A magyar átlag felett keresnek a logisztikusok

A logisztikai és beszerzési területen dolgozók közel kétharmada a magyar átlagnál magasabb fizetést vitt haza 2013 végén – derül ki a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) felméréséből, melyet a Világgazdaság ismertetett.
    A KSH adatai szerint tavaly január–novemberben Magyarországon a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 229 700 forint volt. Az MLBKT nem reprezentatív felmérése alapján a logisztikai és beszerzési területen dolgozók 65 százaléka azonban ennél többet kapott. Az ellátási láncban tevékenykedők 85 százaléka minden hónapban ugyanannyit visz haza, a maradék 15 százalék fizetése hónapról hónapra teljesítményarányosan változik. Ez a kisebbség kevésbé elégedett a karrierjével és a jelenlegi munkájával, valamint kevesebbet is keres, mint a többiek.
 
   A válaszadók 99 százaléka számolt be arról, hogy a munkabérén túl további juttatásokat kap a vállalatától. A mobiltelefon használat – a logisztikai feladatok jellegéből adódóan – a legelterjedtebb: a válaszolók 65 százaléka kap céges telefont.
 
   A kedvezményes adózás alá eső cafeteria lehetőségével főleg a nagyobb vállalkozások élnek. Beosztottként éves szinten a 160 ezer forintos keret nevezhető átlagosnak, vezetőként ez a csomag jellemzően a duplája. Az adóoptimalizálásra nagyobb gondot fordító vállalatoknál azonban gyakori a kedvezményes adózással adható maximális, félmillió forintos éves cafeteria is.
 
   A tanulás jó befektetésnek számít a logisztika területén is. Az egyetemi végzettség, a mester diploma, a doktori fokozat vagy a másoddiploma megszerzése akár több mint bruttó százezer forintnyi pluszt jelenthet hónap végén. A megkérdezettek 32 százaléka nyilatkozta azt, hogy az elmúlt évben volt olyan terület, amelyben fejlődnie kellett, új készséget vagy képességet kellett megtanulnia. Ők átlagosan bruttó 150 ezer forinttal kerestek többet, mint azok, akik azt mondták, hogy nem kellett fejlődniük tavaly.
 
   A felmérés egyik tanulsága, hogy az ellátási lánc menedzsmenttel foglalkozók munkaköre igen változatos, a szakemberek 40 százaléka több területért is felel. Az egyik lehetséges karrierútvonal tehát az ismeretek szélesítése, új felelősségi körök átvétele. A válaszok szerint például a beszerzés és a készletgazdálkodás, a logisztikai tervezés és a disztribúció tipikusan olyan párok, amelyek jól kiegészítik egymást.
 
   Az ugyanolyan végzettségű, korú és tapasztalatú szakember fizetése azonban jelentősen eltérő lehet, befolyásolja a fizetést az iparág, a vállalati méret és a földrajzi elhelyezkedés is. Bruttó egymillió forintnál magasabb vezetői fizetésekről a gépgyártás területén, az elektronikai szektorban és az autóiparban számoltak be a válaszadók. Budapesten és Pest megyében, a korábbi évekhez hasonlóan, most is 10-30 százalékkal többet keresnek a logisztikai területen, mint az ország más részein.
 
   A felmérésben a szakemberek az iskolai osztályzatoknak megfelelően egytől ötig osztályozhatták elégedettségüket. Kiderült, hogy a magasabb beosztás és a magasabb fizetés a karrierjük szempontjából jó eséllyel elégedettebbé teszi a logisztikában és beszerzésben dolgozókat, de a jelenlegi munkahellyel kapcsolatban ez az összefüggés már nem mutatható ki ilyen szorosan. Az érettségivel nem rendelkező, havi 200 ezer forint bruttó bérnél kevesebbet kereső munkavállalók éppen annyira elégedettek átlagosan a jelenlegi munkahelyükkel, mint a mester fokozatú diplomával rendelkezők vagy a főiskolát végzettek.
 
  A Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság három éve követi nyomon az ellátási lánc menedzsment területén dolgozók fizetéseit. A társaság idén először saját kérdőíves kutatással vizsgálta a bérek és juttatások alakulását. A felmérésben összesen 1467-en vettek részt, az adattisztítást követően végül 564 választ vettek figyelembe az elemzésnél.
 
Forrás: Világgazdaság