Blokkolja a piacot a közmunka

A hamarosan kezdődő nyári szezonban a vendéglátás és az agrárium területén tevékenykedő cégek helyzetét is megnehezítheti, hogy egyre több vállalat szembesül azzal: a közmunka – elsősorban az alacsonyabb hozzáadott értékű, azaz minimálbér körüli fizetéssel járó munkakörökben – visszatart a versenyszférában való elhelyezkedéstől – írja a Világgazdaság.

  Hónapok óta próbál mosogatót szerződtetni az egyik Balaton felé vezető út mentén található jól menő étterem tulajdonosa, sikertelenül – a szezon pedig vészesen közeledik. Még ha jelentkezik is valaki, az ajánlott minimálbér helyett végül inkább arra szavaz, hogy közmunkás marad.
 
 
  Az érvek között szerepel, hogy az önkormányzatok által szervezett – gyakran napi 6 óra – munka kevésbé leterhelő mint egy bejelentett állás, miközben munkaviszonynak számít. Túlórázni semmiképpen nem kell, így az embernek több szabadideje marad olyan tevékenységekre, amik után nem kell adózni, ellenben pluszbevételt hoznak. Márpedig ezekre egy minimálbéres állás mellett is szükség van, hiszen a fizetés nettója 68 ezer forint, ami jelentősen elmarad a létminimumtól. Ez jelenleg 88 ezer forint.
 
  Az étteremtulajdonos problémája valószínűleg korántsem egyedi, hiszen miközben a legnagyobb hirdetési oldalon csak Budapesten 100 mosogatót keresnek, a kínálat 10 főre korlátozódik.
 
  Január elseje óta a szakképesítést és középfokú iskolai végzettséget nem igénylő munkakör esetén a közfoglalkoztatási bér 6 órás munkaidő esetén bruttó 60 ezer, azaz nettó 38 800 forint. A 8 órás munkáért bruttó 79 ezer forint jár, ami nettó 51 ezer forintnak felel meg – ez éppen a minimálbér összegének háromnegyede. A legalább középfokú iskolai végzettséget, szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén a napi 8 óra munkáért járó garantált közfoglalkoztatási bér összege bruttó 101 – nettó 66 ezer – forint. Eközben a minimálbér bruttó 105, a legalább középfokú iskolai végzettséget, középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatottakat megillető garantált bérminimum pedig havi 122 ezer forint.
 
  A munkavezetők bére bruttó 87 ezer forint, legalább középfokú végzettség, illetve szakképesítés esetén pedig 111 ezer forint – azaz meghaladja a minimálbért, és alig marad el a garantált bérminimumtól. A kormány ebben az évben összesen 270 milliárd forintot költ közfoglalkoztatásra.

  „A válság ellenére évek óta nehézséget okoz a cégeknek, hogy megfelelő létszámban toborozzanak munkatársakat például a betanított munkakörökbe – rakodási feladatokra, szalag melletti munkára vagy éppen a szezonális mezőgazdasági munkák elvégzésére. Tagjaink visszajelzései alapján egyre gyakrabban fordul elő, hogy azért nem találnak embert, mert sokan inkább a közmunkát és az azért járó bért választják” – mondta a Világgazdaságnak Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének (SZTMSZ) elnöke.
 
  A szakember úgy véli, korántsem csak arról van szó, hogy a közmunkáért kapható fizetés nem kevesebb lényegesen, mint a minimálbér – amit jellemzően éppen az alacsony hozzáadott értékű munkakörök betöltői kapnak. A probléma az, hogy a közmunka eredetileg a krízis negatív hatásainak tompítására kitalált rendszere, ami egy ideig hatékony megoldásnak bizonyult, nem fejlődött tovább. „A közmunka a jelenlegi formájában ellustítja a munkaerőpiacot, mégpedig azért, mert a szereplők nincsenek például hatékonyságra késztetve. Más a tulajdonosi mentalitás egy önkormányzatnál, ahol tudják, hogy száz embernek 6 hónapon keresztül találniuk kell valami elfoglaltságot, és más ugyanez egy vállalatnál, ahol a határidők, a költségek kordában tartása és a pontosság az elsődleges szempont.
 
  A két kultúra között kicsi az átjárás, márpedig a közmunkások az elsőt szokják meg” – magyarázza Csaposs Noémi.
Ráadásul, teszi hozzá, az emberek korántsem csupán anyagi szempontokat vesznek figyelembe, amikor a munkaerő-piaci kérdésekben döntenek. Kulcsfontosságú kérdés, hogy mennyire fáradnak el fizikailag és mentálisan, valamint mennyi szabadidejük marad a munka mellett.

Rendhagyó állásbörze a Bálnában
 
  A Bálna Budapest Rendezvényközpontban rendez ingyenes állásbörzét a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK), a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány június 9-én és 10-én. A cél, hogy megszólítsák azokat a kis- és középvállalkozásokat, amelyeknek eddig nem volt alkalmuk – energiájuk, pénzük – nagyszabású rendezvényeken bemutatni álláslehetőségeiket. A rendezvényre több mint ötezer álláskeresőt várnak, akik várhatóan több száz cég aktuális állásajánlata közül válogathatnak.
 
Forrás: vg.hu