Startlaphoz Csatlakozz!

Nagy probléma a munkaerőhiány

Pedagógus-életpályamodell: messze került az eredeti elképzelésektől

Írta: Szakszervezetek.hu
Közzétéve: 2015. január 15. csütörtök, 10:07

Horváth Péter a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke szerint az életpályamodell minden eleme megváltozott az eredeti elképzelésekhez képest - nem előnyükre. Problémaként emelte ki a munkaerőhiányt és úgy látja, jutalmazni kellene a tanulmányi versenyeken eredményt elérő diákok felkészítő tanárait. Az elnököt a Kisalföld olvasói faggatták január 13-án online interjú keretében. 
- Annyit szeretnék megtudni, hogy megjönnek-e az „elkeveredett” tankönyvek még ebben a tanévben?

Horváth Péter válasza: Mint pedagógus annak örülnék a legjobban, ha ilyen kérdés fel sem merülhetne. Sajnos azonban nagyon is aktuális a probléma, és még az sem nyugtat meg senkit, hogy a könyvek nagyobb része megérkezett. Ugyan is a tankönyv és a segédeszközök fontos részei a mindennapi munkának. A KELLO és a Hegedüs István miniszteri biztos úr részvételével megtartott egyeztetésen számos problémát vetettünk fel a tankönyvterjesztéssel kapcsolatosan, amelyek a Kar honlapjára is felkerültek. Mindezek ellenére máig vannak olyan diákok szeret az országban, akiknek még nincsenek meg a taneszközeik. Az Ő érdekükben remélem, hogy a hiányok mihamarabb eltűnnek.

„Sok mindenben javulni kell, hogy a szereplők elégedettek legyenek”

- A KLIK létrejöttével valóban hatékonyabb és költségtakarékosabb lett-e a rendszer működése?

Horváth Péter válasza: Az intézményfenntartó központ ilyen ütemű bevezetése magában hordozta az azóta tapasztalt problémákat. Azt biztosan nem tudom megállapítani, hogy költségtakarékosabb lett-e a rendszer. A hatékonyságot egy ilyen hatalmas szervezetnél sok minden befolyásolja. Személy szerint én úgy látom, hogy sok mindenben javulni kell, hogy a szereplők elégedettek legyenek. Az NPK egy olyan felfogást jobban el tudna képzelni, ahol a döntések közelebb vannak a feladatokhoz, és az intézményeknek nagyobb önállósága van.

- Megmaradt-e az oktatási intézmények igazgatóinak döntési szabadsága?

Horváth Péter válasza: A korábbi rendszerhez képest kevesebb döntési joga van az intézményvezetőknek. A gazdasági jellegű döntések teljesen kikerültek az intézményekből, és a munkáltatói kérdések egy része is.

Einstein azt mondta: „nem az a baj, hogyha hibázik valaki, hanem az, ha ezért nem szólunk neki” 

- Miért nem lehet a gyerekek pozitív tulajdonságait kiemelni és nem mindig beletaposni őket a földbe?

Horváth Péter válasza: Többek között ez az egyik olyan kérdés, ami miatt a teljes uniformizálódást nem tartom teljesen helyesnek. Minden diák külön személyiség; vannak olyanok, akiket a dicséret, s akadnak olyanok, akiket a dorgálás motivál jobban. Egy jó tanárnak az a képessége is megvan, hogy tanítványainál meglássa azt, hogy melyikkel érhet el hosszú távon jobb eredményt.

A „poroszos” módszer, amelyen elég sokan felnőttünk több előnye mellett egyértelműen a hibák keresését, a talán túlzott szigort, merevséget helyezte előtérbe. Más rendszerek pedig talán elnéznek olyan dolgokat is, amelyeket jobb lenne szóvá tenni. Azt gondolom, hogy a kettő között kell megtalálni a megfelelő egyensúlyt. Einstein azt mondta: „nem az a baj, hogyha hibázik valaki, hanem az, ha ezért nem szólunk neki”. Egyetértek vele.

