA
A munkavédelmi felügyelőségekhez 2015. I. negyedévben országosan összesen 392 db közérdekű bejelentés és 48 db panasz érkezett.

5.1. A közérdekű bejelentések és panaszok témakör szerinti megoszlása
Az „egyéb munkavédelmi jogsértés” számadatait figyelembe nem véve a legtöbb közérdekű bejelentés (212 db) a munkahely kialakítása, a munkavégzés körülményei, az általános higiénés, valamint munkaszervezés témakörében érkezett, majd ezt követik az egyéni védőeszközökkel (126 db) és a személyi feltételekkel (45 db) kapcsolatos bejelentések.
A beérkezett panaszok tartalmát vizsgálva megállapítható, hogy a legtöbb panasz – a közérdekű bejelentésektől eltérően – a balesetek, foglalkozási megbetegedés témakörben (20 db), azután az egyéni védőeszközök témakörben (9 db), majd a munkahely kialakítása, a munkavégzés körülményei, az általános higiénés kérdés, munkaszervezés témakörben (5 db) érkezett.
A balesetek, foglalkozási megbetegedés témakörben sokkal több panasz érkezett, mint közérdekű bejelentés.
Ennek oka, hogy leggyakrabban a balesetet szenvedett vagy a foglalkozási betegséggel érintett munkavállaló élt panasszal, mert a munkáltatónak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos intézkedését vagy mulasztását, továbbá a foglalkozási megbetegedés ill. fokozott expozíciós eset bejelentésének elmaradását sérelmezte.

5.2. A bejelentésekkel érintett jellemző gazdasági ágazatok
A munkavédelmi felügyelőségek jelentései alapján megállapítható volt, hogy a beérkezett közérdekű bejelentések és panaszok a gazdaság legkülönbözőbb ágazatait érintették. 2015. I. negyedévben a bejelentések többsége a feldolgozóipari, az építőipari, a mező- és erdőgazdasági, a kereskedelmi- és vendéglátási, a szállítási, valamint a szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódott.
Kisebb számban, de érkeztek bejelentések pl. a gépgyártással, a gépjárműjavítással, az egészségügyi- és szociális ellátással, az oktatással, és a közigazgatással összefüggésben.

5.3. A közérdekű bejelentések és panaszok közlésének módja
Az előző évhez hasonlóan a közérdekű bejelentéseket leggyakrabban telefonon (37 %) vagy elektronikus levélben (37 %), illetve levélben (19 %), ritkábban személyesen (8 %) tették meg.
A panaszokat leginkább személyesen (37 %), vagy levélben (24 %) ritkábban elektronikus levélben (22 %), illetve telefonon (17 %) közölték.

5.4. A bejelentő személye
A vizsgált időszakban továbbra is jellemző volt, hogy a közérdekű bejelentéseket, panaszokat magánszemélyek nyújtották be (91,6 %). Áttétellel érkeztek bejelentések a munkavédelmi felügyelőségekre az NGM Munkafelügyeleti Főosztályától (2,5 %), a kormányhivataloktól (2,7 %), és a társhatóságoktól (3,2  ).
A jelentési időszakban beküldött összesen 440 db bejelentésből jelentős számú, 160 db (36,7 %) névtelen volt.
A névtelen bejelentések kivizsgálásától továbbra sem lehetett eltekinteni, mert nagy számban megalapozottak voltak és valós munkavédelmi problémákat vetettek fel.

5.5. A közérdekű bejelentések, panaszok alapján indult vizsgálatok
A közérdekű bejelentések, panaszok alapján indult vizsgálatok jellemzése, különösen a bejelentések megalapozottsága vagy annak hiánya, illetve a bejelentés eredménytelen kivizsgálásának okai alapján:

5.5.1. Megalapozottság, irányultság
A közérdekű bejelentések és panaszok megalapozottságát vizsgálva elmondható, hogy a megkeresések általában csak részben voltak megalapozottak. Kevésbé volt jellemző a teljes mértékben megalapozott bejelentés, illetve a teljesen megalapozatlan.
Az ellenőrzések során számos esetben találtak a felügyelők más, a bejelentésben nem jelzett munkavédelmi hiányosságot, szabálytalanságot is melyre intézkedést tettek.
A megalapozatlan bejelentések hátterében általában valamilyen egyéni munkavállalói sérelem (pl. munkaviszony megszüntetése) állt.
A panaszok egy része munkaügyi szabálytalanságokat is tartalmazott. Ezekben az esetekben a munkaügyi felügyelőkkel közös vizsgálat keretében történt a helyzet feltárása és mindkét szakterület intézkedést tett a szabálytalanságok megszüntetésére.

