Szigorítás a be nem jelentett munkavállalók miatt

 Az Európai Bizottság egy európai platform létrehozását javasolta szerdán a be nem jelentett (fekete) munkavégzés kialakulásának hatékonyabb megelőzésére, valamint az ilyen típusú munkavégzéstől való elrettentésre irányuló uniós szintű együttműködés megerősítése érdekében - olvasható az uniós végrehajtó testület közleményében.
 
   A platform a be nem jelentett munkavégzéssel szembeni fellépésben részt vevő különböző nemzeti végrehajtó hatóságokat tömörítené egybe. A be nem jelentett munkavégzés komoly károkat jelent a munkakörülmények, a tisztességes verseny, valamint a költségvetések szempontjából.
 
   A be nem jelentett munkavégzés megfosztja a munkavállalókat a szociális védelemtől, veszélyezteti az egészségüket és biztonságukat, valamint rontja a munkakörülményeket. Ezenkívül aláássa a vállalkozások közötti tisztességes versenyt és veszélyezteti az államháztartásokat és a szociális biztonsági rendszereket - végső soron mindenkinek hátránya származik belőle - ezzel indokolta Andor László, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és a társadalmi befogadásért felelős uniós biztos a döntést.
 
   A bizottság közleménye szerint az új platform egybegyűjtené a be nem jelentett munkavégzés elleni fellépésekben részt vevő valamennyi végrehajtó hatóságot, így többek között a munkaügyi és társadalombiztosítási felügyeleteket, az adó- és bevándorlási hatóságokat, valamint egyéb érdekelt feleket, köztük a munkáltatók és a munkavállalók uniós szintű képviselőit. A javaslat szerint valamennyi tagállam tagja lenne a platformnak, mivel a be nem jelentett munkavégzés egyaránt érint minden tagállamot, és ahhoz, hogy megfelelően lehessen kezelni a határokon átnyúló problémákat, az összes ország együttes részvételére van szükség.
 
   A bizottság reményei szerint az új platform hatékonyabb együttműködést tenne lehetővé azon hatóságok és szervek között, amelyek napi szinten és a gyakorlatban foglalkoznak a be nem jelentett munkavégzéssel.
 
Így működne
 
   Az új platform egyrészt olyan fórumot biztosítana, amelynek keretében a szakértők megoszthatnák egymással a vonatkozó információkat és a bevált gyakorlatokat, kiterjesztve ezáltal az eddig csupán korlátozott szintű kapcsolatokat; feltérképezné a nemzeti és uniós szinten rendelkezésre álló eszközöket, amelyekkel olyan közös problémákat lehetne kezelni, mint például a be nem jelentett munkavégzéshez kapcsolódó színlelt önfoglalkoztatás és az alvállalkozói láncok keretében előforduló be nem jelentett munkavégzés.
 
   Továbbá kezelné a határokon átnyúló aspektusokat, feltárva például azokat a lehetőségeket, amelyek hatékonyabb adatcserét tesznek lehetővé a nemzeti közigazgatási szervek között; erősítené az olyan operatív együttműködéseket, mint például a közös képzések, a személyzetcsere és a közös felügyeletek; közös elveket és iránymutatásokat dolgozna ki a felügyeletekre vonatkozóan a be nem jelentett munkavégzéssel szembeni eredményes fellépés érdekében és közös tevékenységek, például európai kampányok és regionális vagy uniós szintű stratégiák révén növelné a problémával kapcsolatos tudatosságot.
 
  Egy 2013-ban végzett Eurobarométer felmérés szerint minden tizedik európai polgár (11 százalék) elismerte, hogy az azt megelőző évben vásárolt olyan árut vagy vett igénybe olyan szolgáltatást, amely be nem jelentett munkavégzéshez kapcsolódott, 4 százalékuk pedig elismerte, hogy be nem jelentett munkát végzett. A felmérés rámutatott arra, hogy a jelenség több ágazatot is érint, valamint hogy jelentős eltérések mutatkoznak az egyes tagállamok között.