Szűcs Viktória: a gyed extra igénybevételéhez a bölcsődén túl szükség van munkahelyekre is

Meg kell védeni a kisgyermekes édesanyákat segítő intézkedéseket, például a gyed-extrát - egyebek mellett erről beszélt a napokban a Fidesz. A gyed extra lényege, hogy az anya a gyermek egyéves kora után visszamehet dolgozni, és közben a gyermekgondozási díjat is folyósítják neki. Az elképzelés akár jó is lehetne, de ez az intézkedés - csakúgy, mint sok más fideszes döntés - a jómódúaknak kedvez – írja a Népszava.
     A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke, Szűcs Viktória emlékeztetett arra, 2012 januárjában lépett életbe, hogy az önkormányzati bölcsődék az étkezési díjon túl gondozási díjat is szedhetnek ezt 54 százalékuk meg is tette, igaz, az összegben nagy a szórás. Napi 100-tól 1300 forintig terjed a díj, a legtöbbet Budapest XII, XI. és a XVII. kerületében kérik, a vidéki városok közül Szombathelyen, Keszthelyen és Hódmezővásárhelyen vezették be a legmagasabb díjat. Étkezéssel együtt - ami napi 500-600 forint - néhol akár 35-37 ezer forintot is elkérnek. A főváros XIII. kerületében viszont még az étkezésért sem kell fizetni, ott az önkormányzat mindent átvállal. Nem csak a gondozási díjak kifizetése okozhat gondot a szülőknek, a gyed extra igénybevételéhez a bölcsődén túl szükség van munkahelyekre is, amelyekből köztudottan vidéken van a legnagyobb hiány.
 
   Miközben 180 ezer bölcsődés korú kisgyerek van az országban, az önkormányzat által fenntartott intézményekben 36 600 férőhely van, erre 37 200 kisgyereket vettek fel a 2012-es KSH adatok alapján. Több jelentkezőnek egyszerűen nem jut hely - fogalmazott a szakszervezeti elnök. Természetesen lehetőség van rá, hogy egy szülő magánbölcsődébe írassa a gyerekét, ám egy ilyen intézmény havi költsége 40 ezer forintnál kezdődik, és a „határ a csillagos ég”. Megoldást kínálhat még a szintén többnyire fizetős Családi Napközi is, de mindezzel együtt a férőhelyszám összesen is kevesebb, mint a két-három évesek száma.
 
   A körülmények sem ideálisak. A legkisebbek csoportjában a korábbi tíz helyett már 12-en lehetnek, a kétévesekből álló csoportban akár 14-en is egy 40 négyzetméteres szobában. Ez jogszabályban maximalizált előírás, ennek ellenére mégis vannak bölcsődék, ahol akár 16 kisgyereket zsúfolnak össze a csoportokba. Régen négy négyzetméternek kellett jutnia egy gyerekre, az új szabály szerinti három négyzetméternyi terület sem jut egy bölcsisnek. A csoportszobában még az asztalok, a székek, polcok, baba- és szerelősarkok is foglalják a helyet. Sok szobában még kis mászókákat, ugrálókat is elhelyeztek, tekintettel a kicsik mozgásának a fejlesztésére.
 
   A magas csoportlétszám növeli a dolgozók testi és szellemi leterheltségét is, pedig többségük, 75 százalékuk nettó bére a szociális ágazati pótlék bevezetése után a 2012. évi létminimumot, vagyis a 85 960 forintot sem éri el. Sokan csecsemő és gyermekgondozó felsőfokú szakképesítésükön túl még pedagógusi diplomával is rendelkeznek, de a pedagógus életpálya szerinti bérezés még sem vonatkozik rájuk. Ez feszültséget okoz, ami ott a legszembetűnőbb, ahol a bölcsőde és az óvoda egy épületben van. Ott ugyanis az óvodapedagógusi diplomával és munkatapasztalattal az óvodapedagógusként foglalkoztatott dolgozó bruttó 70-80 ezer forinttal magasabb fizetést kap, mint a legkisebbeket ellátó bölcsődei kisgyermeknevelő - magyarázta Szűcs Viktória.

Forrás: Népszava