Gazdátlanná vált a közoktatás rendszere

Pillanatnyilag gazdátlan a közoktatás rendszere és rendkívül nagy a bizonytalanság - mondta a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke szerdán Budapesten az Államosítás előtt, után és közben - zavaros jövőkép címmel rendezett sajtótájékoztatón.

    Galló Istvánné szerint a bizonytalanságot az is fokozza, nem lehet tudni, hogy az iskolák államosítása pontosan miként zajlik majd, és félő, hogy a tanárok úgy mennek el a nyári szünetre: nem tudják, milyen változásokra számíthatnak az új tanév kezdetétől.

    A PSZ vezetője szólt arról, hogy a legutóbbi hírek szerint az iskolák működtetését, azaz a közüzemi számlákat, a karbantartást és más dologi kiadásokat az önkormányzatok fizetnék, ugyanakkor az intézményfenntartás, tehát az osztályok, csoportok számának meghatározása, a pedagógus-álláshelyek betöltése, illetve az intézményvezetői kinevezések és a pedagógusok munkájának ellenőrzése állami feladat lenne.

    Az érdekvédő felidézte Farkasné Gasparics Emese, a Belügyminisztérium önkormányzati helyettes államtitkárának keddi, egy budapesti konferencián mondott szavait, amelyek szerint az általános iskolai ellátáshoz kapcsolódó vagyon 2013. január 1-je után is az önkormányzati rendszer része marad, az állam csak az oktatást, illetve az ahhoz kapcsolódó feladatokat veszi át, illetve azt finanszírozza.

    Galló Istvánné meglátása szerint ezzel „a mindent az állam vesz át” elve megdőlt. Az államosítás a kormányzat által elképzelt gyors tempóban végrehajthatatlan, mivel 4169 iskoláról, ezen belül 5923 telephelyről van szó, és 1 millió 418 ezer tanulót, valamint 121.518 pedagógust érint - tette hozzá.

    Megemlítette, nem látják az államosítás pénzügyi fedezetét a költségvetésben, mert a járási kormányhivatalok még nem álltak fel, és nem lehet tudni, hogy ezeket miből finanszírozzák, hogyan fog felállni ez a rendszer, és miként tisztázzák a hatásköröket. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a költségvetés a jövő évben sem költ majd annyit a közoktatásra, amennyi az államosításhoz szükséges lenne.

    Mint mondta, információik alapján jelenleg több helyütt, így Baranya és Csongrád megyében, illetve Vácott egyházakkal - utóbbi városban a baptistákkal - tárgyalnak az önkormányzatok, amely szerinte azt jelzi: a településeken nem látják biztosítva, hogy ha az államhoz kerülnek az iskolák, akkor az oktató-nevelő munka sokszínűsége megmarad.

    A PSZ csak akkor támogatja az egyházaknak történő iskolaátadást, ha abba az összes érintett szülő beleegyezik, mert ideológiailag semleges oktatást kell nyújtani. Nem biztos, hogy a helyi pedagógusok összessége meg tud felelni az egyházi elvárásoknak, ráadásul ők az egyházi átvétel esetén nem lesznek közalkalmazottak - jegyezte meg.

    Galló Istvánné beszélt arról: a közoktatás államosításával az is probléma, hogy több mint 500 intézményt újítottak fel részben EU-s pénzekből, a támogatás kritériuma pedig az volt, hogy öt évig ne legyen fenntartóváltás. Úgy látja, az intézmények működtetése ezért maradna az önkormányzatoknál.

    A PSZ vezetője súlyos, megmagyarázhatatlan szakmai hibának nevezte, hogy noha Szigetszentmiklóson a döntéshozók a két pályázó közül egyiket sem tartották alkalmasnak az igazgatói posztra, mégis közülük választottak egyet ideiglenes vezetőnek a Batthyány Kázmér gimnázium élére július 31-ig. Ráadásul nem vették figyelembe sem a tantestület, sem a szülők véleményét, mert ők a másik jelöltet támogatták, ezért a tantestület felháborodása jogos - fogalmazott.