MKKSZ: három lépésből álló javaslat a közszolgálatban dolgozók bérrendezésére

 A mintegy 650 ezer magyar közszolgálati dolgozó csaknem egyharmada érintett a minimálbér ügyében. Közülük csaknem 40 ezren minimálbért (bruttó 101 ezer forint) kapnak fizetésként, 147 ezer fő pedig - az irányadó közszolgálati bértétel helyett - a garantált bérminimumban részesül (bruttó 118 ezer forint). Egységesíteni kell a minimálbérek, minimál-tarifák megállapításának módszerét az Európai Unióban. Az Európai Bizottság 8. jogalkotói szakaszában erre tesznek kísérletet az uniós szintű szakszervezeti közösségek – a magyar közszolgák érdekeit a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) a Független Európai Szakszervezetek Szövetségének magyarországi képviselője érvényesíti.
 
   Az MKKSZ a minimálbér-rendezését a közszolgálati bérfelzárkóztatási program részének tekinti. Erről legutóbb januárban tárgyalt Lázár Jánossal a Miniszterelnökség akkori államtitkárával, aki azt kérte a közszolgákat képviselő szakszervezet tárgyalódelegációjától, hogy dolgozzák ki javaslatukat. Az MKKSZ, mint a Független Szakszervezetek Európai Szövetségének magyarországi képviselője kidolgozta a javaslatát. A javaslat alapvetően három pilléren nyugszik - mondta a Boros Péterné a Független Szakszervezetek Európai Szövetsége (CESI) alelnöke, az MKKSZ főtitkára. Ezek szerint a közszolgálati illetménytételek átlagosan 20 százalékos növelésére lenne szükség azonnal. Ennek során olyan megoldást kell alkalmazni, amely az alsóbb fizetési osztályokban 20 százalék feletti, a felsőbb fizetési kategóriákban pedig – az egy kulcsos SZJA nettó bérnövelő hatására tekintettel -  esetleg alacsonyabb arányú emelkedést biztosítana, de minden esetben garantálva a jelenlegi nettó fizetések növekedését. Ezt követően pedig be kell vezetni a különböző új  közszolgálati életpálya modelleket (pld. közhatalmi, kulturális, szociális stb.)
 
   Utolsó előtti pillanatba érkezett a szakszervezetek közötti európai uniós szintű egyeztetés a tagországok minimálbér-szintjének és megállapítása módszertanának egységesítéséről – mondta a Boros Péterné a CESI alelnöke. A szövetség legutóbbi elnökségi ülésén arról döntöttek, hogy a munkahelyek megőrzése mellett a bérrendezés is nemzeti és közös uniós érdek is. Klaus Heeger, CESI főtitkár szerint a tagállamok mindegyikében a helyi átlagbér legalább 50 százalékára kellene módosítani a minimálbért, illetve az Európai Unióban egységes bérszámítási módszerre lenne szükség.
 
   Az Európa 2020 stratégia nagy jelentőséget tulajdonít a szegénység leküzdésére és a belső növekedés támogatására. A munkavállalók bérezése tekintetében az EU-nak nincs joghatásköre. Mégis - ha figyelembe vesszük, hogy az EU szintjén, nem utolsó sorban az európai gazdaságpolitikai irányítás keretében meghozott döntések és az EU-s ajánlások hatással vannak a nemzeti bérpolitikára - elmondhatjuk, hogy az EU nagy befolyással bír a nemzeti bérszínvonalra, bérszintre.
 
   Azokat az országokat, amelyek mentőcsomagot kaptak, a bérek csökkentésére kényszerítették, elsősorban a közszolgálatban. A mentőcsomagra szoruló országokban euro milliárdokat a bankok megmentésére, és a gazdasági helyzet javítására fordították, miközben a minimálbért csökkentették, ami tovább növelte a szociális különbségeket. Ennek elkerüléséhez fontos lenne a minimálbért az inflációhoz, és a létfenntartási feltételekhez kötni úgy, hogy az – a nemzeti átlagbérekhez igazodóan - a szegénységi határ felett legyen. Az egységesítés azért is hasznos az érdekegyeztetőknek – munkáltatóknak és munkavállalóknak egyaránt - mert csökken a bérfeszültség. Ezt a kérdést nemzeti és közösségi szinten is rendezni - majd keret-megállapodásban rögzíteni szükséges – tette hozzá Borosné.
 
   Boros Péterné szerint az EU egyik alapító principiuma a munkavállalók szabad áramlása. Ez az alapelv szociális fejlődéshez vezetett ugyan, de feledésbe merültek e mellett a lehetséges negativ mellékhatások, melyek a szabad áramlás következtében alakultak ki egy töredezett munkaerőpiacon. Az egyes tagállamokban rendkívüli mértékben különböznek a minimálbérszintek. Egy EU szinten bevezetett minimálbér a szociális nyomást enyhítené és csökkenthetné a versenyből adódó, a munkavállalókat terhelő kockázatokat.