MNB: áthárították az ügyfelekre a tranzakciós illetéket

 A tranzakciós illetéket a pénzforgalmi szolgáltatók gyakorlatilag teljes mértékben áthárították az ügyfelekre, a költségnövekedés azonban egyelőre nem gyakorolt jelentős hatást a pénzforgalom szerkezetére - állapította meg aMagyar Nemzeti Bank (MNB) 2014-es Jelentés a fizetési rendszerről című kiadványa, amelyet a jegybank pénzügyi stabilitási tanácsa hagyott jóvá.

    Az MNB honlapján csütörtökön megjelent közleményből kiderül az is, hogy a jegybank elvárja a piaci szereplőktől, hogy a pénzforgalmi szolgáltatások árazása a korábbiaknál átláthatóbb legyen.

    A pénzforgalmi szolgáltatások árazásának részletes nyomon követését a központi bank azért tartja kiemelten fontosnak a jövőben, mert az e téren bekövetkező változások hosszabb távon befolyásolhatják az elektronikus fizetési eszközök használatát és így a hazai pénzforgalom hatékonyságát - állapították meg.

    A hazai fizetési és értékpapír-elszámolási infrastruktúra 2013-ban is hatékonyan és magas megbízhatósággal bonyolította le a reálgazdasági és pénzügyi tranzakciókat, ezzel hozzájárult a pénzügyi stabilitás erősítéséhez - olvasható a jelentésben.

    Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója a Jelentés a fizetési rendszerről című kiadványt bemutató sajtótájékoztatón elmondta: tavaly az éves kártyadíjakat az átlagos 1700 forintról 3000 forintra emelték a bankok, a tranzakciós illetéket pedig több lépcsőben és teljes körűen áthárították az ügyfelekre. 

    Az igazgató hozzátette: a banki szolgáltatások többségénél a hitelintézetek közvetlenül hárítják át a költségeket. 

    Kiemelte: kedvező viszont, hogy a napközbeni elszámolásban az átutalások a küldő ügyféltől a kedvezményezett ügyfélig 2 óra alatt jutnak el, azaz a teljesítési idő átlagosan mindössze a fele a jogszabályban előírt 4 órának. 

    Elmondta: folyamatban vannak az egyeztetések a pénzforgalmi irányelv felülvizsgálatáról, és a bankközi jutalékok európai szintű szabályozásáról. 

    Az MNB igazgatója kifejtette: az átutalások éves összege a GDP-hez mérten a 2012-es 14,5 százalékról 15,3 százalékra bővült 2013-ban, az EU átlaga 2012-ben 17,8 százalék volt. 

    Elmondta: tavaly a vásárlások során az éves lakossági fogyasztás 13 százalékát fizették a háztartások elektronikus úton, egy évvel korábban az arány 11,8 százalék volt, míg a közüzemi szolgáltatások számláinak fizetése alkalmával a 2012-es 23,5 százalék után az elmúlt évben 24,3 százalékos hányadot jelentett az elektronikus úton történő fizetés.

    Utalt arra: részben az ingyenes készpénzfelvétel hatásaként fokozatosan nő a készpénz használata. Bár az állomány az idei év elejétől kissé jobban bővült, ezt az ingyenes készpénzfelvétel mellett a betéti kamatok csökkenése is indokolhatja.

    Bartha Lajos szólt arról is, mi indokolta, hogy az MNB a közelmúltban megvásárolta a GIRO Zrt-t. Kifejtette: a jegybanki tulajdonszerzést az motiválta, hogy az MNB díjcsökkentést kíván elérni a profitelvárás mérséklésén keresztül, a jegybank hatékony fejlesztéseket akar megvalósítani, egyúttal a pénzügyi infrastruktúra nemzeti kézben tartása is az elérendő célok között szerepelt. 

    Hangoztatta: a fizetési rendszert vizsgálva megállapították, hogy egy nagy bank esetleges kivonulása sem növelné meg jelentősen a kockázatokat a rendszerben.