Állásokat menthetett a végtörlesztés?

Az eredetileg bejelentetteknél visszafogottabbak voltak a közelmúltban a banki leépítések − tűnik ki a pénzintézetek lapunkhoz eljuttatott adataiból. Az Ersténél például, amely tavaly év végén 400-450 fős leépítési tervet tárt a nyilvánosság elé, az idei első negyedév végén „csak” 307 alkalmazottal kevesebben dolgoztak.

    A szektor foglalkoztatotti létszáma így is jelentősen apad, még akkor is, ha néhány hitelintézet − jellemzően azok, amelyek a tavalyi évet a többiekhez képest szép profittal zárták − lényegében szinten tartotta létszámát vagy bővülni is tudott, mint például az OTP.
 
    A leépítési indokok között nem nehéz a pénzintézeteknek a nehéz külső körülményekre hivatkozni, sőt alapesetben a fiókracionalizálások is elfogadhatóak, tekintve, hogy a normál banki üzletmenet kiszolgálása ma kevesebbet igényel. Nagy kérdés viszont, hogy a leépítések visszafogottságában milyen szerepet játszott az, hogy a banki hálózatok az elmúlt hónapokban teljes kapacitással voltak kénytelenek pörögni a végtörlesztések miatt, míg a következő hónapokban az árfolyamgát II. szerződésmódosítások lesznek napirenden. Ezek a folyamatok − ha átmenetileg is − állásokat menthetnek a szakértők szerint.
 
    A varázsszó a hatékonyságnövelés. A Budapest Banknál például azt közölték, hogy a növekedési lehetőségekre összpontosító tervek miatt a belső struktúrában lehetnek mozgások a komolyabb hasznot hozó területek (például fiókhálózati értékesítés) javára, illetve azon területek irányába, ahol a szabályozói környezet többletlétszámot követel. A CIB tovább akarja optimalizálni rendszerét a közvetlen ügyfélkapcsolattal bírók javára a háttérmunkával szemben, míg az UniCreditnél a szervezetoptimalizálás mellett a termék- és szolgáltatás-innovációkra helyezik a hangsúlyt.