A szakképzés a Nemzeti Gazdasági Minisztériumhoz (NGM) kerül

- Általános iskolába járó gyermekeinkre gondolva érdeklődöm, hogy a következő tanévekben várható-e lényeges változás a Tankerülethez tartozó középiskolák kínálatában? A győri gimnáziumok képzései, férőhelyei tekintetében a következő tanévekben számíthatunk-e a jelenlegi lehetőségek megmaradására, vagy szűkítésekkel, szigorításokkal kell-e számolnunk?

Horváth Péter válasza: A közoktatásban annyi átalakulás történik most, hogy a szakképzés a Nemzeti Gazdasági Minisztériumhoz (NGM) kerül. A gimnáziumok fenntartása továbbra is a tankerületeknél marad. Úgy tudom, hogy a KLIK nem csökkenti az eddigi lehetőségeket. Az NGM terveiről jómagam nem tudok semmit.

- Mikor lesz végre az oktatás területén változás, amely a célirányos nevelést helyezi előtérbe? Arra gondolok, hogy aki tehetséges valamiben, akkor azt segíteni kellene. Például egy rajzzsenit ne buktassunk meg kémiából. Amerikában bevált ez a rendszer.

Horváth Péter válasza: A minimális követelmények elvégzése mindenki számára kötelező jelenleg, aki például érettségizni szeretne. Ilyen értelemben rendszer szerint egy rajzzseni sem kaphat felmentést más tantárgyak alól. Természetesen azt gondolom, hogy nagyon sok helyen élnének valamilyenféle egyéni elbírálás lehetőségével, ami segíteni tudja ilyen esetben a tanuló előmenetelét.

„A minősítési rendszer több részével nekem is problémáim vannak”

A pedagógusok minősítésével kapcsolatban lenne két kérdésem.

- A pedagógus- szakvizsga vagy a közoktatásvezetői miért ér többet, mint 3 egyetemi diploma. Ezt azért kérdezem, mert ebben az évben a 30 éve pályán levők vagy az ilyen végzettséggel rendelkezők tölthetik fel a portfóliójukat. Nekem van olyan munkatársam, aki két szakot elkezdett, egyiket sem tudta befejezni, a közoktatásvezetői nem okozott neki gondot, most ő jár jól. Szerintem nem biztos, hogy azok a legjobbak, akik elvégezték az említetteket. Portfólióról a véleményem: nagyon jó óravázlatból is lehet pocsék órát tartani és fordítva: akár vázlat nélkül is lehet kiválót.

Horváth Péter válasza: Személy szerint a minősítési rendszer több részével nekem is problémáim vannak. Hasonlóan a kérdés megfogalmazójához egyértelmű számomra, hogy az intézményeknek és az ott tanuló diákoknak sokkal hasznosabbak azok a kollégák, akik szakmai tudást és tapasztalatot szereztek.

Azt is tudom persze, hogy a továbbképzések közül nagyon sokan választották a közoktatásvezetői képzést, olyanok is, akik kitűnő tanárok, mert ez előnyt jelentett számukra anyagilag és például az érettségiztetésnél is.

Mindig azt mondtam, hogy a feltöltött óravázlatok és a megnézett két tanóra alapján nem lehet megítélni egy pedagógus munkáját. Azon vagyok, hogy a minősítési rendszer tapasztalatainak értékelése után legyen lehetőség változtatásra. Biztos vagyok benne, hogy a helyi döntések sokkal pontosabban állapítanák meg, ki milyen hatásfokkal végzi a munkáját.

„Több pontban sem valósult meg az ígért pedagógusi bértábla” 

- Balog miniszter úr állandóan félrebeszél, mikor a riporterek a bértábla minimálbérhez való igazításáról kérdezik. A múltkor is azt válaszolta, hogy a legjobbaknak (20000-et mondott) emelkedik idén januártól a fizetése.

Horváth Péter válasza: Erre a kérdésre szeretnék hosszabban válaszolni. A pedagógus életpályamodell három részből állt eredetileg. Egy, egyszeri nagyobb összegű béremelésből, egy, az értékállandóságot garantáló, minimálbérhez kötött illetményalapból, és az előmeneteli rendszerből. Az egyszeri, nagyobb összegű béremelés tavaly szeptemberben elmaradt, helyette öt éven keresztül, 2017 szeptemberéig részletekben emelkedik a pedagógusok fizetése, átlag 3,5 százalékkal.

