Munkalehetőségek és slágerszakmák az autóiparban

A nyelvtudásuk még mindig gyér, és a gyakorlati oktatás hiánya is meglátszik az autóipari cégekhez jelentkezőkön – véli Rábai Dániel, a Continental-csoport országkoordinátora, aki arról is beszélt a HVG munkatársával, melyek most a slágerszakmák ezen a területen.

HVG: A járműgyártás a magyar gazdasági és ipari növekedés motorja. Tudja követni a cégek – főleg a győri Audi és a kecskeméti Mercedes – kapacitásának növekedését a munkaerőpiac? Képes lesz-e Magyarország tartósan kitermelni elegendő számú, az elvárt kvalitásokkal rendelkező szakembert

Rábai Dániel:Nemcsak a gépjárműgyártás, hanem az ahhoz kapcsolódó beszállítói ipar is fellendülőben van, és ez az utóbbi évek tapasztalatai szerint látványos munkaerő-piaci átrendeződéssel jár. A Mercedesnek például nagyon erős az „elszívó” hatása, éspedig nemcsak Kecskemét hagyományos vonzáskörzetében: nem egy budapesti mérnök vagy szegedi informatikus is vállalja a napi ingázást egy ottani pozícióért. Fokozódik a verseny a cégek között a minőségi munkaerőért, a Mercedes pedig különösen jól csengő név a magyar munkaerőpiacon.

– Pedig a magyarok nehezen mozdulnak. Vagy változott ez a hozzáállás az utóbbi években?
– Sajnos nem. Sokan csak az otthonuk közelében vagy annak vonzáskörzetében hajlandók elhelyezkedni. A Continental-csoport hr-vezetőinek friss munkaerő-piaci körképéből az derül ki, hogy a magyarok még mindig nehezen váltanak albérletre, helyette inkább ingáznak, akár 200 kilométert is naponta. Minden régióban más és más a szakemberkínálat. Veszprémben például az olyan, magasan kvalifikált, speciális tudással rendelkező jelöltek megtalálása nehéz, mint a hidraulika- vagy a szoftverfejlesztő mérnök. A déli országrészben, Szeged körzetében nagyszámú gazdasági és vegyi szakokon végzett szakember található, gépészmérnökökben viszont nem bővelkedik a térség. Ezeket a pozíciókat leggyakrabban az északi és keleti régiókból, Miskolcról, Nyíregyházáról és Debrecenből érkező szakemberek töltik be. Azoknak a vidéki fiataloknak, akik Budapesten szereztek diplomát, több mint a fele nem tér vissza korábbi lakhelyére, hanem a fővárosban vállal munkát. De egyre többen próbálnak szerencsét külföldön is. A mérnökök az osztrák vagy a német piacon is kaphatnak jó ajánlatokat, de másutt is egyre keresettebbek az autóipari szakemberek. Romániában például a műszaki informatikusok mentességet élveznek a személyi jövedelemadó alól. Ennek ellenére az autóipari szakemberek külföldre vándorlása sem a fizikai, sem a szellemi munkakörökben nem emelkedett jelentősen az elmúlt években.

– Van ennek köze a nyelvtudás hiányához?
– Tapasztalataink szerint e tekintetben valamelyest javult a helyzet, egyre több friss diplomás beszél nyelveket. Továbbra sem könnyű azonban németül jól beszélő, fiatal mérnököt találni, az pedig még ritkább, hogy egy fiatal angolul és németül is jól beszélje a szakmai nyelvet. Márpedig szinte a teljes magyar járműgyártás háttere német – azt gondolná az ember, hogy aki erre a pályára készül, ebben a tekintetben is tudatos.

– A céltudatosak közül sokan már elhagyták az országot. Emellett a gyártók egymás elől is elhappolják a munkaerőt. Hogyan tudják megoldani az utóipari cégek az utánpótlást?
– Akik külföldre mennek, általában két-három év után visszatérhetnének az országba, s biztos nyelvtudással és a másik országban eltanult mentalitással itthon a középvezetői, vezetői pozíciókat is elnyerhetnék. Formálódik a szemléletük külföldön, és itthon kamatoztatni tudnák a tapasztalataikat. Ez lenne az egyik legfontosabb program az ország számára, hogy hogyan lehet ezeket a fiatalokat visszacsábítani az anyaországba. Az utánpótlás kinevelésében érdekelt magyarországi gyártók – köztük a mi cégcsoportunk is – kapcsolatban állnak több egyetemmel, van például, ahol „Audi-tantárgyakat” is oktatnak. Így ezekből a felsőoktatási intézményekből olyan pályakezdők kerülnek ki, akik a mi igényeinkhez is illeszkednek. Sajnos amit ma elkezdünk, annak csak öt év múlva lesz eredménye. A Mercedes például már három évvel a kecskeméti termelés indulása előtt elindította a duális szakképzést Magyarországon. Mi a Szegedi Tudományegyetemmel vagyunk kapcsolatban, mert nagyon fontos, hogy a szakembereknek ne csak az elméleti, hanem a gyakorlati tudásuk is meglegyen.

– Sok munkáltató panaszkodik, hogy ez még nincs így.
– A műszakimérnök-képzés egyes területein a felsőoktatási intézményeknél előírt szakmai gyakorlat időtartama mindössze hat hét. Ennyi idő alatt egy cégnek még a szervezeti felépítését sem lehet rendesen megismerni. Nagyon fontos lenne az is, hogy az oktatási anyagok mindenhol lépést tartsanak a technikai fejlődéssel. Nem véletlenül indulnak egyetemeken olyan szakirányok, amelyeket a különféle gyártók támogatnak.

– Mondhatjuk azt, hogy a mérnöki, gépészmérnöki szakma, vagy más olyan szakmák, amelyekkel a majdnem nyugati fizetést kínáló autógyárakban el lehet helyezkedni, divatosak lettek az utóbbi évtizedben?
– Igen, felkapott lett ez az iparág. Az elektromos járművek, a hibrid autók, az automatizált vezetés fejlesztésének korszakában mindenképpen izgalmas lehetőség a gyártásban részt venni. A kutatás-fejlesztésben dolgozó mérnökök pedig kiváltságos helyzetben vannak.

– Vannak az autógyártáson belül is slágerszakmák?
– A fejlesztőmérnököket, a gépészmérnököket, szoftverfejlesztő mérnököket mindenképp idesorolnám.

– Az autóipari cégek azonban nem csak a munkavállalók vágyott célpontjai. A kormány sem szűkmarkú, ha egy-egy járműipari cég letelepedésének támogatásáról van szó. Előszeretettel köt úgynevezett stratégiai megállapodásokat is ezekkel a cégekkel; önökkel is aláírt egy ilyet. Elárulhatja, hogy mit tartalmaz egy ilyen megállapodás?
– Valóban kiemelt iparág a kormány szemében a gyorsan fejlődő autóipar, s ez érthető. Ugyanakkor konkrétumokat ez a megállapodás nem tartalmaz, inkább kifejezi a szándékot, hogy a Continental hosszú távon akar Magyarországon működni, és szándékában áll nemcsak itt maradni, hanem olyan lépéseket is tenni, amelyek a magyar gazdaságot erősítik, mint például a magyar beszállítói arány növelése.
 
Forrás: HVG