Behívásos munkaviszonyhoz is jár a tb

 
 Legfeljebb napi hat órás részmunkaidőben foglalkoztatható a munkavállaló ebben a fokozott rugalmasságot követelő foglalkoztatási formában. A munkaviszony teljes időtartama alatt, az egyes behívások között is fennáll a társadalombiztosítási jogviszony – írja a munkajog.hu.

   A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban Mt.) a változó gazdasági igényekhez igazodóan többféle lehetőséget kínál a piaci körülmények miatt rugalmas foglalkoztatást kereső munkáltatók számára, amely módozatok sok esetben találkoznak a speciális helyzetben lévő (pl. kisgyermekes, vagy mozgáskorlátozott) munkavállalók kívánságaival is.
 
   Az Mt. XV. fejezetében a munkaviszony egyes típusaira vonatkozó különös szabályok e körben a határozott idejű munkaviszony, a munkavégzés behívás alapján, a munkakör megosztás, a távmunkavégzés és a bedolgozói munkaviszony lehetőségét kínálják fel a feleknek, de adott esetben a több munkáltató által létesített munkaviszony is ehhez a kategóriához tartozhat az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszonnyal együtt.
 
   Fenti foglalkoztatási formák, melyeket atipikus foglalkoztatásnak is nevez a szaknyelv, hidat képeznek az állandó, teljes munkaidőt nehezen, vagy egyáltalán nem vállaló munkavállalók és hullámzó nagyságrendű megrendelésekkel működő munkáltatók között.
 
   Ennek a rugalmas, de mégiscsak viszonylag ritkaságszámba menő helyzetnek vannak speciális munkajogi és társadalombiztosítási hatásai is. Ez az írás a behívás alapján történő foglalkoztatást mutatja be.
 
   A behívás alapján végzett munka egyébként több ország  munkajogában ismert, gyakorlata már kialakult.
 
   Az Mt. 193. §-a szerint a legfeljebb napi hat óra tartamú részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló munkaszerződés alapján a munkakörébe tartozó feladatok esedékességéhez igazodva teljesíti munkavégzési kötelezettségét. Ebben az esetben a munkaidőkeret tartama a négy hónapot nem haladhatja meg.
 
  A munkáltatónak a munkavégzési kötelezettség időpontját legalább három nappal előre közölnie kell a munkavállalóval.
 
   Ez a foglalkoztatási forma a munkáltató számára akkor javasolható, ha költséget szeretne megtakarítani arra az időre, amikor nincs feladat: a megtakarítás az egyébként a kieső időre fizetendő állásidőre járó díjazás összegében jelentkezik.
 
   A foglalkoztatás kizárólag részmunkaidőben történhet, legfeljebb napi hat órában, alsó időhatár azonban nincs, a munkaidőt munkaidőkeret alkalmazásának lehetővé tételével rendezi az Mt.
 
   Ez a foglalkoztatás nagy rugalmasságot igényel a munkavállalótól, mivel a munkavégzési kötelezettségről csak három nappal előbb értesül, egyébként csak "készenlétben van."
 
   A munkavállalók érdekeit védi, hogy az Mt. 213. §-a alapján a behívás alapján történő munkavégzés Mt-ben meghatározott szabályaitól a munkaszerződésben a munkavállaló javára el lehet térni. Kollektív szerződésben még nagyobb a mozgástér, mert itt a munkavállaló javára történő eltérő rendelkezés mellett hátrányára is rögzíthető szabály, amely a munkáltató igényének felelhet meg.
 
   A konstrukció munkajogi sajátosságai mellett kérdéseket vet fel társadalombiztosítási oldalon is: a behívással nem érintett időszakban vajon mi történik a biztosítási jogviszonnyal?
 
   Emlékeztetőül: általános szabályként a társadalombiztosítási jogviszony az alapjául szolgáló jogviszonnyal együtt jön létre és annak megszűnéséig áll fenn. Szünetel a biztosítás a jogszabályban meghatározott esetekben, amelyeket úgy lehetne összefoglalni, hogy adott ideig nincs munkavégzés, így a járulékfizetés alapjául szolgáló kereset sem képződik.
 
  Néhány példa a biztosítási jogviszony szünetelése köréből: a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje, a fizetés nélküli szabadság ideje, és olyan esetek, amikor külön jogszabály alapján a biztosítási jogviszony alapjául szolgáló jogviszony szünetel. (A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 2. § (5) bekezdése, 7. §, 8. §)
 
  A rendelkezés szerint, mivel a biztosítási jogviszony az alapjául szolgáló jogviszonnyal együtt jön létre, a behívás alapján létrejött munkaviszony esetén is a munkaviszony létrejötte magával vonja a biztosítási jogviszony létrejöttét és fennállását is, a kapcsolódó bejelentési kötelezettséggel együtt.
   
   A biztosítási jogviszony szünetelése pedig a behívás alapján foglalkoztatást tartalmazó munkaviszony alatt nem következik be amiatt, hogy adott napokra nem történik behívás, nincs munkavégzés. A munkaviszony teljes időtartama alatt, az egyes behívások között is fennáll a biztosítási jogviszony.
 
Forrás: munkajog.hu