Egymásnak ugraszthatják a nyugdíjasokat

Szembe kerülhetnek egymással az EU egyes tagállamai, illetve nyugdíjasaik, ha a német kormány nem módosítja azt a tervét, amely szerint leszállítanák a nyugdíjkorhatárt. Szakértők szerint éppen ellenkezőleg, 70 évre kellene emelni a nyugdíjba vonulás időpontját.

   A szakértők össztűz alá vették a berlini kormány nyugdíjcsökkentési tervét: legfőbb érvük szerint az elképzelés végrehajtása súlyos konfliktust generálna Németország és az eurózóna déli perifériáján lévő államok között, amelyeket takarékossági okokból éppen most kényszerítenek arra, hogy emeljék a nyugdíjkorhatárt. Günter Oettinger, az Európai Bizottság német tagja (energiaügyi biztos) azt nyilatkozta a Die Weltnek, hogy ha kormány tervei szerint a jelenlegi 65 évről,  63 évre szállítanák le a korhatárt, az rossz üzenet lenne.
 
   Azt várjuk a görögöktől, hogy tovább dolgozzanak kevesebb fizetéssel, ám eközben meglepve láthatják, hogy a németek ezzel éppen ellenkező irányba indulnak el - figyelmeztetett a biztos. Emellett arra is emlékeztetett, hogy az eurózóna legnagyobb gazdasága a megfelelő szaktudású munkaerő hiányával küzd. Ezért a politikusoknak inkább arról kellene beszélniük, hogy 70 évre kellene emelni a nyugdíjkorhatárt. A hosszabb pályafutás leküzdésében megfelelő képzési programokkal segíthetnék az embereket.
 
Nem kéne ezt csinálni!
 
  Angela Merkel kancellár koalíciós kormányát közgazdászok és vállalatvezetők is bírálták nyugdíjtervei miatt - tette hozzá az előbbiekhez a Financial Times. Arra figyelmeztettek, hogy a korhatárcsökkentés tovább növelné a nyugdíjkiadások számát, miközben a társadalom elöregedése miatt, amúgy is egyre nehezebb finanszírozni a nyugdíjrendszert. A terv szerint egyébként megváltoztatnák a korábban elfogadott német nyugdíjreformot, amelyben 65-ről 67 évre megy fel a korhatár. Görögországban és Spanyolországban ugyanezt a változtatást hajtják végre, míg Portugáliban 66 évre emelik a szintet.
 
   Eközben a német vállalatok különféle módszereket találnak ki a hiányszó képzett munkaerő pótlására. Egyebek mellett részmunkaidős foglalkoztatást ajánlanak az idősebbeknek, hogy megtartsák őket korábbi munkakörükben. Ráadásul egyre kevesebben vesznek részt a német gazdasági siker egyik fontos összetevőjének tartott tanoncrendszerben, amely jól képzett munkavállalókkal látja el a cégeket. Egyre több fiatal választja ugyanis ehelyett az egyetemi tanulást.
 
Brutális költségek
 
   A koalíciós kormány számításai szerint a korhatárcsökkentés 2020-ig 60 milliárd euróba kerülne, és nagyjából 200 ezer embernek tenné lehetővé, hogy korábban vonuljon vissza. A kiadásokat növelné, hogy az 1992 előtt gyereket vállaló nők magasabb állami nyugdíjra lennének jogosultak.
 
   A Deutsche Bank elemzői hosszabb távra tekintenek. Számításaik szerint a kormány új nyugdíjreformja 2030-ig már 230 milliárd eurót emésztene. A pluszkiadást úgy kellene fedezni, hogy eközben csökken a nyugdíjkasszát feltöltő fiatalabb korosztályok aránya. Más szóval nekik kellene vállalniuk a mostani döntésből fakadó pluszkiadásokat.