Megdöbbent az NGM: egyrészt nincs hatástanulmány, másrészt nem is érvényes

A Nemzetgazdasági Minisztérium számára ismeretlen az a hatástanulmány, amelyet a hírek szerint ők készíttettek a vasárnapi zárva tartásról 2011-ben. A tárca szerint a tanulmány súlyos megállapításai – 50 milliárdos kiesés a költségvetésnek, több mint 10 ezer megszűnő állás – legfeljebb a gazdasági válság után lehettek érvényesek – írja a HVG.

  A nemzetgazdasági tárca illetékesei megdöbbenéssel értesültek arról, hogy a sajtóban megjelent hírek szerint kiszivárogtak egy hatástanulmány részletei a vasárnapi pihenőnap lehetséges következményeiről. A Nemzetgazdasági Minisztériumnak nincs tudomása arról, hogy ebben a témában elemzés született volna a minisztérium megbízásából - írták pénteken közleményben a Népszabadság cikkére reagálva.
 
  Mint arról mi is beszámoltunk, a lap talált egy 2011-ben készült hatástanulmányt, amely arra jutott, hogy 50 milliárdos kiesést okozna a költségvetésnek és több mint 10 ezer munkahely elveszne, ha a kormány támogatná az akkor még csak a KDNP által forszírozott vasárnapi zárva tartást. A tanulmányra támaszkodva akkor a kormány eldöntötte, hogy nem áll be az ötlet mögé, maga Orbán Viktor is erről beszélt egy konferencián.
 
NGM: Egyetlen állás sem szűnik meg a vasárnapi szünnap miatt
 
  Az NGM válasza szerint a számukra ismeretlen tanulmány megállapításai és kockázati elemei hiteltelenek. A média által közöltekkel ellentétben nem igaz, hogy bárki munka nélkül maradna a vasárnapi pihenőnap bevezetése miatt. Ebből következően az sem igaz, hogy nőnének a munkanélküli segélyekre fordított kiadások, illetve hogy az intézkedés járulék- vagy adóbevétel-kiesést okozna. A Nemzetgazdasági Minisztérium nem számolt, és nem is számol forgalomkieséssel a vasárnapi pihenőnap bevezetése miatt – közölték.
 
  A sajtóban idézett tanulmány megállapításai és logikája talán 2011-ben még helytálló lehetett volna, de ma már érvénytelen – folytatta az NGM. Abban az időszakban a gazdasági világválságnak, valamint a 2010 előtti kormányok felelőtlen politikájának  köszönhetően a magyar gazdaság és társadalom még nem tudta volna ezt a kereskedelemben dolgozó munkavállalók érdekeit szem előtt tartó fontos lépést veszteségek nélkül kezelni – írták.
 
  Azonban az elmúlt évek következetes, a gazdaság élénkítését célzó, valamint a munkahelyteremtést elősegítő politikájának eredményeként mára már a munkaerőpiacra és a költségvetésre gyakorolt negatív hatása a vasárnapi munkavégzés tilalmának teljes mértékben megszűnt – állt a közleményben.
 
Külföldi országokkal példálóznak
 
  Az NGM szerint a nemzetközi példák is bizonyítják – az Európai Unióban ugyanis Ausztriában, Németországban, Belgiumban, Hollandiában, az Egyesült Királyságban, Finnországban, Görögországban és Spanyolországban is korlátozzák valamilyen módon a vasárnapi nyitva tartást –, hogy ezen intézkedés a vásárlói szokások módosulásán kívül sem a fogyasztás mértékét, sem a turisztikai bevételeket, sem pedig a gazdaság egészét nem érintik hátrányosan.
 
  A hvg.hu viszont arra jutott a témával foglalkozó riportjában, hogy Horvátországon kívül eddig sehol sem fordultak ennyire drasztikusan a vasárnapi nyitva tartás ellen, mint nálunk, de ott sem jött be. A trend mindenhol épp az ellenkezője a magyarnak, már csak pár európai állam maradt, ahol a történelmi hagyományoknak megfelelően legalább részben „csendes” a vasárnap. A szigorúbb kereteket egyszerűen szétfeszíti a vásárlók igénye és a kereskedők érdeke, a szabályokat nem bírják tartani, sorra lazítanak a kereteken.

Forrás: HVG