Startlaphoz Csatlakozz!

Munka törvénykönyve

Munkaidő: ennyit dolgozhat naponta, hetente a munkavállaló

Írta: Szakszervezetek.hu
Közzétéve: 2015. február 12. csütörtök, 09:37

Mennyi lehet a napi és a heti munkaidő maximuma? Milyen következményekkel jár a részmunkaidő? Mire kell ügyelni a behívásos munkaviszonynál? Az adozona.hu összefoglalta, a munkaidőre vonatkozó legfontosabb szabályokat, utalva a munkaidő-beosztási előírásokra.

   A munkaidő felhasználásának alapeleme a napi munkaidő, azaz a felek által a munkaszerződésben meghatározott, a munkaidő-beosztás alapjául szolgáló időtartam, amely teljes napi munkaidő vagy részmunkaidő.
 
   Munkaidő a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama. Előkészítő vagy befejező tevékenység minden olyan feladat ellátása, amelyet a munkavállaló munkaköréhez kapcsolódóan, szokás szerint és rendszeresen, külön utasítás nélkül köteles elvégezni.

   Nem munkaidő a munkaközi szünet (a készenléti jellegű munkakört kivéve), továbbá a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama.

   A törvény a napi munkaidő mellett megkülönbözteti a beosztás szerinti napi munkaidőt is, mely a munkanapra elrendelt rendes munkaidőt jelenti. A beosztás szerinti napi munkaidő alapját a szerződésben meghatározott munkaidő „mennyiség” képezi.

   A munkavégzésre előírt időtartam két irányból közelíthető meg. Az egyik a rendes munkaidő, a munkaszerződés által meghatározott időtartam. Amennyiben a felek eltérően nem állapodtak meg, ez napi nyolc óra, és az az idő, amelyet a megállapodásra alapozva a munkáltató munkarendje az adott munkakörben dolgozóra meghatározott.

   A másik a túlmunka. Az Mt. szerint teljes napi munkaidő esetén naptári évenként kétszázötven – kollektív szerződés rendelkezése esetén legfeljebb háromszáz – óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, melyet részmunkaidő esetén arányosan kell alkalmazni.

  A teljes napi munkaidő háromféle lehet. Az általános teljes napi munkaidő tartama nyolc óra. A törvény a heti munkaidő hosszáról külön nem rendelkezik.Abban az esetben, ha a felek a munkaszerződésben elmulasztottak rendelkezni a napi munkaidő mértékéről, akkor a munkaviszonyt úgy kell tekinteni, hogy az általános teljes napi munkaidőre, azaz napi nyolc órára jött létre.

   A második csoport a rövidebb teljes napi munkaidő, mely értelmében munkaviszonyra vonatkozó szabály meghatározhat napi 8 óránál rövidebb teljes napi munkaidőt, de ebben a munkáltató és a munkavállaló is megállapodhatnak. 

   Végül a hosszabb teljes napi munkaidő azt jelenti, hogy az általános teljes munkaidő napi 8 óránál hosszabb is lehet, azzal, hogy ezekben az esetekben a munkavállaló díjazása és egyéb juttatásai nem arányosak, mint a részmunkaidőnél, hanem a díjazás tekintetében az általános teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalókra irányadó szabályokat kell alkalmazni. Az általános teljes napi munkaidő felemelésére kizárólag a felek megállapodása alapján kerülhet sor, mértéke legfeljebb napi 12 óra lehet. Ennek feltétele, hogy a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lásson el, vagy pedig a munkavállaló a munkáltató, illetve a tulajdonos hozzátartozója legyen.
 
   A részmunkaidőben a feleknek a munkaszerződésben kifejezetten meg kell állapodniuk. Erről szabadon rendelkezhetnek azzal a természetszerű feltétellel, hogy a részmunkaidő a munkavállaló munkakörére irányadó teljes munkaidőnél csak kevesebb lehet. Azért szükséges kifejezetten rendelkezni a részmunkaidő tényéről, mert ha a felek kizárólag annyit írnak a munkaszerződésbe, hogy a napi munkaidő négy óra, az jelenthet rövidebb teljes napi munkaidőt is. Jelentősége azért van, mert a rövidebb teljes napi munkaidő esetén a járandóságok nem arányosan járnak, ilyenkor például a minimálbér nem feleződik automatikusan.

   Részmunkaidőnél a felek általában abban állapodnak meg, hogy a munkavállaló díjazása és egyéb juttatásai is ezzel arányosan járnak. Ha a felek a munkaszerződésben az arányosságban nem állapodnak meg, a juttatások tekintetében az időarányosság elve alkalmazandó.

  Nem érvényesül az időarányosság elve a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak járó szabadság tekintetében, a 19. számú munkaügyi kollégiumi állásfoglalás szerint a munkavállalónak évi rendes szabadság akkor is jár, ha a munkáltató őt nem teljes munkaidőben alkalmazta.

