Megint utcán az egészségügy

Idén felgyorsult a háziorvosi praxisok kiüresedése, januártól újabb ötven körzet maradt orvos nélkül - hangzott el tegnap egy szakmai konferencián. Segíthet a praxisközösségek létrehozása, de csak akkor, ha a béremelés mellé a fiatalok segítséget kapnak a működés jogának megvásárlásához is - ezt az államtitkár ígérte a parlamentben. Zombor Gábor eközben elismerte, nincs pénz a jövő évi költségvetésben az ágazati béremelésre. A többi között ezért is vonulnak ma utcára az egészségügyi dolgozók – írja a Népszava.

  Már 300 alapellátást végző körzetben nincs háziorvos, idén felgyorsult a praxisok kiüresedése. Ezt Vajer Péter, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet alapellátási igazgatóságának vezetője jelentette be tegnap az Egészségesebb egészségügyért című konferencián. A Svájci-Magyar Együttműködési Program keretében másfél éve négy praxisközösségben szervezik a munkát a keleti országrész több településén, a modell működik. A megoldást hatékony eszköznek nevezte az ellátás színvonalának javítására Zombor Gábor államtitkár is, az ellenzék szerint azonban ebből még nehezen lehet levonni azt a következtetést, hogy rendszerszintű átalakítás kezdődött volna az egészségügyben - ahogy a kormányoldal állítja.
 
  Mindenképpen lépni kell, ebben nincs vita sem szakmai, sem politikai körökben, mert orvosok és védőnők százai hiányoznak már most a rendszerből és a háziorvosok 40 százaléka 60 év feletti, gyorsan elérkezhet az idő, amikor a praxisok fele üres lesz. A körzetekből alig megy nyugdíjba valaki, a túlterhelt orvosok többsége ugyanolyan korán hal meg, mint a páciensek a betöltetlen körzetekben - már ez is kimutatható. Vajer Péter az elöregedés és a kiürülő körzetek mellett az alapellátás gondjai között az orvosok fásultságát, a kevés pénzt, a szakmai fejlődés lehetőségének hiányát és azt is felsorolta, hogy a háziorvos elszigetelten működik, sem szakmai kontroll, sem segítség nincs, amibe kapaszkodhatna. A szakmai vezető szerint ugyanakkor ez nem kizárólag a magyar ellátórendszer problémája, egész Európában hasonló gondokkal küzd a családorvoslás, ezért az unió jövőre külön programot akar indítani a megoldási lehetőségek keresésére. Ádány Róza, a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karának intézetigazgatója ehhez hozzátette, a jövő tervezésekor csapatmunkában kell gondolkodni, a hangsúlyt a megelőzésre kell helyezni és erősíteni kell a háziorvosok kapuőri szerepét. Ezt továbbgondolva pedig arról beszélt, hogy szakítani kellene a kártyapénzen alapuló finanszírozással, mert ez ma arra ösztönzi a családorvosokat, hogy keveset dolgozzanak, akit lehet, küldjenek tovább a szakrendelésekre.
 
  A svájci állam 85 százalékban finanszírozza a praxisközösségek működését egyelőre kísérleti jelleggel támogató programot. Papp Magor, a projekt szakmai vezetője a konferencián ismertette, hogy Berettyóújfalu, Borsodnádasd, Heves és Jászapáti térségében, összesen 16 településen, 24 alapellátási körzet bevonásával tart a kísérlet. A hagyományos háziorvosi munka mellett ezek a közösségek azért tudnak többletszolgáltatásokat nyújtani a lakosságnak, mert közösen új szakembereket foglalkoztatnak, akik speciális tudást adnak hozzá a hagyományos orvosláshoz. Van, aki a szűréseket végzi, van, aki szervezi a munkát, dolgozik gyógytornász, védőnő, dietetikus és több helyen pszichológus is. A körzetek 40 ezer lakójának feléről már elkészült az egészségügyi állapotfelmérés, akinél szükséges volt, ott elkezdődött az ellátás is.
 
   Idén felgyorsult a háziorvosi praxisok kiüresedése, januártól újabb ötven körzet maradt orvos nélkül - hangzott el tegnap egy szakmai konferencián. Segíthet a praxisközösségek létrehozása, de csak akkor, ha a béremelés mellé a fiatalok segítséget kapnak a működés jogának megvásárlásához is - ezt az államtitkár ígérte a parlamentben. Zombor Gábor eközben elismerte, nincs pénz a jövő évi költségvetésben az ágazati béremelésre. A többi között ezért is vonulnak ma utcára az egészségügyi dolgozók.
 
 Már 300 alapellátást végző körzetben nincs háziorvos, idén felgyorsult a praxisok kiüresedése. Ezt Vajer Péter, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet alapellátási igazgatóságának vezetője jelentette be tegnap az Egészségesebb egészségügyért című konferencián. A Svájci-Magyar Együttműködési Program keretében másfél éve négy praxisközösségben szervezik a munkát a keleti országrész több településén, a modell működik. A megoldást hatékony eszköznek nevezte az ellátás színvonalának javítására Zombor Gábor államtitkár is, az ellenzék szerint azonban ebből még nehezen lehet levonni azt a következtetést, hogy rendszerszintű átalakítás kezdődött volna az egészségügyben - ahogy a kormányoldal állítja.
 
