A fiatalok fizetése nagyot esett Európában

A dél-európai államokban akár 25 százalékot is csökkenhetett a 18-24 év közötti munkavállalók fizetése. Azokban az EU-tagállamokban sem jobb a helyzet, ahol nincsenek ilyen statisztikák – írja a Napi Gazdaság.

   Spanyolországban a 20 és 24 év közötti munkavállalók átlagos havi bruttó keresete 2012-ben 15 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2010-ben. Az öt évvel idősebb dolgozók fizetése eközben csak 8 százalékot esett - írja a spanyol statisztikai hivatal adataira hivatkozva a Bloomberg. A dél-európai ország munkanélküliségi rátája 25 százalékon áll, de a 30 év alattiak körében 42 százalékos a munkanélküliség.
 
   Rosszabb a helyzet Portugáliában, ahol a 18-24 éves dolgozók fizetése 2011 és 2012 között 25 százalékot esett, miközben a teljes munkavállalói állományt tekintve nőttek a keresetek - átlagosan 1 százalékkal. Az állami statisztikai intézet azt is közölte, hogy a 10 évvel idősebb korosztályban 17 százalékos volt a fizetések csökkenése.
 
  Bár életkor szerinti bontásban csak kevés állam statisztikai hivatala közöl keresetre vonatkozó adatokat, a Bloombergnek nyilatkozó Darvas Zsolt szerint a spanyol és portugál mintához hasonló módon csökkenhettek a fiatalok keresetei. A brüsszeli Bruegel kutatóintézet közgazdásza úgy véli, hogy a magas munkanélküliség miatt csökkennek a fizetések, de a gazdaság fejlődését gátolja, hogy a terhek nagy részét a fiatalok viselik.
 
   Az európai fiatalokkal ráadásul egyre több olyan munkaszerződést kötnek, amely határozott időre szól, vagy lehetővé teszi a gyors elbocsátást. Spanyolországban a 30 év alatti fiatalok 52 százalékát rövid határidőre szóló munkaviszony keretei közt foglalkoztatták az idei év második negyedében, miközben a teljes foglalkoztatotti állomány 24 százalékának volt ilyen szerződése.
 
   A Bloomberg adatai azt mutatják, hogy - legalábbis Spanyolországban - a kerestkülönbségek ollója nagyot nyílt. A 20-24 évesek jövedelme az átlag fele volt csupán 2012-ben, miközben nyolc évvel korábban még csak 33 százalék volt a különbség.
 
  „Alapvető gazdasági kiigazítási mechanizmus zajlik, Dél-Európát a defláció közelébe tolta” - mondta a hírügynökség portáljának Robert Hancke, a London School of Economics professzora. Véleménye szerint a deflációs stratégia csak addig biztosít versenyelőnyt, amíg a versenytársak nem alkalmazzák.
 
   A defláció, és ezzel párhuzamosan a fizetések csökkenése nemcsak a déli államokat sújtja. Németországban például a szövetségi központi bank (Bundesbank) elnöke mondta nemrég egy interjúban, hogy eljött a béremelések ideje. Jens Weidmann a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lapnak fejtette ki, hogy a német gazdaság jó helyzete révén megnyílt a mozgástér a bértárgyalásokon, és a munkaadók akár 3 százalékos emeléshez is hozzájárulhatnak. Ez abból adódik, hogy középtávon 2 százalék körüli infláció várható, a termelékenység pedig 1 százalékkal emelkedhet. (Németországban 5,1 százalék a munkanélküliség - kevesebb, mint fele az eurozóna átlagának - a fiatal felnőttek között viszont 7,3 százalék.)
 
   Sok dél-európai gazdaság küzd gazdasági nehézségekkel, a fellendülés beindítása nem könnyű. A Bloombergnek nyilatkozó elemzők szerint a nehézségeket csak növeli a fiatalok munkanélkülisége. „Ha kevés a munka, az emberek bármit elvállalnak. Ennek következménye, hogy a jól képzett emberek nem olyan helyen hasznosítják tudásukat, ahol arra tényleg szükség volna” - mondta egyikük.
 

Forrás: Napi Gazdaság