A spanyol szakszervezetek is tiltakoznak a bércsökkentés ellen

Mario Monti olasz miniszterelnök szerint bajok vannak a spanyol költségvetéssel, amely megint dominóhatással fenyegethet, az Európai Központi Bank lépései ellenére.

   Mario Monti, az olasz kormány miniszterelnöke a hétvégén kezdődő pénzügyminiszteri konferencia előtt arra figyelmeztetett, hogy bár Spanyolország több pozitív hatású intézkedést vezetett be - köztük munkaerőpiaci lazításokat -, mindez mégis kevés lehet ahhoz, hogy ne támadjon újra az euróövezeti „fertőzés” réme. „Spanyolországnak jobban oda kellene figyelnie közkiadásaira”- figyelmeztetett Monti, aki szerint a költségvetés bevételeit kellene növelni.

    Az euróválság alábbhagyott, mióta az Európai Központi Bank a múlt hónapban hároméves banki kölcsönöket nyújtva növelte a likviditást, illetve az uniós vezetők aláírták e hónapban a második görög mentőcsomagot is - emlékeztet a Monti szavait idéző Bloomberg. Az Európai Központi Bank azonban nem oldhatja meg a tagállamok helyett a pénzügyi problémákat, csak némi időt biztosít, amely alatt azok a szükséges reformlépéseket megtehetik.

    Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök március 29-én kell, hogy szembenézzen az első általános sztrájkkal, miközben harmincadikán mutatja be az új, kiadáscsökkentéseket tartalmazó költségvetést. A sztrájkkal tiltakoznak a szakszervezetek és támogatóik az ellen, hogy az új szabályozás olcsóbbá teszi az elbocsátást és megkönnyíti a bércsökkentést. Olaszország is hasonló intézkedéseket fogadott el nemrég, ám az általános tiltakozás hatására Monti úgy döntött, ezek nem azonnal lépnek életbe.

    Rajoy-nak a hétvégi andalúziai tartományi választásokon nem sikerült többséget elérnie. A tartomány 1978 óta a szocialisták kezén van, és Rajoy pártjának nem sikerült a szükséges 55 helyet elérnie, bár mindenki másnál többet szereztek.

    Az euróövezetet alkotó országok nagykövetei február 2-án írták alá Brüsszelben az európai stabilitási mechanizmus (ESM) létrehozásáról szóló szerződést. A luxemburgi székhelyű pénzintézet azokban az esetekben hivatott támogatást biztosítani az eurózóna országainak, amikor ezt a pénzügyi stabilitás megőrzése megkívánja. Az európai stabilitási mechanizmus létrehozásáról szóló szerződést az euróövezetet alkotó országok eredetileg 2011 júliusában írták alá, ám az érintettek azóta több ponton módosították a szöveget annak érdekében, hogy a válságkezelési mechanizmus hatékonyabbá váljon. Az ESM hitelt juttathat a tagoknak, elővigyázatossági pénzügyi támogatást biztosíthat, államkötvényeket vásárolhat a kedvezményezett tagállamoktól az elsődleges és másodlagos piacokon, és kölcsönt nyújthat a pénzintézetek feltőkésítéséhez. A korábbi, átmenetinek szánt EFSF (a pénzügyi stabilitás érdekében jelenleg működtetett ideiglenes mechanizmus) is kölcsönöket nyújthatott a bajba került országoknak, beavatkozhat a másodlagos piacokon, illetve a kormányoknak nyújtott kölcsönök folyósításával pénzintézeteknek s segítséget nyújthatott. A két alap konbinálását Angela Merkel és pénzügyminisztere, Wolfgang Schaeuble korábban ellenezte, ám mára beleegyeztek abba, hgy átmenetileg mindkettő működjön. A jelenlegi szabályok szerint a fel nem használt EFSF pénzeket az ESM mechanizmusba kell áthelyezni.