  Mindenképpen lépni kell, ebben nincs vita sem szakmai, sem politikai körökben, mert orvosok és védőnők százai hiányoznak már most a rendszerből és a háziorvosok 40 százaléka 60 év feletti, gyorsan elérkezhet az idő, amikor a praxisok fele üres lesz. A körzetekből alig megy nyugdíjba valaki, a túlterhelt orvosok többsége ugyanolyan korán hal meg, mint a páciensek a betöltetlen körzetekben - már ez is kimutatható. Vajer Péter az elöregedés és a kiürülő körzetek mellett az alapellátás gondjai között az orvosok fásultságát, a kevés pénzt, a szakmai fejlődés lehetőségének hiányát és azt is felsorolta, hogy a háziorvos elszigetelten működik, sem szakmai kontroll, sem segítség nincs, amibe kapaszkodhatna. A szakmai vezető szerint ugyanakkor ez nem kizárólag a magyar ellátórendszer problémája, egész Európában hasonló gondokkal küzd a családorvoslás, ezért az unió jövőre külön programot akar indítani a megoldási lehetőségek keresésére. Ádány Róza, a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karának intézetigazgatója ehhez hozzátette, a jövő tervezésekor csapatmunkában kell gondolkodni, a hangsúlyt a megelőzésre kell helyezni és erősíteni kell a háziorvosok kapuőri szerepét. Ezt továbbgondolva pedig arról beszélt, hogy szakítani kellene a kártyapénzen alapuló finanszírozással, mert ez ma arra ösztönzi a családorvosokat, hogy keveset dolgozzanak, akit lehet, küldjenek tovább a szakrendelésekre.
 
  A svájci állam 85 százalékban finanszírozza a praxisközösségek működését egyelőre kísérleti jelleggel támogató programot. Papp Magor, a projekt szakmai vezetője a konferencián ismertette, hogy Berettyóújfalu, Borsodnádasd, Heves és Jászapáti térségében, összesen 16 településen, 24 alapellátási körzet bevonásával tart a kísérlet. A hagyományos háziorvosi munka mellett ezek a közösségek azért tudnak többletszolgáltatásokat nyújtani a lakosságnak, mert közösen új szakembereket foglalkoztatnak, akik speciális tudást adnak hozzá a hagyományos orvosláshoz. Van, aki a szűréseket végzi, van, aki szervezi a munkát, dolgozik gyógytornász, védőnő, dietetikus és több helyen pszichológus is. A körzetek 40 ezer lakójának feléről már elkészült az egészségügyi állapotfelmérés, akinél szükséges volt, ott elkezdődött az ellátás is.
 
  Több ezer háziorvost nem lehet egy-két év alatt pótolni, emlékeztetett ugyanakkor Papp Magor a bevezetőben említett országos helyzetre, noha szerinte a tavaly augusztusban meghirdetett letelepedési támogatás már hozott eredményt: 40 betöltetlen praxisban ennek segítségével indult újra a gyógyítás. Az egészségügyi fejlesztésekről szóló tegnapi konferencián bemutatták az Állami Egészségügyi Ellátó Központ szervezésében befejezéséhez közeledő, intézményirányítást és szervezést segítő programokat is, amelyek követhetőbbé és a remények szerint olcsóbbá is tehetik a beszerzéseket és elszámolásokat. Az alapellátási kerettörvényt a parlament a következő rendkívüli ülésnapon, még a nyári szünet előtt elfogadhatja.
 
Zombor mindent beismer
 
  Azonos követeléseket fogalmaz meg az egészségügyi dolgozók ma utcára vonuló két csoportja: a betegek biztonságát erősítő lépéseket, munkakörülményeik és bérezésük javítását sürgetik. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara tagjai a Jászai Mari térről indulnak a Kossuth térre délután 3-kor. Eközben az Őszintén az Egészségügyről Akciószövetség tagjai 2-től a József nádor téren gyülekeznek, a szakmai köztestületek és érdekvédelmi szervezetek "nagyvizitet" hirdettek, ott is lesznek felszólalások, színpadra lép mások mellett Nagy Bandó András is, majd este átvonulnak ők is a parlament elé, hogy virrasztáson gondolják tovább az ágazat jövőjét. Hogy a Semmelweis Napra meghirdetett demonstrációkat támogatja-e, nem tudni, Zombor államtitkár tegnap csak azt mondta, nem lesz ott a tüntetéseken, mert nem tud újat mondani ahhoz képest, amit májusban kimondott. Hogy tudniillik: a demonstráció résztvevőnek mindenben igazuk van. Ráadásul a HírTv-ben azt is kénytelen volt elismerni, hogy a jövő évi költségvetésben egészségügyi béremelésekre egyetlen fillér sincs, hiábavaló hát a tüntetők főkövetelése. Az államtitkár abban reménykedik, hogy az ősszel folytatódó tárgyalások hatására módosulhat a pénzügyi kormányzati szándék és kerít valahonnan pénzt a Varga Mihály vezette nemzetgazdasági tárca.
 
Forrás: Népszava