Kisöprik a kéményseprőket

 
 Padlóra küldte a rezsicsökkentéssel a Fidesz-kormány a kéménysepréssel foglalkozó magánvállalkozásokat, de az önkormányzati cégek is veszteségessé váltak. A csődbe jutott kisvállalkozások nem reménykedhetnek pénzügyi segítségben. Emiatt hamarosan több ezer ember munkahelye szűnik meg országszerte. Hamarosan több megyében leállhat a szolgáltatás. A kormánynak nincs pontos terve arra, hogy miként oldja meg az ellátást – olvasható a Népszavában.

   Tudatosan tönkreteszi a kormányzat a hazai kéményseprő cégeket. Holott azok zöme családi kis- és közepes vállalkozás, nem "pénzt kitalicskázó multi". A kormány intézkedései miatt rövidesen a kéményseprő szolgáltatók tucatjai kerülnek csődhelyzetbe, ami miatt több ezer ember veszítheti el a munkáját és egész megyék maradhatnak ellátatlanul - nyilatkozta lapunknak Vidra Zoltán. A Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestületének elnöke elmondta: a szolgáltatás leállása első kőrben - akár már napokon belül - Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest és Somogy megyében összesen 842 települést érint majd.
 
   Padlóra küldte a rezsicsökkentéssel a Fidesz-kormány a kéménysepréssel foglalkozó magánvállalkozásokat, de az önkormányzati cégek is veszteségessé váltak. A csődbe jutott kisvállalkozások nem reménykedhetnek pénzügyi segítségben. Emiatt hamarosan több ezer ember munkahelye szűnik meg országszerte. Hamarosan több megyében leállhat a szolgáltatás. A kormánynak nincs pontos terve arra, hogy miként oldja meg az ellátást. 
 
   Tudatosan tönkreteszi a kormányzat a hazai kéményseprő cégeket. Holott azok zöme családi kis- és közepes vállalkozás, nem "pénzt kitalicskázó multi". A kormány intézkedései miatt rövidesen a kéményseprő szolgáltatók tucatjai kerülnek csődhelyzetbe, ami miatt több ezer ember veszítheti el a munkáját és egész megyék maradhatnak ellátatlanul - nyilatkozta lapunknak Vidra Zoltán. A Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestületének elnöke elmondta: a szolgáltatás leállása első kőrben - akár már napokon belül - Hajdú-Bihar, Heves,Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest és Somogy megyében összesen 842 települést érint majd.
 
   A szakember arról is beszélt, hogy a csődöt jelentő kéményseprő vállalkozások sem ússzák meg bizonyosan, hogy veszteségeik tovább halmozódjanak. A katasztrófavédelmi hatóság ugyanis ezeket a vállalkozókat is kijelölheti arra, hogy kényszer jelleggel további kilenc plusz három hónapig, vagyis egy évig elássák a körzetüket, a hatóság által meghatározott áron. Abban az esetben pedig, ha a tönkretett cég megtagadja ezt, akkor kártérítést követelhet tőle a hatóság.
 
   A kéményseprési cégek akkor kerültek kilátástalan helyzetbe, amikor a kormány 2013 májusában hozott döntésével a kéményseprés rezsióradíját felére csökkentette. Számokkal kifejezve: a rezsióradíjakat a korábbi négy ezer forintról kétezer forintra vágta vissza. Ez megoldhatatlan helyzet elé állította a kéményseprő vállalkozásokat, amelyeknek a kiadásaik 80 százalékát a bérek és azok járulékai teszik ki.
 
   A mintegy 60 százalékban magántulajdonú és hozzávetőleg 40 százalékban helyhatósági kézben lévő vállalkozások amúgy is 5-10 százalékos haszonkulccsal dolgoztak, így az 50 százalékos bevételcsökkentés garantáltan padlóra küldte a legtöbb vállalkozást. Függetlenül attól, hogy tulajdonosa önkormányzat, vagy magánszemély. Azóta a közszolgáltatást ellátó vállalkozások folyamatosan kompenzációra szorulnak. A magántársaságok azonban nem remélhetnek pénzügyi segítséget sem a helyhatóságoktól, sem a kormánytól. Míg az önkormányzati társaságok életben tartására még van esély - állítják szakértők.
 
   Vidra Zoltán úgy véli: a végső csapást azzal mérte a kormány a kéményseprőkre, hogy egy áprilisban hozott rendelettel a korábbi évi kettőről egyre csökkentette a vegyes-tüzelésű fűtési rendszerek kötelező ellenőrzésének a számát. Ezzel pedig szinte ismét megfelezte a vállalkozások amúgy is csökkentett bevételeit.
 
  A kéményseprő magánvállalkozások szándékos csődbejuttatásának a menete azonban ezzel még mindig nem ér véget. A hírek szerint a kormány jövőre újabb, jelentős befektetéseket igénylő feladatokat (például mérőeszközök beszerzése, nyílászáról ellenőrzése) zúdít az ilyen cégek nyakába, nem törődve azzal, hogy a társaságok már így sem képesek a rezsicsökkentés miatt a korábbi töredékére csökkent bevételeikből működőképesek maradni. Így aki addig talpon marad, az január után vérzik majd el.
 
   A kormányzat országos szintű problémát idézett elő a kierőszakolt díjcsökkentéssel. Azt ugyanis senki nem tudja - állítja az elnök -, hogy mi történik majd akkor, ha szinte valamennyi megyében egyszerre áll le a kéményseprői szolgáltatás.
Egyes szakértők szerint a kéményseprési ágazatban is a piac Fidesz által ellenőrzött, erőszakos újraosztása történik. A csődbe kergetett cégek helyét ugyanis vélhetően kormányközeli vállalkozások veszik majd át, amelyek azonban már kapnak működésükhöz kormányzati támogatást a közpénzekből, vagy emelt tarifával dolgozhatnak.
 
Az állami seprés sem olcsóbb
 
   Nem lesz olcsóbb megoldás, ha a kényseprői feladatokat az állam végzi a jövőben. A kormányzatnak ugyanis ugyanúgy fizetnie kell - de már adóforintokból - a ma még magánvállalkozásokat terhelő működési költségeket, mint a jelenlegi cégeknek. A tulajdonosi szerkezet átalakulása miatt nem lesz hatékonyabb a kéményseprés - nyilatkozta Schmidt Jenő. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének az elnöke úgy véli: a javarészt családi vállalkozásként üzemelő kéményseprő cégek eddig sem vették ki a cégekből a profitot, a megszerzett minimális nyereséget a többség visszaforgatta a vállalkozásába.
 
 Nem csak szerencsét hoz a kéményseprő
 
  Kéményseprő szolgáltatásra mindenképpen szüksége van a lakosságnak - állítják szakértők. Az ilyen cégek adnak ugyanis engedélyt az új, a felújított, illetve az átalakított tüzelési rendszerek üzembeállítására. Emellett a kéményseprők ellenőrzik legalább négy évente a kémények állagát. Ez azt jelenti, hogy évente az összes kémény állomány negyedét kell megvizsgálniuk a szakembereknek. A vegyes-tüzelésű rendszerek esetében viszont évente egyszer kötelező ellenőrizni és kitisztítani a kürtőket. A lakosság ugyanis az ilyen kazánokban bármilyen hulladékot elégethet, s ezek rendkívül hamar, akár néhány hét alatt is olyan lerakódásokat okozhatnak a kéményekben, amelyek veszélyeztethetik a lakók életét. Korábban éppen emiatt volt kötelező minden évben kétszer is megvizsgáltatni a füstelvezető kürtőket.
 
Forrás: Népszava