Mi szerepeljen a munkaszerződésben?

A munkáltató és munkavállaló között létrejövő munkaviszony alapja a munkaszerződés. Az RSM DTM blog legfrissebb bejegyzésében összefoglalta, hogy az új Mt. szerint a munkaszerződésnek milyen kötelező tartalmi elemei vannak.

   A munkaviszony a munkaszerződéssel jön létre, a munkaszerződés megkötésével hatályosulnak az alapvető munkajogi kötelezettségek, úgymint a munkáltató foglalkoztatási és munkabér-fizetési, valamint a munkavállaló munkáltató irányítása alatti munkavégzési kötelezettsége.
 
   Főszabály szerint a munkaszerződést írásba kell foglalni, hiszen ez biztosítja a felek jogainak bíróság előtti érvényesíthetőségét is, azonban szóbeli megállapodás alapján is létrejöhet a munkaviszony, amennyiben a felek ráutaló magatartása erre enged következtetni. Ebben az esetben ugyanakkor a munkaviszony érvénytelenségére csak a munkavállaló hivatkozhat, a munkába lépést követő 30 napon belül. Mindenképpen ajánlatos azonban az írásba foglalás, enélkül ugyanis nehéz, sokszor szinte lehetetlen bizonyítani azt, hogy miben is állapodtak meg a felek.
 
Munkakör, kötelező bérminimumok, és amiről nem kell rendelkezni
 
  Az új Mt. hatályba lépésével a munkaszerződésnek a felek természetes azonosító adatain kívül mindössze két kötelező eleme maradt: a munkakör és az alapbér. Ezen elemekben való megállapodás nélkül nem jöhet létre érvényesen a munkaviszony.
 
   A munkakör tulajdonképpen az elvégzendő feladatokra utaló összefoglaló megnevezés, amelynek abból a szempontból is nagy a jelentősége, hogy eldönthessük, a munkavállalónknak a minimálbért vagy a garantált bérminimumot (köznyelvben szakmunkás minimálbér) kell-e legalább alapbérként adnunk.
 
   Ebben a tekintetben ugyanis azt kell mérlegelni, hogy az adott munkakör igényel-e legalább középfokú végzettséget. Ennek eldöntése alapvetően a munkáltató feladata, azonban döntése során figyelemmel kell lennie többek között az egyes szakképzettségek megszerzéséhez kapcsolódó előírásokra. Például egy könyvelő alapbére legalább a garantált bérminimum (118 000 Ft), mivel már a szakképzettség megszerzéséhez is legalább középfokú végzettség szükséges.
 
   Általános szabály ugyanakkor, hogy teljes munkaidőben minden munkavállalónak legalább a hatályos minimálbér (2014-ben 101 500 Ft) mértékének megfelelő alapbért kell megállapítani.
 
   Bármilyen furcsának is tűnhet, de a munkakezdés ideje, a munkavégzés helye, illetve a munkaviszony tartama és a munkaidő mértéke nem kötelező eleme a munkaszerződésnek, így ha ezekről a felek nem rendelkeznek, akkor is érvényesen létrejön a munkaviszony. A törvény ugyanis meghatározza, hogy eltérő rendelkezés hiányában a munkaszerződés megkötését követő napon kezdődik meg a munkaviszony, munkahelynek azt a helyet kell tekinteni, ahol a munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi, illetve a munkavégzés határozatlan időre, teljes napi munkaidőben jön létre. Kötelezően tehát csak akkor kell megjelölni ezen adatokat, amennyiben fenti főszabálytól el szeretnénk térni.
 
Munkavégzési hely, próbaidő, munkarend
 
   Érdemes megemlíteni, hogy a régi Mt. által szabályozott ún. változó munkavégzési hely fogalma megszűnt, helyette a feleknek a legnagyobb földrajzi hely megjelölése javasolt munkavégzési helyként, amennyiben több, eltérő munkahelyen kívánják foglalkoztatni a munkavállalót. Így akár teljes Magyarország területét is lehetséges a munkavállaló munkahelyeként megjelölni, de természetesen csak abban az esetben, ha a munkáltató tevékenysége és az elvégzendő feladatok ezt indokolják.

Forrás: RSM DTM bog