   A törvény az atipikus munkaviszonyok között szabályozza a részmunkaidős foglalkoztatás egy sajátos típusát, a behívás alapján történő munkavégzést. A behívása részmunkaidős foglalkoztatás speciális formája, lényege, hogy a munkáltató csak akkor veszi igénybe a munkavállalót munkavégzés céljából, amikor valóban tud neki munkát adni. A munkaidő a napi 8 óra helyet legfeljebb 6 óra lehet, a munkaidőt keretjelleggel határozzák meg, a munkaidő-keret mértéke maximum négyhavi lehet. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a munkáltató ne lenne köteles foglalkoztatni a munkavállalót a munkaszerződés szerinti munkaidőben. Alkalmazásának feltétele, hogy a felek a munkaszerződésben kifejezetten megállapodjanak az ilyen jellegű foglalkoztatásban.

   Egyes álláspontok szerint a behívás a munkavállaló érdekeit szolgálja. Ezzel szemben nem hagyható figyelmen kívül, hogy a munkáltató ebben az esetben a munkavállaló munkával történő ellátását hozzá tudja igazítani a szolgáltatás, a termelés ciklikusságához, így ki tudja váltani azokat az „üresjáratokat”, amikor munkavégzés hiányában is köteles lenne bért fizetni.

   A munkavállaló érdekét szolgálja, hogy behívás során a munkáltatónak legalább 3 nappal korábban közölnie kell felé, hogy munkára kívánja igénybe venni. 

   Az Mt. napi munkaidőre vonatkozó rendelkezéseitől a munkaszerződés és a kollektív szerződés a munkavállaló javára térhet el.

   A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg. Főszabályként a munkaidőt hétfőtől péntekig osztja be, szombaton és vasárnap a munkavállaló a heti pihenőidejét tölti. Ezt nevezzük általános munkarendnek. Ebben az esetben a munkavállaló a munkarend szerinti munkanapokra eső munkaszüneti napokon (például húsvéthétfő) is mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. Az Mt. alapján lehetőség van arra, hogy a munkáltató a beosztás jogát teljes egészében átengedje a munkavállaló számára. A kötetlen munkarendet csak abban az esetben lehet elrendelni, ha ez a munkakör sajátos jellegére, a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel valóban lehetséges.

   A munkáltató azonban ettől eltérően is beoszthatja a napi munkaidőt. Ennek során vagy a munkaidőt osztja be egyenlőtlenül az egyes munkanapokra, vagy a heti pihenőnapokat. Ilyen egyenlőtlen munkaidő-beosztásra kizárólag munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén van lehetőség. Korlátozás e körben, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a munkavállaló hozzájárulása esetén alkalmazható, a munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig, a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén gyermeke hároméves koráig, továbbá a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egészségkárosító kockázat fennállásakor.

  Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a beosztás szerinti napi munkaidő 4 óránál rövidebb (kivéve a részmunkaidőt), illetve 12 óránál hosszabb (kivéve a készenléti jellegű munkakört) nem lehet. A beosztás szerinti heti munkaidő felső határa 48 óra. Ez a felek írásbeli megállapodása alapján a készenléti munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetén 72 órára emelhető. A beosztás szerinti napi, illetve heti munkaidő maximumába a rendkívüli munkaidőt is be kell számítani.
 
ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
 
Készenléti jellegű a munkakörabban az esetben, ha
- a munkavállaló a feladatainak jellege miatt – hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagy
- a munkavégzés – különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel – a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár.
Hozzátartozónak minősül a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér, az élettárs, az egyenes ágbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa.

Tulajdonosnak a gazdasági társaság tagja minősül, ha a társaságra vonatkozó döntések meghozatala során a szavazatok több mint 25 százalékával rendelkezik. Hozzátartozónak a törvény 294. § (1) bekezdés b) pontjában felsoroltak minősülnek.
 
 Forrás: adozona.hu

Kedvencek közé   |    Add a Startlaphoz   |    Legyen ez a kezdőlapom   |    Impresszum   |    Jogfenntartó nyilatkozat   |    Adatvédelmi tájékoztató
2012 Szakszervezetek.hu - Munkaidő: ennyit dolgozhat naponta, hetente a munkavállaló.
Powered by Joomla 1.7 Templates
Mobil nézet | Normál nézet
számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában számítógép szerviz, számítógép javítás, pc javítás otthonában, pc szerviz otthonában,  pc szerelés otthonában, számítógép javítás otthonában, számítógép szerviz otthonában, számítógép szerelés otthonában, laptop javítás, laptop szerviz, laptop szerelés otthonában adatmentés, adat visszaállítás, adathelyreállítás, letörölt, formázott, particionált, pen drive, bit byte bájt kilobájt kilobyte megabájt megabyte gigabájt gigabyte terabájt terabyte terrabájt terrabyte lemez lemezek backup copy bad sector