Startlaphoz Csatlakozz!

Borzalmasan torzítják az statisztikát a közfoglalkoztatottak

Több az állás, nagyobb a bér: ami a számok mögött van

Írta: Szakszervezetek.hu
Közzétéve: 2014. máj. 24. szombat, 07:06

 Nő a munkaerő iránti kereslet, gyorsan emelkednek – főleg a stagnáló inflációhoz képest – a bérek, és borzalmasan torzítják az statisztikát a közfoglalkoztatottak – ez derül ki a KSH legfrissebb, a foglalkoztatottak számát és keresetét tartalmazó első negyedéves adataiból. Az NGM ennek kapcsán új fogalmat vezetett be a közfoglalkoztatottakra is, hogy szebb képet rajzolhasson – olvasható a Népszabadságban.

   A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) természetesen ismét örömódát zengett a reálkeresetek gyors emelkedése láttán, mondván, „az elsődleges munkaerőpiacon” a nettó, a bruttó és a reálkeresetek is 6,4 százalékkal növekedtek az első negyedévben.
 
   Utóbbi jelenség magyarázata egyszerű: miután az adó- és járulékszabályok nem változtak az idén (a rendszerváltás óta majdhogynem először), az egykulcsos adó miatt pedig a jövedelem emelkedésével sem módosul az elvonási mérték, a nettó és a bruttó bérnövekedés ebben az évben hajszálra megegyezik. Az pedig a stagnáló – az első három hónapban éppen 0 százalékos – infláció eredménye, hogy a nettó jövedelmek a fogyasztói árnövekedéssel korrigáltan (vagyis reálértéken) pontosan ugyanannyit tesznek ki, mint a nélkül. 
 
   Hosszabb magyarázatra a szaktárca új fogalma szorul: az elsődleges munkaerőpiacot, mint kifejezést ugyanis eddig nem nagyon használták (például az adatokat közzétevő KSH jelentésében meg sem jelenik). Az eufémizmus azt jelenti, hogy 6,4 százalékkal nőttek a bérek, ha a közfoglalkoztatottak adatait figyelmen kívül hagyjuk. Ezek szerint ők jelentik majd a másodlagos munkaerőpiacot az új fogalomrendszerben. Velük együtt a bérnövekedés nem annyira impozáns ugyanis: 1,8 százalékos.
 
   A statisztikai korrekcióval a minisztériumnak természetesen igaza van: a bérek alakulásának megítéléséhez szükséges különbséget tenni a közfoglalkoztatottak segély helyett kapott alacsonyabb járandóságai és a normál bérek emelkedése között. Főleg azért, mert a munkanélküliség helyett kitalált foglalkoztatás gyors gyarapodása alaposan torzítja is a statisztikát:  egy éve csak 51 ezer közfoglalkoztatottat regisztráltak ugyanis, míg most bő 150 ezerrel nagyobb a létszám (a növekedés egészen pontosan 298 százalékos volt). 
 
   Ebben az ügyben persze csak az az érdekes, hogy a szakminisztérium erről a fontos különbségtételről, az első és a másodlagos munkaerőpiacról elfelejtkezik, amikor a foglalkoztatottság (más metodika alapján készülő, felmérésre és nem a vállalati létszámadatokra alapozó) statisztikai adatait elemzi. Például: április végén sikerült minden finom distinkció nélkül kijelenteniük, hogy egy év alatt 139 ezer fővel csökkent a munkanélküliek száma, és ezért 2008 legalacsonyabb munkanélküliségi rátáját értük el az első negyedévben. Holott illett volna megemlíteni, hogy a közfoglalkoztatottak számának növekedése némileg árnyalja ezt a képet.
 
   Árnyalja, de nem változtatja meg: az ugyanis már nem igaz, hogy az állások számának csökkenését fedi el a közmunkások számának gyarapodása. Van az „elsődleges munkaerőpiacon” is keresletnövekedés, a versenyszféra  47, az állami 37 ezerrel több állást kínált (közmunkások nélkül számolva) márciusban, mint tavaly ilyenkor – ezt egy picit ellensúlyozza, hogy a civil szektor zsugorodik, és a nonprofit intézményeknél 11 ezer fővel csökkent a létszám.
  
