Vállalkozás és kereseti korlátok

 
 Ha kereseti tevékenység korlátozásáról, kereseti korlát meghatározásáról esik szó, általában a munkaviszonyban álló dolgozóra gondolunk megfeledkezve arról, hogy az egyéni vagy társas vállalkozói jogviszony vagy éppen az őstermelői tevékenység is keresőtevékenységnek minősül. Ezúttal néhány jellemző ellátás és e tevékenységek „viszonyát” tekintjük át – írja a kalkulator.hu.
 
   Kezdjük a nyugdíjkorhatárt még be nem töltött öregségi nyugdíj mellett vállalkozókkal.
 
   A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. (Tny. tv) törvény 83/B §-a értelmében, a korhatárt be nem töltött nyugdíjas (meghatározóan a 40 év jogosultsági idővel  nyugdíjassá vált nők tartoznak ebbe a kategóriába) amennyiben
 
   Az 1997. évi LXXX. (Tbj.) törvény 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll, illetve
egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat,
és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes minimálbér tizennyolcszorosát (tehát a 18 x 101.500 = 1.827.000 forintot), akkor az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell. Amennyiben a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást - a Tny. 84. § alkalmazásával - vissza kell fizetni.
 
   Az öregségi nyugdíjban részesülő egyéni vagy társas vállalkozók kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülnek, tehát „mindössze” arra kell ügyelniük, hogy nyugdíjjárulék alapot képező éves jövedelmük (kivét, tagi jövedelem, átalányadó alapja, EVA alap 10 százaléka) ne haladja meg a minimálbér 18-szorosát.
 
   Amennyiben nyugdíjas KATA-s vállalkozóról vagy őstermelőről van szó, akkor az e tevékenységéből származó jövedelme nem esik korlátozás alá, tekintve, hogy nem terjed ki rá a biztosítás és így értelemszerűen nem nincs olyan jövedelme, ami után nyugdíjjárulékot kellene fizetnie.   
 
   A Tny.tv. említett szakaszát 2011. évi CLXVII. törvény 11. §-a értelmében megfelelően alkalmazni kell a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülőkre is.
 
   Az e körbe tartozó vállalkozók viszont már nem tekinthetők kiegészítő tevékenységet folytatóknak, így minimum járulékfizetés terheli őket. A havi minimum nyugdíjjárulék alapot (ami egyenlő a minimálbér vagy a garantált bérminimum 100 százalékával) ugyancsak figyelembe kell venni a jövedelemkorlát során.
 
   Amennyiben főállású KATÁ-s vállalkozóról van szó, akkor a kereseti korlát meghatározásánál a KATA-hoz kapcsolódó 81.300 forintos ellátási alapot kell figyelembe venni. (Más kérdés, hogy ennek jogszabályi háttere nem teljes mértékben egzakt, annál is inkább, mivel a Tny idézett szakasza a kereseti korlátot csak a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyra vonatkoztatja, márpedig a főállású kisadózó nem ez, hanem a kisadózó vállalkozásokról szóló 2012. évi CXLVII. törvény alapján biztosított.) De maradjunk a „hivatalos” álláspontnál, tehát a főállású kisadózói tevékenységből havi 81.300 forinttal kalkulálhatunk a jövedelem korlát számításánál.
 
   A rokkantsági ellátásban részesülő vállalkozó – aki ugyancsak nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak, tehát havi minimum fizetése terheli –  esetében az ellátást akkor kell megszüntetni, ha nyugdíjjárulék alapot képező jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja minimálbér 150 százalékát, tehát a152.250 forintot. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a rokkantsági ellátásban részesülő két hónapig bármilyen összegű kivéttel, tagi jövedelemmel rendelkezhet, mindössze arra kell „ügyelni”, hogy minden 3. havi jövedelme kevesebb legyen, mint 152.250 forint. 
 
   A rehabilitációs ellátásban részesülő munkavállaló pénzbeli ellátásának a folyósítását akkor kell megszüntetni, amennyiben a munkaszerződés szerinti munkaideje a heti 20 órát meghaladja vagy keresőképtelen. Tekintve, hogy a munkaidő a vállalkozók, illetve a mezőgazdasági őstermelők esetében nem értelmezhető, ez azt jelenti, hogy a komplex felülvizsgálat után folyósított rehabilitációs ellátás esetében korlátlanul folytathatnak vállalkozói tevékenységet.
 
Forrás: kalkulator.hu