A kis cégek zöme nem tud bért emelni

Mind a vendéglátásban, mind a kiskereskedelemben jelentős a minimálbéren, illetve garantált bérminimumon foglalkoztatottak aránya.

    A tagsághoz tartozó vállalkozások, illetve az érdekképviselettel valamilyen módon kapcsolatban álló vállalkozások 70 százalékának csökkent a forgalma 2011-ben és mindössze 8 százalékuk tett említést árbevétel növekedésről - derül ki a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) által évente elkészített felmérésből. A szervezet korábban a bértárgyalásokat megalapozandó végezte el a kutatást a tagság körében, tavaly azonban a kormányzati bérmegállapítás miatt inkább elhalasztották, és a bérkompenzációs intézkedésekről kérték ki a vállalkozások véleményét. Az árbevétel csökkenést egyértelműen a fizetőképes belföldi kereslet hiánya okozza, ám érdekes módon legnagyobb mértékben azokban a régiókban tapasztaltak visszaesést, ahol elméletileg a legmagasabb az egy főre eső GDP: a Közép-Magyarországi régióban a vállalkozások saját bevallása szerint 77 százalékos volt, míg 32 százalékos csökkenést tapasztaltak a Nyugat-Dunántúlon is. A hagyományosan válságrégiónak számító Észak-Magyarországon, Észak-Alföldön, illetve Dél-Alföldön egyaránt a vállalkozások 75-80 százaléka jelzett árbevétel csökkenést. Az áfa és a jövedéki adó emelése duplán, ráadásul egymást erősítő hatással sújtotta ezt a vállalkozói kört.

    A nyeresége jelentős mérséklődéséről a válaszadók egyharmada számolt be, míg további 46 százalékuknak romlott a nyereségessége. Vagyis a jellemzően mikro- és kisvállalkozói, egyéni vállalkozói körbe tartozó KISOSZ tagság több mint kétharmada nem tudta további költségcsökkentéssel, a működés racionalizálásával kompenzálni a költségek növekedését, illetve a visszaeső forgalom okozta bevételcsökkenést. Ez hosszabb távon kérdésessé teszi nemcsak a vállalkozások foglalkoztatási képességeinek megmaradását, de általában véve is a fenntarthatóságát - igaz, az egyéb munkalehetőségek hiányában az egyre inkább elöregedő kisvállalkozói réteg számára az alkalmazotti lét sem lehet alternatíva, holott nagyobb jövedelemre a korábbi életszínvonalat közelítő nyugdíj miatt mindenképp szüksége lenne ennek a körnek. A legnagyobb eredményesség csökkenést Közép-Magyarországról jelezték a vállalkozások, kétharmaduknak mérséklődött a nyereségessége.

    Mindezek ellenére az országos összesítés szerint a KISOSZ tag vállalkozások 57 százalékánál nem változott, és 38 százalékánál csökkent a foglalkoztattak száma. Vagyis a kis cégek már eddig is túlnyomórészt az optimális létszámmal gazdálkodtak. Mindössze a válaszadók öt százaléka bővített létszámot - ez az az öt százalék, amelynek nőtt az eredménye az elmúlt évben. Mind a vendéglátásban, mind a kiskereskedelemben jelentős a minimálbéren, illetve garantált bérminimumon foglalkoztatottak aránya: egy vállalkozáshoz átlagosan 1,7 minimálbéres, és 1,6 szakmunkás bérminimumon foglalkoztatott tartozik. A megkérdezettek kétharmada nem tudja saját forrásból biztosítani az elvárt béremelést. Baranyában és Pest megyében az mkkv kör közel kilencven százalékának okoz gondot a kormányzati elvárás teljesítése, viszont Fejér és Tolna megyékben a vállalkozások kétharmada saját erőből is megoldja a szükséges emelést.

     Országosan a KISOSZ felmérése szerint a vállalkozások kétharmada igénybe veszi majd a szociális hozzájárulásból járó kedvezményt, míg Baranyában, Győr-Mosonban, és Veszprém megyében a túlnyomó részük, noha szüksége lenne rá, nem fog élni az adókedvezménnyel, mivel főfoglalkozású egyéni vállalkozók, őket pedig kizárta a kormány a kompenzációból. A nemsokára meghirdetésre kerülő bérkompenzációs pályázattal kapcsolatban szélsőséges véleményeket kapott az érdekképviselet. Sokan nem tudnának megfelelni minden feltételnek, sokan pedig nem hisznek a sikeres pályázatban. Országos átlagban a megkérdezettek 40 százaléka indulna, ebbe azonban az is beleszámít, hogy Hajdú-Biharban a vállalkozások 88 százaléka pályázna a támogatásra, míg Győr-Mosonban ugyanekkora hányad el sem indulna. A felmérés szerint országos átlagban a kisvállalkozások 81 százaléka semmilyen közbeszerzésben, vagy állami támogatásban nem érdekelt, ezért az elvárt emelés szankció sincsenek hatással rájuk. Ha a munkavállalók pozícióinak javítása a cél, akkor inkább valamilyen pozitív motivációval lehetne hatással a kormány a vállalkozásokra - állapítja meg a felmérés.