Startlaphoz Csatlakozz!

Sok helyen eltörölték a lakhatási támogatást

Harmincmilliárdot vettek el a magyar családoktól

Írta: Szakszervezetek.hu
Közzétéve: 2015. július 19. vasárnap, 06:31

 A vizsgált települések csaknem hatodán egyszerűen eltörölték a lakhatási támogatást, s ahol maradt ilyen, ott is kevesebbet adnak. Más segélyezési formák esetében is ­hasonló a helyzet: vagy megszűntek, vagy csökkentették a juttatást. A feladatok egy részét nyögő önkormányzatok szerint az állam harmincmilliárd forintot vont ki a rendszerből – olvasható a Népszabadságban.

  A korábban az állam által folyósított lakhatási támogatásban csaknem ötszázezer család részesült, és az a havi három-négyezer forint sokak számára azt jelentette, hogy legalább a villanyszámlát rendezni tudták.
 
  A segélyezési rendszer átalakítása miatt azonban kétharmadával kevesebben kapnak támogatást, amelynek folyósítását több esetben vitatható feltételekhez köti az önkormányzat – állítja Korózs Lajos, az MSZP politikusa. Ha nem is ilyen mértékű csökkenést, de hasonló tendenciát tapasztalt a Habitat for Humanity Magyarország: 31 önkormányzat gyakorlatát elemezve megállapította, hogy a vizsgált települések 15 százalékában megszűnt a lakhatási támogatás. Ugyanakkor kiderült, hogy a rászorultsághoz szinte mindenütt alacsonyabb jövedelemhatárt állapítottak meg, mint amit a jogszabály már­ciusig tartalmazott, tehát a jogosultak száma emiatt nyilván kevesebb.
 
  A civilek jelentése szerint minél kisebb egy település, annál kevésbé tartalmaz normatív szabályokat a támogatásokról szóló helyi rendelet, és sok helyütt a polgármester vagy a jegyző egymaga dönti el, ki kapjon segélyt.
 
  A lakhatási támogatás, az adósságkezelési szolgáltatás, a méltányossági ápolási díj és a méltányossági közgyógyellátás idén februárig a törvény erejénél fogva járt a rászorulóknak. Az ezekkel kapcsolatos kiadásokat nagyrészt a központi büdzséből finanszírozták, de már­ciustól a települések döntésén múlik, ilyen címeken folyósítanak-e segélyt, az állam ugyanis csak a foglalkoztatást helyettesítő támogatást, az időskorúak járadékát, a tartósan beteg hozzátartozót gondozó személyek ápolási díját, illetve a közgyógyellátást fizeti közvetlenül.
 
  A civilek jelentése szerint minél kisebb egy település, annál kevésbé tartalmaz normatív szabályokat a támogatásokról szóló helyi rendelet, és sok helyütt a polgármester vagy a jegyző egymaga dönti el, ki kapjon segélyt.
 
  A lakhatási támogatás, az adósságkezelési szolgáltatás, a méltányossági ápolási díj és a méltányossági közgyógyellátás idén februárig a törvény erejénél fogva járt a rászorulóknak. Az ezekkel kapcsolatos kiadásokat nagyrészt a központi büdzséből finanszírozták, de már­ciustól a települések döntésén múlik, ilyen címeken folyósítanak-e segélyt, az állam ugyanis csak a foglalkoztatást helyettesítő támogatást, az időskorúak járadékát, a tartósan beteg hozzátartozót gondozó személyek ápolási díját, illetve a közgyógyellátást fizeti közvetlenül.
 
  A költségvetés a helyi önkormányzatok által folyósított támogatásokkal kapcsolatos kiadásokat az idén már csak részlegesen fedezi, s ahol egy főre vetítve 32 ezer forintnál több adóbevétel folyik be, oda egy fillér sem jut. A pénzügyileg támogatott csaknem 2900 település – nagyobb városok is, mint Szeged vagy Kaposvár – összességében harmincmilliárdot kap. Nagyjából ezeknek okoz gondot a rászorulók támogatása – jelentette ki pár napja a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, ­Schmidt Jenő, Tab fideszes polgármestere, aki törvénymódosítást kezdeményezne. Szerinte ha egy önkormányzat nem alakította át saját szociális rendeletét, vagyis nem csökkentette a szétosztható pénzeket, maga is rászorulóvá vált.
 
  Hasonlóan látja Gémesi György gödöllői polgármester, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke. Hangsúlyozta: a korábbihoz képest legalább harmincmilliárd forintot vontak ki a rendszerből, és ezt mindenütt megérzik. A képviselő-testületek így fájdalmas döntésekre kényszerülnek, mert választa­niuk kell: járdát építenek vagy segélyt nyújtanak – állítja a településvezető.
 
  További lehetőség, hogy bizonyos támogatásokat egyáltalán nem biztosítanak, illetve csökkentik azok összegét, esetleg lejjebb viszik a jogosultsági jövedelemhatárt. Gödöllőn az idén harminc-negyvenmillió forint esik ki, így itt is lépni kellett: minden korábbi támogatási forma megmaradt ugyan, de kevesebb segélyt adnak. A helyzetüket ráadásul nehezíti, hogy az ingyenes óvodai és iskolai étkeztetés költségeit is az önkormányzatok nyakába varrta az állam, ez jelentős többletkiadással jár.
 