   A kereslet valós, és érdemi növekedése látszódhat meg a bérek alakulásán is (persze megint csak a közfoglalkoztatottak nélkül szemlélve). Természetesen az átlagos 6,4 százalékos bérnövekedésen belül is van állami torzító hatás: a pedagógusok béremelése miatt a költségvetési szférában 9 százalékos volt az átlagos keresetnövekedés, míg a versenyszférában „csak” 5,5 százalékos.
 
   Ez is nagyon magasnak számít azonban, és azt jelzi: tényleg növekedésnek indulhat a gazdaság (és némi inflációs nyomás is kinézhet béroldalról lassacskán).
 
   Azt, hogy ez tényleg így lesz-e, a következő hónapok döntik el, mindenesetre van olyan szektor, ahol az átlagnál gyorsabban kell növelni a béreket azért, hogy munkáskézhez jusson a foglalkoztató.
 
   Ilyen a feldolgozóipar (itt a gyógyszergyárak emeltek nagyon sokat), valamint az IT-szektor is. Utóbbinál a mérnökhiány egyre jelentősebb: 7 százalékkal nőttek az átlagos keresetek az első negyedévben, márciusban már félmillió fölé nőtt az átlagos bruttó bér. Lassan jobb lesz informatikusnak lenni, mint bankosnak (bár azért a pénzügyi területen lehet továbbra is a legtöbbet keresni, az átlagos fizetés itt 535 ezer forint, bruttó).
 
   A ranglista alján (ez alapján) a szociális szférában és az egészségügyben dolgozók állnak: az átlagos bruttó itt alig van 135 ezer forint fölött. A nemzetgazdasági átlag közmunkásokkal együtt 236 ezer forint bruttó (nélkülük számolva 250 ezer). Mindez nettóban havi 155 ezer forintot jelent (közmunkások nélkül 159-et).
 
   A nemzetgazdaságban – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – az átlagkeresetek 1,8 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz képest.
 
   2014. márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 229 800 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 246 600, míg a közszférában 199 700 forintot kerestek. A nem közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak bruttó keresete a nemzetgazdaságban átlagosan 242 900, a költségvetésben dolgozóké 231 800, a nonprofit szervezeteknél pedig 224 500 forint volt. A közfoglalkoztatottak átlagosan 77 800 forintot kerestek.
 
   A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (487 000 forint), ezt az információ és kommunikáció (467 900 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) követte (390 400 forint). A legkevesebbet a humán-egészségügyi, szociális ellátás (137 400 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (153 500 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (164 800 forint) ágakban dolgozók kerestek.
 
   2014 első negyedévének végén a költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 230 ezer fő – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült. A költségvetési szférában az erre jogosultak átlagosan 10 400 forintot, a nonprofit szervezeteknél 9900 forintot kaptak ezen a címen.
 
   Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 150 500 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 101 600, a szellemi foglalkozásúaké 205 300) forint volt, 1,8 százalékkal magasabb, mint 2013 első negyedévében. A családi kedvezmények 2014. évi változása további 0,8 százalékpontos emelkedést okozott a nettó keresetek előző évi átlagához képest.
 
   Ezt figyelembe véve a nettó kereseti átlag 157 300 forintra becsülhető. A közfoglalkoztatottak átlagkereseti adatait figyelmen kívül hagyva a nemzetgazdaságban 6,4, a versenyszférában 5,5, a költségvetés területén 9,0, a nonprofit szervezeteknél 8,3 százalékkal nőttek a keresetek.
 
Forrás: Népszabadság

Kedvencek közé   |    Add a Startlaphoz   |    Legyen ez a kezdőlapom   |    Impresszum   |    Jogfenntartó nyilatkozat   |    Adatvédelmi tájékoztató
2012 Szakszervezetek.hu - Több az állás, nagyobb a bér: ami a számok mögött van.
Powered by Joomla 1.7 Templates
Mobil nézet | Normál nézet
számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában adatmentés, adat visszaállítás, adathelyreállítás, letörölt, formázott, particionált, pen drive, bit byte bájt kilobájt kilobyte megabájt megabyte gigabájt gigabyte terabájt terabyte terrabájt terrabyte lemez lemezek backup copy bad sector