A minimálbérhez való rögzítés egy év elteltével kikerült a rendszerből, azaz még inflációkövetés sincsen. Az előmeneteli rendszerben jelen pillanatban mestertanári fokozatban csak azok a kollégáink kerülhetnek, akik részt vesznek szakértőként vagy szaktanácsadóként a minősítésekben. Ez azt jelenti, hogy ők sem az iskolai munkájukért, hanem tulajdonképpen ellenőrzési-tanácsadói tevékenységükért kaphatnak több bért.

Egyet kell tehát értenem a kérdés feltevőjével, hogy az életpályamodell minden eleme megváltozott az eredeti elképzelésekhez képest - nem előnyünkre.

Ezzel kapcsolatban egy állásfoglalást fogadott el a Nemzeti Pedagógus Kar küldöttgyűlése: itt olvashatják el a teljes álláspontunkat.

- Javítható-e a nyelvi képzés színvonala (akár a nemzetiségi iskolákban is)? Elérhető-e valahogyan (akár ösztönzésekkel), hogy a diákok minél nagyobb része tegyen az általa tanult nyelvből 8. osztály végére alapfokú, 12. osztály végére középfokú nyelvvizsgát?

A nyelvi érettségi mikor fog nyelvvizsgát érni?

- Tervezik-e, hogy a középszintű nyelvi érettségi (egy bizonyos ponthatár fölött) egyben nyelvvizsgát is jelentsen?

Horváth Péter válasza: A nyelvi képzés színvonalának emelése mindenki számára alapvetően fontos feladat kell, hogy legyen. A nyelvekhez adott összes tanítási órához képest szerények a kimeneti eredmények. Jó motiváció lehet például a nyelvvizsga is. Ehhez természetesen biztosítani kell, hogy a diákok valamilyen, talán a kompetenciaméréshez hasonló rendszerben ingyenesen is megszerezhessék bizonyos feltételek teljesítése esetén. A felsőfok elvárása is egyértelmű, vannak olyan elképzelések, hogy a bejutás feltétele legalább egy középszintű nyelvvizsga. Ehhez is az kell azonban, hogy akár a középszintű érettségi megfelelő szintű teljesítése elegendő legyen, ne kelljen fizetni érte a családoknak.

„Nagyon jó lenne, ha a tanulmányi versenyeken eredményt elérő diákok felkészítő tanárai jutalomban részesülhetnének”

- A tanárok minősítésének egyik szempontjaként (elégedettség mérés) fel lehetne-e használni a végzős osztályok diákjainak a véleményét a tanév végén anonim módon összegyűjtve?

Horváth Péter válasza: Biztosan jó tapasztalat lenne megismerni diákjaink véleményét. A Révaiban is voltak ez irányú kezdeményezések. Azon a véleményen vagyok, hogy a minősítési rendszerben ezt csak óvatosan lehetne használni.

- Javíthatunk-e (akár ösztönző intézkedésekkel) a tanulmányi verseny eredményeken? (Ösztönzés alatt itt azt értem, hogy az a pedagógus, akinek egy meghatározott számú diákja dobogós helyezést ér el, akár kreditpont beszámítást, akár jutalmat kapjon.)

Horváth Péter válasza: Nagyon jónak tartanám, ha a hivatalos tanulmányi versenyeken eredményt elérő diákok felkészítő tanárai jutalomban részesülhetnének. A köznevelésről szóló törvény ismeri a jutalom lehetőségét, de a gyakorlatban eddig ez alapján nem lehetett jutalmazni. A Nemzeti Pedagógus Kar már leírta javaslatát, hogy a KLIK költségvetésében tervezhető módon szerepelnie kellene ilyen összegnek, mert ha ilyen nincsen beállítva, akkor biztosan nem is lesz rá pénz. Az előmeneteli rendszerben is figyelembe kéne venni minden ilyen típusú többlet munkát.

