A mozgás szabadsága az EU egyik alappillére

A személyek szabad mozgása az Európai Unió egyik alappillére, de a szabad mozgás önmagában senkit sem jogosít fel a tagállamok társadalombiztosítási rendszerei közötti szabad vándorlásra - jelentette ki pénteken kampánykörútjának utrechti állomásán, Hollandiában Jean-Claude Juncker, az Európai Néppárt jelöltje az Európai Bizottság élére.

    „Az áruk és szolgáltatások, valamint a tőke szabad mozgása elképzelhetetlen a személyek szabad mozgása nélkül” - magyarázta a keresztényszociális politikus, a néppárt csúcsjelöltje, majd hozzátette: ez az uniós szerződés szellemisége.

    „A társadalombiztosítási csalásra a mozgás szabadsága nem vonatkozik” - szögezte le ugyanakkor a konzervatív jelölt Hollandiában, amely egyike azoknak az országoknak, ahol főleg a bulvársajtó beszámolóinak hatására a közvélemény és a politikai elit jelentős része az ország szociális rendszerére leselkedő potenciális fenyegetésként tekint az unió keleti részéből érkezőkre, annak dacára, hogy a külföldi munkavállalók minden kimutatás szerint nettó befizetői a rendszernek, többet fizetnek be, mint amennyit kivesznek.

    Az Európai Unió szerepéről - a jelölt kampánystábjának tájékoztatása szerint - Jean-Claude Juncker Utrechtben úgy fogalmazott: hogy az unió a megfelelő szint a nagy, határokon átnyúló problémák megoldására, amilyen a többi között a klímaváltozás, vagy az egységes fellépés a gazdasági válság ellen.

   „Az EU ezen a szinten tud valódi hozzáadott értéket képviselni” - hangoztatta a csúcsjelölt, aki szerint az EU-nak nem szabad elvesznie az apró dolgokban. Egyúttal azt is közölte: célja a bürokrácia csökkentése, hogy a vállalkozások, mindenekelőtt a start-upok és a kis- és közepes vállalatok szabályozói terhei csökkenjenek. Emellett kiemelte még a digitális közös piac megteremtésének fontosságát, amely vélekedése szerint önmagában 250 milliárd euróval növelhetné az Európai Unió bruttó hazai termékét, igaz, a közleményből nem derül ki egyértelműen, hogy ezt a növekedést Juncker milyen időtávon tartja reálisnak.

    Az európai integráció történetében, a Lisszaboni Szerződés értelmében, most először nem az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács, hanem az Európai Parlament választja meg az Európai Bizottság új elnökét, ezért az európai pártok közül öt állított úgynevezett csúcsjelöltet, akit a brüsszeli testület élére szán. A jelölt kiválasztása ugyanakkor az uniós tagállamok vezetőinek feladata, de figyelembe kell venniük az EP-választás eredményét.

    A néppárttal a felmérések szerint fej-fej mellett álló európai szocialisták Martin Schulzot, az EP jelenlegi elnökét indítják. A liberálisok jelöltje mostani frakcióvezetőjük, a volt belga kormányfő, Guy Verhofstadt. A zöldek a német Ska Kellert és a francia José Bovét nevezték meg jelöltjükként, a radikális baloldal pedig a görög mentőprogram és a megszorítások esküdt ellenségét, a Sziriza vezérét, Alexisz Cipraszt állította rajthoz.