Nagy a csend a svéd nyugdíjmodell bevezetése körül

Politikai konszenzus, hosszú távú szemlélet és a reformok hiteles kommunikációja szükséges ahhoz, hogy a svéd nyugdíjmodell magyarországi bevezetése sikeres legyen − mondta a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) kerekasztal-beszélgetésén Viszkievicz András nyugdíjszakértő. Viszkievicz szerint Magyarországon hajlamosak a bevezetésre egyre inkább esélyes egyéni számlán alapuló rendszert a svéd modellel azonosítani, holott a virtuális egyenleg annak csak egy eleme.

    Ennek magyarországi rajtolása előtt meg kell válaszolni többek között, hogy miként egyeztethető össze a skandináv országban bevált módszer az itteni adó- és szociális rendszerrel, hogyan lehet az 50 milliós nagyságrendű papíralapú adatot gyorsan és hatékonyan digitalizálni, honnan lesz ehhez eszköz és kapacitás. A kezdeti lépések előtt azt is át kell gondolni, hogy évtizedekig vagy pár évig tartó átmenet mellett kell meghonosítani a modellt − tett hozzá Viszkievicz.

   A Századvég kiadásában nemrég megjelent, a svéd nyugdíjmodellről szóló tanulmány kapcsán korábban többször elhangzott, hogy a bevezetés után csökkenhet a jelenlegi és a jövőbeli nyugdíjasok járadéka, jöhet a minimumnyugdíj és megadóztathatják az időseket is. A svéd modell hazai alkalmazásának lehetőségeit körbejáró tanulmány hosszú időre rögzített járulékokat és rugalmas nyugdíjkorhatárt javasol, valamint kétszemélyes járadékot az özvegyi ellátás helyett. Viszkievicz az úgynevezett névleges egyéni számlás rendszerrel kapcsolatban azt mondta, az ugyanolyan felosztó-kirovó, mint a jelenlegi magyar állami nyugdíjrendszer, a munkavállalók nyugdíjjárulékaiból fizeti ki a nyugdíjasok járadékait. A rendszerben azonban egyéni számlán tartják nyilván minden munkavállaló befizetett járulékait, amit folyamatosan növelnek egy kamattal.

    Ketyegő bombán ülnek a politikusok, ha nem rukkolnak elő gyorsan valamivel a magyarországi nyugdíjreformmal kapcsolatban − mondta a Napi Gazdaságnak név nélkül egy szakértő. Szerinte már most is hatalmas a késés, hiszen ahhoz képest, hogy 2013-tól új struktúrára lenne szükség, egyelőre még semmit nem tudni az új járulékfizetési rendszerről.