5.5.2. Az eredménytelen kivizsgálások okai
A bejelentett esetekben az eredménytelen kivizsgálások okai általában a következők voltak:

• hatáskör hiánya (pl. nem volt szervezett munkavégzés);
• a névtelen bejelentésekben gyakran nem nevezték meg a munkáltatót, illetve a munkavégzés helyét;
• a bejelentett építési munkaterületen nem volt munkavégzés, továbbá a munkáltató nem
• volt beazonosítható;
• a közérdekű bejelentő a közigazgatási hatósági eljárás során a bejelentését visszavonta;
• a közigazgatási hatósági eljárás alatt a munkáltató a szükséges intézkedéseket megtette,
• így a további intézkedés okafogyottá vált.

5.5.3. Intézkedések
A közérdekű bejelentésekre és panaszokra indult eljárások eredményeként 2015. I. negyedévben összesen 493 db munkavédelmi döntés került kiadmányozásra.
A közérdekű bejelentésekre és panaszokra indult vizsgálatokban kiadmányozott határozatok közül a hiányosságok megszüntetésére kötelező és az azonnali intézkedést foganatosító határozatok száma volt a meghatározó. Figyelemfelhívást összesen 9 esetben alkalmaztak a munkavédelmi felügyelők. Az azonnali intézkedést foganatosító 198 db határozathoz és a hiányosság megszüntetését előíró 275 db határozathoz képest mindössze 10 esetben került sor munkavédelmi bírság kiszabására. Az érdemi munkavédelmi határozatoknak mindösszesen csak a 2,2 %-a volt a pénzbírságot (eljárási-, illetve munkavédelmi bírság) kiszabó.
2015. I. negyedévben a közérdekű bejelentésekre és panaszokra indult munkavédelmi eljárások során összesen 20 000 Ft eljárási bírságot szabtak ki a munkavédelmi felügyelők, továbbá 1 160 500 Ft munkavédelmi bírságot róttak ki a munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szervek igazgatói.

5. FŐMUNKAIDŐN KÍVÜL VÉGZETT ELLENŐRZÉSEK
A 2015. I. negyedévében főmunkaidőn kívül 87 munkáltatónál végeztek a munkavédelmi felügyelőségek ellenőrzéseket. Ezeknek az ellenőrzéseknek a döntő többsége munkabaleset kivizsgálása érdekében történt, más esetben társhatóság felkérésére tartottak ilyen ellenőrzéseket.

6. MUNKABALESETEK, FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK, FOKOZOTT EXPOZÍCIÓS ESETEK
a) Munkabalesetek
Az Mvt. 64. § (5) bekezdése, valamint az Mvt. végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 7. § (1) bekezdés szerint a munkáltató a súlyos munkabalesetet köteles azonnal bejelenteni a baleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi hatósági hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak, munkavédelmi hatóságnak.

A felügyelőségre történő bejelentés a munkáltatók kötelezettsége, melynek az esetek többségében eleget is tettek, előfordult azonban, hogy – főként fekete foglalkoztatás esetén – a bejelentés a rendőrség részéről érkezett.

A jogszabályi előírásoknak megfelelően 2015. I. negyedévben 32 – közúti baleseti eseményeket is tartalmazó – súlyos munkabaleseti eseményt jelentettek a területileg illetékes munkavédelmi hatóságnak, egy esetben kezdeményeztek törlést.

A 31 bejelentett súlyos munkabaleset közül 14 halálos, 10 életveszélyes, 4 súlyos csonkolásos, valamint 3 egyéb súlyos baleseti esemény volt. A munkabalesetek nagy részében még folyamatban van közigazgatási eljárás, sok esetben még nem készült el a munkabaleseti jegyzőkönyv, így a bejelentett és a később feldolgozott munkabaleseti adatok a vizsgálatok eredményétől függően eltérhetnek.

b) Foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíciós esetek
A 2015. I. negyedévében a munkavédelmi hatósághoz 73 foglalkozási megbetegedés gyanút és 54 fokozott expozíciós esetet jelentettek be. A foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet szerint a kivizsgált bejelentéseket a vizsgálati dokumentációval együtt a felügyelőségek továbbították az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatal Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály részére a bejelentés teljes körűségének, és szakmai megalapozottságának elbírálása céljából.
A 2014. év azonos időszakában bejelentett foglalkozási betegség gyanús esetek száma megegyezik az idei első negyedévi esetszámmal.

