Munkaerő-présben a hazai szolgáltató.központok

A már nálunk lévő szolgáltató-központok (ssc-k) folyamatosan fejlesztenek, az újabb befektetéseket azonban gátolhatja a kiszámíthatatlan gazdasági környezet – írja az itbusiness.hu.
 
   Magas hozzáadott értékkel bíró projekteket hoztak Magyarországra a nagy nemzetközi cégek globális szolgáltató központjai, és ami még fontosabb, a jelenlegi létesítményekben további bővítéseket terveznek a közeljövőben – írta az Amerikai Kereskedelmi Kamara magyar képviseletével közösen a múlt év végén készített elemzésében a PwC Magyarország. A megkeresett ssc-ktől kapott válaszok alapján a hazai szolgáltató központok vezetői elégedettek vállalatuk működésével, és ami legalább ennyire fontos, az induláskor kitűzött céljaikat elérték. Bebizonyosodott számukra, hogy jó döntés volt Magyarországra hozni a beruházást. A közel 80 hazai ssc-ben a becslések szerint mintegy 30 ezren dolgoznak, de kérdéses, hogy a szolgáltató központok sikersztorija folytatódik-e.
 
Sokáig keresnek
 
   „Míg korábban átlagosan 30 nap kellett egy ssc-ben egy megüresedett hely betöltéséhez, addig most 45 nap is eltelik, mire megtalálják a megfelelő embert”, számolt be a tapasztalatokról Suhajda Attila, a Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség (HOA) elnöke. A szakember elmondása szerint ez is jól mutatja, hogy a jól képzett, nyelvet beszélő fiatalokból hiány van az országban. Nem meglepő, hogy a HOA által a múlt évben az ssc-k körében elvégzett felmérésben is a munkaerővel kapcsolatos tényezőket jelölték meg a legnagyobb kockázati tényezőként a válaszadók.
 
   „Megfogalmazódik ebben az eredményben az is, hogy ez a szektor képzett emberekkel termel értéket. Nem az infrastruktúra és egyéb tényezők a legfontosabbak az ssc-knél, hanem a képzett munkaerő”, hangsúlyozta a HOA elnöke. A szövetség tapasztalatai alapján is pozitívan ítélik meg a magyarországi eredményeket azok a cégek, amelyek szolgáltató központot hoztak létre az országban.
 
   A HOA kutatása szerint a következő két évben 16 százalékos bővüléssel számolnak a hazai ssc-k, ami 2300 új munkahely létrehozását jelenti. „Aki már itt van, és megismerte a magyarországi politikai környezetet, az jól érzi magát, marad és sok esetben sikerül elérni azt is, hogy újabb projekteket hozzanak ide. Az már kérdés, hogy lesz-e elég ember, akit fel tudnak majd venni. Már most is érzékelhető tendencia, hogy uniós országokból érkeznek ide munkavállalók a szolgáltató központokba, például Portugáliából, Spanyolországból, ahol nagy a munkanélküliség. Az újonnan piacra lépőknél azonban egyre jellemzőbb, hogy a már itt lévő létesítményekből csábítják el az embereket, magasabb bért kínálva”, vázolta a helyzetet Suhajda Attila.
 
   Érthetetlen szerinte, hogy a közoktatásban miért a nyelvoktatás és az informatika lett a reform vesztese. „Ha az a cél, hogy foglalkoztathatatlan és továbbképzésre alkalmatlan embereket neveljünk, akkor ez jó irány. Ha viszont tovább gondolkodunk, a világ arról szól, hogy folyamatosan haladni kell a fejlődéssel. Ha nem adjuk át a fiataloknak azt a képességet, hogy önállóan is tudjanak tanulni, akkor folyamatosan növeljük a munkaerő-piaci ballasztot. Már most is 400 ezer potenciális munkavállaló van Magyarországon, aki komolyabb munkakörökben nem foglalkoztatható”, tette hozzá.
 
Kedvezőtlen döntések
 
  Bár Magyarország szinte mindig ott van az új szolgáltató központok potenciális helyszíneit tartalmazó rövidített listán, sajnos csak a legritkább esetben nyer – közölte Suhajda Attila. Ebben meghatározó szerepet játszik, hogy egy ilyen beruházásnál a cégek számára rendkívül fontos a kiszámítható üzleti környezet. „A közhiedelemmel ellentétben sokkal nehezebb elvinni egy adott helyszínről egy ssc-t, mint egy termelőüzemet. A szolgáltatások színvonala ugyanis főként az emberek felkészültségétől függ, ezért sokkal több időbe kerül máshol felépíteni egy ugyanolyan szinten működő központot, mint egy gyárat. A nagy nemzetközi cégek hosszú távon gondolkodnak. Ha folyamatosan változik a környezet, például a béreket terhelő járulékok, vagy az adók , az elbizonytalanítja a befektetőket”, fűzte hozzá.
 
   Akadnak biztató jelek és tendenciák is Magyarország számára. A közeljövőben nem várható, hogy számottevően megnőjön az új offshore – vagyis a vállalat székhelyétől földrajzilag nagy távolságra, jellemzően másik kontinensen lévő – ssc-k száma, ugyanakkor a tevékenységkihelyezésben (outsourcingban) komoly fejlődés várható. „Elsősorban a nyugat-európai szinten közepes méretűnek számító, néhány százmillió eurós éves forgalmú cégektől várható, hogy a kontinensen keresnek szolgáltató partnereket. Itt megítélésem szerint jó esélyei lennének a magyar vállalkozásoknak is”, mondja Suhajda Attila. Az idén a HOA egyik fontos feladata, hogy szakmai támogatást nyújtson tapasztalatcserével, információ megosztással a hazai cégeknek, hogy azok jobban láthatóvá váljanak a potenciális megrendelők számára, könnyebben tudjanak reagálni az ilyen megkeresésekre.
 
Képzésben segítenek 
 
   A foglalkoztatásért felelős államtitkársággal és a munkaügyi központokkal együttműködve a HOA képzőközpontja elindított egy a foglalkoztathatóságot javító képzési programot, amely a nemzetközi ssc-kben való elhelyezkedést segíti a résztvevők számára. A vállalati szakemberekkel együttműködve kidolgozott tréning program pilotja már elindult, amit az is ösztönzött, hogy 6 szolgáltató központ összesen 150 betöltendő állást jelentett be a munkaügyi központnál. A kezdeményezés hosszú távú célja a munkaerő-piaci bázis szélesítése annak érdekében, hogy a szolgáltató központoknak ne egymástól kelljen elcsábítani az új munkatársakat.

Forrás: itbusiness.hu