„Az utazó pedagógusi rendszer kényszer megoldás”

- Beváltotta-e az utazó pedagógusi rendszer a hozzá fűzött reményeket? (Így külső szemlélőként azt érzékelem, hogy ezek az érintett pedagógusok gyakran rohannak egyik intézményből a másikba, egyik településről a másikba, de igazából nem tartoznak egyik tantestülethez sem.)

Horváth Péter válasza: Az utazó pedagógusi rendszer kényszer megoldás. A kisebb óraszámú tantárgyaknál nem lehet egyetlen iskolában kitölteni a státuszt. Abban teljesen egyetértek, hogy az egységes iskolai nevelésnek ez nem tesz jót, és az így dolgozó kollégáknak is nagyon nehéz a dolga.

- Néhány éve szó esett arról, hogy az általános iskolákban bevezetik az alapszintű pénzügyi ismeretek oktatását. Napirenden van-e a kérdés? Ha igen, mikortól indulhat e tantárgy oktatása?

Horváth Péter: A pénzügyi ismeretek bevezetéséről vannak tervek. A pontos formát nem ismerem. A megbeszéléseken részt vettek a Magyar Nemzeti Bank és a pénzintézetek munkatársai is. Egy részt fontos volna, hogy a gyerekek találkozzanak ilyen témával, más részt nehéz megtalálni a helyet, mert már így is napi 7-8 órájuk van, ami nagyon nagy probléma szerintem. Kérdés az is, hogy ki tartaná ezeket a foglalkozásokat. Kötelező lenne-e vagy fakultatív?

Mi a helyzet az e-naplókkal?

- Milyen konkrét lépéseket tartana jónak az egyes iskolák együttműködésének továbbfejlesztése érdekében?

Horváth Péter: Sajnos az iskolák közötti kapcsolatok egyre kevésbé segítik a szaktanárok munkáját. Nincsenek szakmai műhelyek, nem ismerjük egymás gyakorlatait. Vannak pályázatok, amelyek segíthetnének ebben, de az is tény, hogy a pedagógusok év közbeni leterheltsége miatt nehezen látom, hogyan lehetne a tanításon, és a tanításhoz kapcsolódó egyéb elfoglaltságok mellett előbbre jutni ebben a kérdésben.

- Minden iskolában működik-e az e-napló? Rendelkezésre állnak-e maradéktalanul az oktatás személyi és tárgyi feltételei (pl. nyelvi szakos ellátottság, nyelvi laborok, digitális eszközök)? Van-e olyan intézmény, ahol ezek hiánya az oktatást veszélyezteti?

Horváth Péter válasza: Az e-naplót az iskolák kicsit több mint negyedében alkalmazzák. Akkor lenne korrekt az egész rendszerre kötelező bevezetése, ha azok a minimális feltételek, amelyek most még nem állnak rendelkezésre mindenhol meg lennének. Gondolok itt elsősorban arra, hogy minden iskolában stabil internet legyen, és a kollégáknak ne kelljen sorban állni számítógépért, hanem be lehessen vinni a tanítási órára, hiszen, ha ez nincsen akkor úgy is kettős könyvelés lesz. Az e-naplóval kapcsolatos problémák okoztak kellemetlenségeket intézményeknél, de az oktatást nem hiszem, hogy veszélyeztette.

„Jó lenne tudni, hogy a szakképzés NGM-hez történő átadásának milyen következményei lesznek a vegyes iskolákra nézve”

- Lesznek-e változások a kompetencia felmérés rendszerében?

Horváth Péter: Nem tudok róla. Felröppent, hogy kiváltaná a középfokú felvételeit, de egy részt nem arra találták ki, és nem azt kéri számon, amit a felvételi, másfelől az időbeli lebonyolítása is gondot okozna.

- Milyen a KLIK tankerületek és az egykori fenntartók közötti együttműködés, párbeszéd, munkakapcsolat?

