LIGA Szakszervezetek: Hogyan dolgozzunk kevesebbet?

Hogyan dolgozhatunk kevesebbet – avagy miért dobogósok a magyarok a legtöbbet dolgozó nemzetek között?

A francia COE-Rexecode kutatóintézet által nem rég publikált tanulmány megcáfolni látszik azt az előítéletet, mely szerint a válság által leginkább sújtott országokban egyszerűen lustábbak az emberek és kevesebbet dolgoznak. A legtöbb munkaórát robotoló ország Románia lett, ahol 2013-ban 2099 órát dolgoztak az emberek. „Előkelő” 2. helyen végzett Görögország (2010 óra), Magyarország pedig a 3. legtöbbet dolgozó (1969 óra) országnak bizonyult a teljes állásban dolgozók valós óraszámait összevetve. Ezzel szemben a fejlett Nyugat-, és Észak-európai országok lakói dolgoznak a legkevesebbet, a lista legvégén Finnországot, Franciaországot, Svédországot és Dániát találjuk.

Noha ezek az adatok önmagukban nem állítanak semmit a hatékonyság és a helyes munkaerő kihasználtság módjairól, egy másfajta korreláció viszont felfedezhető:
A LIGA Szakszervezetek szakértői megvizsgálták az összefüggést a munkaidő és a szakszervezeti érdekvédelem foka között az európai országokban. A mellékelt grafikonokból látszik, hogy a szakszervezeti szervezettség és a kollektív szerződéssel való lefedettség az EU országaiban, ha nem is teljes mértékben, de irányadóan fordítottan arányos az elvégzett munkaórák számával.
 
Szembeötlő példa Finnország, Svédország vagy éppen Dánia, ahol az emberek a legkevesebbet dolgoznak Európában viszont a szakszervezeti szervezettség mértéke meghaladja a 70 %-ot, a kollektív szerződéssel védett munkahelyek aránya átlagosan eléri a 90 %-ot. Ezzel szemben Magyarországon az egyik leggyengébb a szakszervezetek rendszere Európában. A munkavállalói érdekképviseleti szervezetek tagsága csupán 12% körüli az összes munkavállalóra vetítve, míg kollektív szerződés mindössze a munkavállalók 33%-át védi. Ez azt jelenti, hogy 100 dolgozóból csak 12 szakszervezeti tag, és pusztán 37 rendelkezik kollektív szerződéssel, ami jól mutatja a társadalmi párbeszéd gyengeségét. A szakértők véleménye szerint ezek a számok legjobb esetben is csak stagnáltak az utóbbi időben. Pedig ahol szakszervezet van, ott a kollektív szerződéskötés lehetősége is fennáll. Kollektív szerződésben pedig ki lehet kötni, hány munkaóra szükséges az adott munkahelyen. Noha a kép országonként árnyaltabb lehet, jól látható az összefüggés a szervezettség, a kollektív szerződések száma és a ledolgozott órák között. (Kirívó példa Franciaország, ahol ugyan 7% körüli csak a szakszervezeti tagok aránya, ugyanakkor 98%-os a kollektív szerződéses lefedettség, és összesítésben a második legkevesebb a ledolgozott órák száma!)

Fiedler Péter, a LIGA Szakszervezetek kommunikációs vezetője elmondta: “Ha valaki kevesebbet szeretne dolgozni, jó irány lehet a szakszervezet alapítás és a kollektív tárgyalások megkezdése. Kollektív szerződéseket kell kötni minél több munkahelyen Magyarországon, hogy a munkavállalók ne töltsék fél életüket a munkahelyeken. Ebben örömmel segít a LIGA szakértői csapata, amely épp egy ilyen, többek között a munkahelyek kollektív szerződéssel való lefedettségének növelését célzó, az Európai Unió által finanszírozott projekt közepén tart. Munkatársaink regionális, megyei szinten is készséggel nyújtanak az adott vállalatoknál jogi segítséget a kollektív szerződések megkötéséhez, illetve annak előfeltételeként a szakszervezet megalapításához. Részletesebb információkat a projektről, a kollektív szerződések előnyeiről, és érdekvédelmi tanácsadóink elérhetőségeiről a www.amunkaert.huweboldalon, valamint további információkat a szakszervezetekről a www.ligaszakszervezetek.huweboldalon találnak az érdeklődők.
 
Források:
·         www.coe-rexecode.fr/
·         http://www.worker-participation.eu/