  Korózs ehhez hozzátette: tavaly a költségvetésben csaknem százmilliárdot, míg idén mindössze 25,4 milliárdot irányoztak elő szociális támogatásokra. Ehhez jön a harmincmilliárd, így a politikus szerint is hiányzik majdnem 35 milliárd. Kormányzati körök viszont állítják, hogy a helyhatóságok felelősségi körébe került ellátásokra a KSH adatai szerint 2013-ban 33 milliárd forintot fordítottak, míg a 2015. évi költségve­tési törvényben ugyanerre harmincmilliárdot irányoztak elő. Vagyis: alig jut erre a célra kevesebb pénz, és csak a gazdagabb településeknek kell a központi forrást saját zsebből kiegészíteniük.
 
  Korózs Lajos szerint viszont felesleges számháborúzni, mert az egész rendszert úgy kavarták meg, hogy senki ne lássa át, mi történt, s ne is legyen képes összehasonlítani a korábbi és a jelenlegi szisztémát. A szocialista politikus ennél sokkal fontosabbnak tartja, hogy mi történik azzal a félmillió családdal, amely kevesebb lakhatási támogatást kap. S mondott még néhány számot: tavaly 870 ezren részesültek önkormányzati segélyben, ötvenezren méltányossági közgyógyellátásban, míg tízezren méltányossági ápolási díjat kaptak. Az eddiginél jóval kisebb összegből nyilván kevesebb embernek segíthetnek, aminek az lehet a vége – fűzte hozzá –, hogy közműhátralékos családok sora ellen indulhat végrehajtási eljárás.

  – Egyetértek a TÖOSZ elnökével, változtatásra van szükség. A korábbi segélyezési rendszer ugyanis átláthatóbb, kiszámíthatóbb és kezelhetőbb volt – mondta Sértő-Radics István, az ukrán határszélhez közeli, négyszázhatvan lakosú Uszka polgármestere. Szavai szerint a települési segélyezésre fordítható összeg nagyjából most is ugyanannyi, mint korábban – esetükben évi hat-hétmillió forint –, ám ezt sokkal rendszertelenebbül tudják kiosztani.
 
  Korábban egy elkülönített számlára jött a pénz, most viszont a község költségvetéséhez csapják, s az államkincstár például ebből veszi le a közfoglalkoztatottak bérjárulékait.

  Ha adott időszakban sok a közmunkás, és Uszka esetében ez igen gyakori, hiszen rendes munkahely nem nagyon akad, akkor egy-egy hónapban nullára is kifuthat a számla, s nem tudnak lakhatási támogatást fizetni. Később, amikor van pénz, adnak, de két-három hónap is eltelik közben. Emiatt nem tudták bevezetni a rendszeres szociális segélyezést, hanem csak alkalmi támogatásokat nyújtanak.
 
  – Most még nincs probléma, majd ha nyár végén megvonjuk a féléves mérleget, kiderül, hogy bírjuk-e továbbra is fizetni a lakhatási támogatásokat – mondta Szűcs Kálmán nagyecsedi aljegyző. Hátrányos helyzetben lévő településként magasabb állami normatívát kaptak, mint a jobban „eleresztett” önkormányzatok, így továbbra is fenn tudták tartani a korábbi segélyezési formákat. A lakás méretétől, komfortfokozatától és a benne lakók számától függően általában három-hatezer forintos havi támogatást adnak. Szociális kiadásokra évente kilencvenmillió forintot fordít a csaknem hétezres szabolcsi város, ebben azonban az idősek ellátásától kezdve az egyéb települési segélyekig minden benne van. Ez az összeg nagyjából megegyezik a korábban kapott kerettel, így ők nem jártak rosszabbul az új szabályozással.

 Nem panaszkodik a kazincbarcikai polgármester, Szitka Péter sem, bár azt megjegyzi: azok vannak most bajban, akik korábban ­elengedték a gyeplőt, és anyagi lehetőségeiket túllépve adták a segélyeket, gondolván, hogy az állam később úgyis kisegíti őket. Megmaradtak a korábbi segélyezési formák, viszont szűkítették a kedvezményezettek körét. Mivel a város hátrányos helyzetű, a segélyezésre fordítható állami forrás alig észrevehetően csökkent.
 
Forrás: Népszabadság

Kedvencek közé   |    Add a Startlaphoz   |    Legyen ez a kezdőlapom   |    Impresszum   |    Jogfenntartó nyilatkozat   |    Adatvédelmi tájékoztató
2012 Szakszervezetek.hu - Harmincmilliárdot vettek el a magyar családoktól.
Powered by Joomla 1.7 Templates
Mobil nézet | Normál nézet
számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában adatmentés, adat visszaállítás, adathelyreállítás, letörölt, formázott, particionált, pen drive, bit byte bájt kilobájt kilobyte megabájt megabyte gigabájt gigabyte terabájt terabyte terrabájt terrabyte lemez lemezek backup copy bad sector