Horváth Péter: A KLIK és az önkormányzatok között akkor kell figyelni a minél harmonikusabb együttműködésre, ha a KLIK a fenntartó és az önkormányzat a működtető. Eleinte azt lehetett tapasztalni, hogy az idő hiányában nem tudták megfelelően kidolgozni a szétválásból adódó összes kérdést. Mára javult a helyzet, és már sokkal jobban tudja minden szereplő, hogy mi az ő felelőssége. Mint minden más esetben itt is döntő jelentősége volt annak, ki mennyire akarta megoldani a keletkezett problémákat, illetve ki volt az, aki nem volt hajlandó kompromisszumokra.

- Számíthatunk-e osztályösszevonásokra, intézménybezárásokra?

Horváth Péter: A nyilatkozatok szerint nem. Azt azért jó lenne mihamarabb tudni, hogy a szakképzés NGM-hez történő átadásának milyen következményei lesznek a vegyes iskolákra nézve. Mindenkinek az lenne az érdeke, hogy pontosan tudja a szeptemberi állapotokat. A közoktatás rendszerén már keresztülment a gyerek létszám csökkenése, ezért ez már nem lehet indoka az intézménybezárásnak. Ettől függetlenül én azt sem zárom ki, hogy lesznek erre irányuló kezdeményezések.

„Az öregségi nyugdíj korhatárt elérő pedagógusok évközben kell, hogy elhagyják az intézményüket”

- A jövő képzett nemzedékének érdekében kérdezem, hogy mikor állítják meg azt a tendenciát, hogy szakképzetlen pedagógusokkal töltik fel a megüresedett státuszokat főleg általános iskola felső tagozatán? Tanítói végzettséggel, „nevesincs akármi” szakirányos tudással nem egyenértékű a szakos pedagógusok tudása és a tudás átadása. Másrészt a helytelen munkaerő-gazdálkodás miatt az órafelosztások során tanári végzettséggel ugyan, de más szakos tanár tanít tantárgyakat, mert így jön ki az óraszáma. A Rábaközben ez a tendencia egyre inkább erősödik a tanévek múlásával a KLIK szakszerűtlen feladatellátása következtében.

Horváth Péter válasza: Nagyon sajnálatos, ha ilyenek vannak. Minden diák érdeke és joga, hogy megkapja a megfelelő tudást, és erre akkor van a legnagyobb esélye, ha szakképzett, a tantárgy tananyagában és a pedagógiában is jártas pedagógusok tanítják, nevelik. A tanévek előkészítése során a tantárgyfelosztások véglegesítésénél ilyen említett példák nem szabadna, hogy előforduljanak. Kétségtelen tény ugyanakkor, hogy a természettudományos tantárgyak esetében óriási problémák lesznek. Szinte nem végeznek az egyetemeken, főiskolákon fizika, kémia, biológia szakos tanárjelöltek. Nem megnyugtató az sem, hogy az öregségi nyugdíj korhatárt elérő pedagógusok évközben kell, hogy elhagyják az intézményüket. Tudomásul kellene venni, hogy a diákok, a szülők és az iskola érdeke is az, hogy a tanév zökkenőmentesen érjen véget. Nem minden pedagógus született nyáron, ezért ha hajlandó befejezni a tanévet, akkor az a legjobb megoldás, hogy erre lehetősége legyen.
- Miért kell a tanulókkal bepótoltatni dec. 24-ét, január 2-át munkanapként és szombaton iskolába járniuk? Közreműködhet-e a Pedagóguskar az országos tanévrend kialakításában? Nem szeretnénk szombaton iskolába járni, inkább tartson 1-2 nappal tovább a tanév, ha nagyon muszáj.

Horváth Péter válasza: A tanév rendje rendelet írja elő a tanítási napok számát és a tanév kezdő és befejező napját. Most már viszonylag hosszabb idő óta június 15-e az utolsó tanítási nap. Ahhoz, hogy teljesíteni lehessen az előírásokat kellettek ezek a napok. Természetesen lehet vitatkozni azon, hogy mi lenne a jobb. Tovább járni vagy szombaton menni iskolába? Az érettségik és szakmai vizsgák lebonyolítása, hogy ne essen egybe a szorgalmi időszakkal, egy érv a szombat mellett, de biztosan lehetne találni pro és kontra véleményeket. Felkérést kaptunk szóban, hogy nemsokára véleményezhetjük a most készülő 2015-16-os tanév rendjét. Mivel ez minden oktatásban résztvevő számára fontos rendelet, ezért azt szeretném, hogy minél szélesebb körű egyeztetés legyen. Azaz a területi szervek begyűjtenék az adott megye hozzászólni kívánó pedagógusainak meglátásait, és ezeket összesítve képviselné az elnökség a Kar véleményét.

