Fogalmunk sincs, miből teszünk félre a nyugdíjas évekre

A magyarok felének a bizonytalanság jut eszébe a nyugdíjas évekről. Egy friss felmérés szerint csaknem minden harmadik ember úgy véli, jelenlegi bruttó bérénél magasabb összegre lesz szüksége nyugdíjasként. Tízből négyen azt tervezik, hogy a nyugdíjkorhatár betöltése után is tovább dolgoznak majd valamilyen formában – írja a 168 óra.

   A magyarok főként negatív kifejezéseket társítanak a nyugdíjas évekhez: 53 százalékuk a bizonytalansággal, 37 százalékuk a szegénységgel társítja az időskort.

  A pozitív képzettársítás kevésbé jellemző ugyan, de tízből négy embernek a szabadidő, kettőnek pedig a szabadság jut eszébe, ha a nyugdíjra gondol – a többi között ez derült ki az Aegon 2014-es nyugdíjkutatásából.

   A felmérés egyik fő eleme az Aegon Nyugdíj-felkészültségi Index (Aegon Retirement Readiness Index, ARRI), amely a munkavállalók nyugdíjtervezés iránti attitűdjeit és ezzel kapcsolatos lépéseit értékeli tízes skálán – számolt be róla a Privátbankár.hu.

Átlag alatt végeztünk 

  Magyarország nyugdíj-felkészültségi indexe 4,9, ami a nemzetközi átlag alatt van, mindazonáltal bizakodásra ad okot, hogy a tavalyihoz képest valamelyest javult. A felmérésben részt vevő országok közül mindössze Japánban volt alacsonyabb az index, mint Magyarországon.

Fogalmunk sincs, hogy mi lesz 

  A dolgozók 45 százalékának semmilyen terve nincs a nyugdíjra való felkészülésre, 50 százalék válaszolta, hogy megtervezte a felkészülés lépéseit, azonban csak 5 százalékuk írta le azt. Az emberek háromnegyedének nincs vészforgatókönyve arra az esetre, ha nyugdíjazása előtt munkaképtelenné válna – ez a felmérésben részt vevő országok közül a legmagasabb érték.

Mi lenne a megoldás? 

   „Bár egyre többen vannak tudatában a nyugdíjtervezés szükségességének, előrelépésre van szükség ezen a területen. Mind állami, mind munkáltatói részről szükség volna arra, hogy pontos és érthető tájékoztatást nyújtsanak az embereknek” – hívta fel a figyelmet Zatykó Péter, az Aegon Magyarország vezérigazgatója.

Nincs miből félretenni

  Csaknem minden magyar úgy nyilatkozott, hogy az elmúlt három évben nem javult munkahelyén a nyugdíjjal kapcsolatos tájékoztatás és a tervezés lehetősége. Százból mindössze négyen állították, hogy több, jobban használható információhoz jutnak ezzel kapcsolatban, mint korábban.

   A kutatásból egyébként az is kiderült, hogy Magyarországon az emberek többsége szerint a nyugdíjcélú megtakarítás akadálya elsősorban a pénzhiány: százból nyolcvanhárman válaszolták ezt. Nem meglepő tehát, hogy a nyugdíj-előtakarékossági hajlandóságot első helyen a fizetésemelés ösztönözné (65 százalék válaszolta ezt). Második helyen a kiszámíthatóbb gazdasági környezet (53 százalék), a harmadikon pedig az adókedvezmény (44 százalék) végzett.

   Nyugdíjcélú megtakarításai után a magyar munkavállalók 38 százaléka rendszeres jövedelmet – például életjáradékot – szeretne kapni idős korában, 24 százalékuk az egyösszegű kifizetés és a rendszeres jövedelem kombinációját választaná legszívesebben. Általános egyösszegű kifizetés mellett 21 százalék döntene, 13 százalék pedig egyik felsorolt opciót sem jelölte meg, hiszen nincs nyugdíjcélú megtakarítása – ez az arány szintén a legmagasabb a kutatásban részt vevő 15 ország közül.
 
Forrás: 168 óra