Az ágazati bontásban megadott adatokból kitűnik, hogy a legtöbb foglalkozási megbetegedés gyanús eset - az összes bejelentett eset 35.6%-a - a bányászat területéről érkezett (kizárólag Baranya megyéből), mely döntően az egykori bányászok szilikózis megbetegedés gyanújának magas számából adódik. Továbbra is jelentős számú (32.8%) bejelentést küldtek a feldolgozó ipar területéről. A humán-egészségügyi és szociális ellátásból a bejelentések 9.5%-a érkezett. A korábbi évekhez képest megemelkedett az erdőgazdaságból érkező bejelentések száma, mely a Somogy megyéből tömegesen jelentett Lyme- kóros eseteknek köszönhető.

Az előző év azonos időszakához hasonlítva továbbra is a kémiai kóroki tényezők által okozott foglalkozási megbetegedések gyanúja (55.4%) fordult elő leggyakrabban, ezt követték a biológiai kóroki tényezők, és a nem optimális igénybevétel, pszichoszociális és ergonómiai tényezők (17.6%) miatt tett bejelentések. Az összes bejelentés 9.4 % történt fizikai kóroki tényezők miatt.
Az összes bejelentett fokozott expozíciós eset döntően a feldolgozóiparból és a gépgyártás (egyéb ágazat) területéről érkezett.

A fokozott expozíciós eset 70.4%-át zaj miatt jelentették (31 dolgozót egy munkáltató jelentette be Somogy megyéből), 7 dolgozót jelentett egy munkáltató növényvédő szer okozta fokozott expozícióval Baranya megyéből, egy munkáltató 5 dolgozójánál mutattak ki ólom fokozott expozíciót Jász-Nagykun-Szolnok megyében, és 4 dolgozót jelentettek be nikkel okozta fokozott expozícióval Fejér megyéből.
A fokozott expozíciós esetek száma a korábbi évek azonos időszakához képest jelentős emelkedést mutat (2013. azonos időszakában 10 fokozott expozíciót jelentettek be, 2014-ben 6-ot), mely a tömeges bejelentésekből adódik.

7. TANÁCSADÁS TAPASZTALATAI, JELLEMZŐ TÉMAKÖREI
A munkavédelmi felügyelőségek részéről 2015. I. negyedévében összesen 556 esetben történt információnyújtás. A tájékoztatásokra legtöbbször telefonon került sor.

A Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztálya által a hatósági munkától elkülönítetten működtetett Munkavédelmi Információs és Tanácsadó Szolgálathoz 2015. I. negyedévében 1 172 (db) megkeresés érkezett, ebből 1 156 fő telefonon, 16 e-mailben érdeklődött. A tájékoztatások során összesen 1 485 kérdés megválaszolására került sor.

2015 első negyedéve során, a munkabiztonság területén a legtöbb kérdés a munkahelyen történt balesetek kivizsgálásával, a baleseti események minősítésével, a munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltésével kapcsolatban merült fel. Az egyéni védőeszközökre vonatkozó ismeretekkel kapcsolatban is sokan kértek információt. Továbbra is sokan érdeklődtek a munkaeszközök biztonságával kapcsolatban, valamint az építő- és anyagmozgató gépek kezelői képesítése, jogosultsága iránt.

9. EGYÉB TAPASZTALATOK
a) Az ellenőrzések fogadtatásával kapcsolatos tapasztalatok (munkáltatók, munkavállalók)
Általánosságban elmondható, hogy a munkáltatók az ellenőrzések során együttműködőek, akárcsak a munkavállalók. A nagyobb munkáltatók általában készségesen, segítőkészen állnak a munkavédelmi ellenőrzésekhez, tudva, hogy közös érdekünk az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása. A kisebb, általában szabálytalanul foglalkoztató, a munkavédelmi követelményeket nem ismerő, és be nem tartó munkáltatók esetenként igyekeznek megakadályozni az ellenőrzés lefolytatását.

b) Társhatósági közös ellenőrzések tapasztalatai
A 2015. I. negyedévében lefolytatott közös ellenőrzések tapasztalatai alapján elmondható, hogy az ellenőrzésben részt vett hatóságok között az együttműködés jó volt, a hatóságok egymás munkáját kiegészítve, egymást segítve dolgoztak.

Forrás: munkajog.hu