Állami vs. egyházi iskolák

- Azt szeretném megkérdezni, hogy mi a véleménye az alábbi linken elérhetőNépszabadság-cikkben megfogalmazottakkal, miszerint a kormányzat az egyházi iskolákat állami segítséggel elit intézményekké fejleszti, az állam az egyházi intézményrendszer területén kívánja az oktatást fejleszteni, a minőséget javítani. Az Elnök Úr tapasztalja-e ezt a tendenciát? Látja-e a cikkben említett minőségromlást az állami intézményrendszerben az egyházi oktatás javára?

Horváth Péter válasza: Semmiképpen sem szeretnék ellentéteket gerjeszteni az egyházi és az állami fenntartású intézmények között. Természetesnek tartom, hogy minden szülőnek lehetősége legyen meggyőződése szerint az általa elgondolt legmegfelelőbb helyre beíratni gyermekét. Szerencsések azok az állampolgárok, akik a legszélesebb választékot láthatják. Kétségtelen, hogy a jelenlegi rendszerben van néhány olyan szabályozó, amiben nem teljesen ugyanolyanok a feltételek. Ilyen a kerettantervek közötti választási lehetőség, a tankönyvek kérdése, és ide tartozik az is, amiről előbb már beszéltem, hogy a nyugdíjas kollégák sokkal egyszerűbben taníthatnak egyházi iskolában. Mivel nem ismerem az egyházi iskolák feltételeit, így nem tudom összehasonlítani a kettőt. Azt látom csak, hogy az állami intézmények enyhén szólva sem dúskálnak a fejlesztési lehetőségekben. Ez hosszabb, de már középtávon is bizony okozhat minőségromlást.

„Van, aki nem szereti a matematikát?”

- Végül egy szakmába vágó kérdés igazgató úr részére: mivel és hogyan lehetne a diákokkal megszerettetni a matematikát?

Horváth Péter: Van, aki nem szereti a matematikát? Egészen eddig azt hittem, hogy ez a diákok kedvence. Hiszen a mindennapi gondolkodásunkban rendkívül fontos szerepet játszik. Szinte minden döntésünknél mérlegelnünk kell a változókat, logikusan kell gondolkodnunk, pontosan kell eljárnunk, ellenőrizni kell, hogy jól működnek-e a döntéseink. El kell vonatkoztatnunk, algoritmusokat kell felállítani, és még sorolhatnám. Melyik tárgy az, ami ezeket a képességeket a legjobban tudja segíteni. És ez csak a célszerűség. Mellette ott vannak a szebbnél szebb gondolatmenetek, a feladatok megoldása miatt érzett öröm. Tamás Imre a Révai Gimnázium korábbi igazgatója mondta: „könnyű elhitetni a gyerekekkel, hogy milyen nehéz a matematika, sokkal nehezebb elérni, hogy megértessük az anyagot. Nehezebb, de sokkal szebb feladat”.


Forrás: kisalfold.hu

Kedvencek közé   |    Add a Startlaphoz   |    Legyen ez a kezdőlapom   |    Impresszum   |    Jogfenntartó nyilatkozat   |    Adatvédelmi tájékoztató
2012 Szakszervezetek.hu - Pedagógus-életpályamodell: messze került az eredeti elképzelésektől.
Powered by Joomla 1.7 Templates
Mobil nézet | Normál nézet
számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában adatmentés, adat visszaállítás, adathelyreállítás, letörölt, formázott, particionált, pen drive, bit byte bájt kilobájt kilobyte megabájt megabyte gigabájt gigabyte terabájt terabyte terrabájt terrabyte lemez lemezek backup copy bad sector