Kivándorló magyarok: kalandvágy vagy kényszer?

Orbán Viktor szerint természetes, hogy a fiatalok külföldön is megmérettetik magukat, de az talán nem annyira, ha sok százezres nagyságrendben teszik ezt. A Fidesz szerint csak százezerről van szó, de Matolcsy György már félmillióra becsülte a számukat.
     
   „Miért kell azokat a fiatalokat, akik vállalják, egyébként az életkoruknak megfelelő, nagyon komoly kalandot, hogy elmennek dolgozni, és idegenben próbálnak helytállni, miért kell őket állandóan megbélyegezni azzal, hogy menekültnek nyilvánítják őket? Önök igazságtalanok, tisztelt hölgyeim és uraim; azt kell mondanom, hogy úgy tűnik, a modern idők szavát sem értik!”
 
  Az új idők új szeléről Orbán Viktor miniszterelnök szólt ekképpen egy februári parlamenti ülésen, amikor az ellenzék több százezernyi „gazdasági menekültről” beszélt az elvándorlás kapcsán. Orbán Viktor akkor „körültekintésre” intette az ellenzék képviselőit, hangsúlyozva, hogy a kivándorolt fiatalok „semmi rosszat nem tesznek a hazájukkal”, ráadásul egy év alatt több mint kétmilliárd eurónyi összeget utaltak haza.„Egy dolgunk van, hogy köszönetet mondjunk nekik, amiért nem a munkanélküli-segélyt választották itthon, hanem fogták magukat, nagyon nehéz körülmények között, idegenben vállalták a versenyt. (...) És miért akarjuk megtámadni azokat a fiatalokat, akik egyébként lassan már – Európában ez nem szokatlan – az élet természetes részének tekintik, hogy más országokban vállalnak munkát? Szeretném jelezni önöknek, hogy nemcsak Közép-Európából mennek fiatalok más országokba dolgozni, hanem franciák is sokan vannak Londonban, aztán Németország is tele van spanyolokkal” – így a miniszterelnök.
 
   Azt egészen bizonyosan tudjuk, hogy a Magyarországról külföldre távozott magyar állampolgárok száma már több százezres – jelentős részük pedig nem az orbáni modern idők szavára hallgatva, kalandvágyból hagyta el az országot, hanem gazdasági okokból. Ami a statisztikai adatokat illeti: a Fidesz és a kormánypárt meghatározó szereplői olykor egymásnak ellentmondó adatokat tartanak hitelesnek – mikor épp melyik politikai üzenetet kívánják alátámasztani.
 
   A Fidesz egy közleményben legutóbb azt állította: valótlanság a több mint félmilliós adat, amit előszeretettel hangoztat az ellenzék, mert a statisztikák mindössze százezer kivándorlót tartanak nyilván. Meglehet, de akkor Matolcsy György tudja rosszul, aki korábban ennek épp az ötszöröséről nyilatkozott.
 
   Az bizonyos, hogy a GKI Gazdaságkutató Zrt. egy 2013-as kutatásában azt állapította meg, hogy a kivándorlás a gazdasági válság után, és világosan mérhetően 2010 után gyorsult fel. Egy a HVG által korábban több helyen is hivatkozott Kopint-Tárki-kutatás szerint 2010-ben mintegy hatvanezerre tették a gazdasági menekültek számát, a KSH adatai szerint 2012-ben pedig már 230 ezren dolgoztak külföldön. Egy német cégalapítással foglalkozó szervezet (kftkreator.hu) társadalombiztosítási adatokra hivatkozó összegzése szerint tavaly év végén 580 ezer magyar ember dolgozott más európai országokban, ez a szám azóta valószínűleg átlépte a hatszázezres határt.
 
   A sok be nem jelentett munkavállaló miatt valóban nem lehet pontos statisztikát készíteni. Támpontként mindenesetre térjünk vissza a már említett Matolcsy Györgyhöz: nemzetgazdasági miniszterként Oláh Lajos DK-képviselő írásbeli kérdésére azt válaszolta statisztikai és nagykövetségi számokra alapozva: Nagy-Britanniában (jórészt Londonban) úgy háromszázezer magyar, Németországban (nagyrészt Berlinben, Bajorországban és Baden-Württembergben) körülbelül százezer, Ausztriában ötvenezer, míg az unió többi országában további ötvenezer magyar dolgozik. Idetartozik, hogy a GKI szerint a legtöbben Dél-Dunántúlról, Észak-Magyarországról és a Dél-Alföldről vándorolnak el.
 
   Matolcsy György hozzáteszi ugyanakkor, hogy az uniós csatlakozás után a munkavállalási moratóriumok lejártával a külföldi munkavállalás általános „kelet-közép-európai jelenséggé” vált, nem hazai sajátosság. A brit statisztikai hivatal adatai szerint jelenleg 640 ezer lengyel él az Egyesült Királyságban és 2002 óta egymillióan nyújtották be adószámigényüket. Az angol munka- és nyugdíjügyi minisztérium adatai szerint a lakosság arányában ugyanannyi adószámot adtak ki 2011-ben szlovák, bolgár vagy lengyel munkavállalóknak, mint magyarnak.
 
   Matolcsy azzal is érvelt, hogy Spanyolországban 850 ezer román állampolgár próbál meg a munkaerőpiacon elhelyezkedni, míg a balti államok közül Lettország és Litvánia lakosságának egy tizede dolgozik külföldön. „Kétségtelen tehát, hogy a munkavállalási célú elvándorlás jelensége létezik Kelet-Közép-Európában, mint a munkaerő szabad áramlásának egyik következménye. Amikor azonban a migráció valódi nagyságát próbáljuk felmérni, célszerű figyelembe venni a témában jártas szociológusok véleményét, akik egyetértenek abban, hogy a migrációs statisztikai adatok nem nyújtanak teljes képet a külföldön való tartózkodásról és munkavállalásról. Ennek több oka is lehet, például a munkavállalás bejelentésének elmulasztása, vagy a vándorlási statisztikák rendszerének kiforratlansága. A bevándorlási számokból ugyanis nem kapunk pontos adatot a külföldön dolgozók számáról, hiszen ez a mutató a hazájukba visszatérőket nem veszi figyelembe” – írta válaszában Matolcsy.
 
Hazaváró-program emigránsoknak
 
   A kormány nem törődik a külhonba menekült magyarokkal, őket valamiféle kalandoroknak, nem pedig támogatásra, ösztönzésre szorulóknak tekinti – mondja az MSZP-s EP-képviselő Ujhelyi István, aki néhány hete meghirdette a Hazaváró-programot, amely a gazdasági kényszerből külföldre távozott magyarok érdekképviseletét szolgálja.

   A célkitűzések között szerepel a szülőhazájuktól távol dolgozó, „gazdasági emigránsok és skype-nagyszülők” intézményesített, európai szintű érdekképviseletének megteremtése, a hazatelepülést elősegítő programok, ösztöndíjak, hazájukban vállalkozni kívánó fiatalok kedvezményrendszerének kidolgozása, az Ifjúsági Garancia Program forrásainak bővítése. Szorgalmazza, hogy az álláskeresési járadék idejét emeljék fel hat hónapra – erre vonatkozóan uniós szabályozást készít elő –, és kezdeményezte, hogy Magyarország emelje fel az Ifjúsági Garancia Programban érintettek korhatárát 25-ről 30 évre.
 
Forrás: Népszabadság