Utazási idő, mint munkaóra

Mikor számít bele az utazási idő a munkaidőbe? – kérdezte egy olvasó olvasó. dr. Hajdu-Dudás Mária, a munkajog.hu munkajogász szakértője válaszolt.

   Dolgozóink alkalmanként vidékre mennek javítási munkákat végezni. Van, hogy 5-7 órát utaznak és utána kezdik a munkát. A kérdésem az, hogy az utazási idő után végzett munkaórát (8 óra) milyen bérrel kell elszámolni, az utazási idő beleszámít a munkaórákba vagy sem?

    Önmagában a munkába járás nem minősül munkaidőnek. A munka törvénykönyve (Mt.) 86. paragrafus (1) bekezdése szerint ugyanis munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama. A (2) bekezdés szerint előkészítő vagy befejező tevékenység: minden olyan feladat ellátása, amelyet a munkavállaló munkaköréhez kapcsolódóan, szokás szerint és rendszeresen, külön utasítás nélkül köteles elvégezni.
 
    Az utazási idő nem része a munkaidőnek, erre az időszakra a munkavállaló munkabérre sem jogosult.
 
  Más a helyzet abban az esetben, amikor a dolgozónak nem a lakó- vagy tartózkodási helye és a munkaszerződés szerinti tényleges munkavégzés helye között kell utaznia, hanem adott napon a munkahelyéről át kell mennie a cég telephelyére, vagy akár a szomszédos városba egy egyeztetésre. Ilyenkor az utazással töltött idő a munkaidő részét képezi (tehát az utazással töltött idő beleszámít a munkaidőbe). Ennek megfelelően a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőn felül végzett munka túlmunkának minősül, így arra az időtartamra 50 százalékos bérpótlék vagy – a felek megállapodása alapján – szabadidő jár.
 
   A munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel (Mt. 51. paragrafus (2) bekezdés).
 
  A belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló élelmezési költségtérítéséről szóló 278/2005. (XII. 20.) kormányrendelet szerint a kiküldetésben lévő munkavállalónak az élelmezéssel kapcsolatos többletköltségei fedezetére a kiküldetés tartamára élelmezési költségtérítés (napidíj) jár. A napidíj számlával (egyszerűsített számlával) igazolt összegként vagy költségátalányként számolható el.
 
  Átalányként a munkavállalót legalább napi 500 forint napidíj illeti meg. A rendszeresen kiküldetést teljesítő munkavállalónak a munkáltató havi átalányt állapíthat meg. Ennek összegét az egy napra megállapított napidíjátalány és a havi átlagban kiküldetésben töltött naptári napok figyelembevételével kell meghatározni.
 
   Nem számolható el napidíj, ha a távollét időtartama a 6 órát nem éri el, valamint ha a munkáltató a munkavállaló élelmezését a kiküldetés helyén biztosítja. Szálloda igénybevétele esetén, amennyiben a szállodaköltség a kötelező reggeli árát tartalmazza, a napidíj összegét 20 százalékkal csökkenteni kell.

Forrás: adozona.hu