Puhább léptekkel indul az olasz reform

Kompromisszumok árán, de útnak indult az olasz munkaerő-piaci reform, amellyel a Mario Monti vezette szakértői kormány rugalmasabbá tenné az eddigi, a hatékonyságot és vele a növekedést gátló szabályozást. A tervezett változások egy részét a szakszervezetek és a parlament balközép pártjai is ellenezték, ezért puhítottak rajtuk, mindenekelőtt az elbocsátások megkönnyítése terén.

   Túl nagy engedményeket azonban nem tehettek, hiszen a piac árgus szemekkel figyeli az olasz reformokat. A kormányfő érvként is használhatta ez utóbbit a pártok vezetőinek meggyőzésére, azzal ugyanis mindenki tisztában van, hogy a legnagyobb csapást a politikai bizonytalanság mérné az utóbbi hónapokban visszaerősödő olasz kötvénypiacra. A CGIL szakszervezeti szövetség mindazonáltal tegnap közölte: kevésnek tartja az engedményeket és nem áll el a korábban jelzett sztrájktól (az időpontot még nem tűzték ki).

   A reform egyelőre törvényerejű rendelettel indult be − ezt a parlament még módosíthatja −, a legfontosabb változás az, hogy az elbocsátott munkavállalók a korábbinál kevésbé könnyen vetethetik vissza magukat jogi úton. Módosult a munkanélküliek ellátása is: az eddiginél jóval szélesebb körre terjed majd ki, viszont havi 1119 euróban megszabták a felső határát. A munkaszerződések rendszerének változásaival a kormány azt a gyakorlatot akarja visszaszorítani, hogy a fiatalokat legfeljebb határozott időre, gyakornoki státusba veszik fel.

     Az olasz kötvények piacát is meglegyintette a spanyolok miatt erősödő bizonytalanság: a tízéves olasz papírok hozama tegnap 5,5 százalék fölött is járt, a németekével szembeni spread elérte a 380 bázispontot − ez február 16. óta a legnagyobb különbség. A spanyol tízéves hozam 5,84 százaléknál, a spread pedig 410 bázispontnál is járt, ezek tavaly december közepe, illetve november vége óta nem látott szintek. Mindebben közrejátszhatott a húsvét előtt már igen gyenge forgalom is − figyelmeztetett a Reuters olasz kiadása −, de megviselte a piacot az Európai Bankhatóság (EBA) egy nappal korábbi jelentése is. Az EBA arra figyelmeztetett, hogy ha már tavaly hatályba léptek volna a Basel III. szigorú előírásai, akkor legalább 242 milliárd euró kellene az uniós bankok feltőkésítéséhez.