Melyek 2014 munkahelyi trendjei?

 
A világ folyamatosan változik, ezzel együtt a munka világa is. Újabb és újabb munkahelyi trendek alakulnak ki és szűnnek meg, amelyek nem csupán a cég operatív működését és piaci stratégiáját határozzák meg, de jogi kereteit és lehetőségeit is. A nemzetközi tapasztalatok alapján a DLA Piper összegyűjtötte azon változásokat és irányvonalakat, amelyek várhatóan meghatározóak lesznek az elkövetkezendő időszakban. Ezen globális trendekből szemezgettük ki azokat, amelyek az elkövetkezendő időszakban várhatóan még inkább előtérbe kerülnek, és egyre több országban határozzák meg a munkaügyi folyamatokat – olvasható az advocatus.dlapiper.hu odalán

1. A globális terjeszkedés egyre több új országot fedez fel magának
 
   Ahogy a globális gazdaság egyre inkább újjáéled és kezd kilábalni a válságból, a vállalatok és befektetők egyre aktívabbak lesznek. Az USA-ban például már a vállalatok 76 százaléka számolt be tengerentúli aktivitásról. Míg a legtöbb vállalat még mindig a hagyományosan népszerű üzleti központok felé terjeszkedik, a tendencia ma már azt mutatja, hogy sokan túlmerészkednek a megszokott körön. Túllépve az Észak-Amerika–Európa–Távol-Kelet tengelyen, egyre többen fedezik fel a nyitás lehetőségét a dél-amerikai, afrikai és közel-keleti piacok felé is. Az új országok azonban új jogrendszert is jelentenek, amelyeknek a megismerése újabb kihívást teremt.
 
2. Növekvő verseny a tehetségekért, a vállalati érdekek védelme
 
   A tehetségek megszerzéséért folytatott globális verseny egyre növekszik. A multinacionális és nagyvállalati munkáltatók toborzása globális szintre kerül.
 
   Azoknak a cégeknek, amelyek a globálisan mobil munkavállalói rétegből kívánják fedezni munkaerő-szükségletüket, fel kell készülniük a határon átnyúló foglalkoztatás jelentette potenciális kockázatokra és az ebből eredő esetleges jogvitákra. Biztosítaniuk kell a bizalmas információk és üzleti titkok hatékony védelmét, mind lokálisan, mind globálisan végrehajtható versenytilalmi megállapodásokat kell kötniük, illetve biztosítani szükséges a munkaviszony során létrehozott szellemi alkotások érvényes és kikényszeríthető átruházását. Mindez folyamatos és tudatos elemzést, odafigyelést igényel.
 
3. Egyre nagyobb a hangsúly az alternatív munkakörökön
 
   A részmunkaidős és határozott időre vagy konkrét feladatra alkalmazott munkaerő egyre több teret kap, a rugalmas alkalmazotti jogviszonyok iránti igény várhatóan tovább fog nőni. Mindeközben az ilyen jellegű munkaviszonyokra egyre több figyelem irányul a kormányok, a hatóságok, szakszervezetek és a nemzetközi munkaügyi szervezetek részéről.
 
4. Terjednek a high-tech, mobil irodák
 
  A felgyorsult, high-tech eszközök által vezérelt világban a munkahelyek már alig hasonlítanak a néhány évvel ezelőttiekre. A BYOD (Bring Your Own Device – hozd a saját eszközödet a munkahelyre), a felhő alapú technológia, az otthoni munkavégzés és az automatizált folyamatok elterjedése egyre meghatározóbb a globális üzleti környezetben, ugyanakkor az ezekre vonatkozó munkaügyi és adatvédelmi jogszabályok országonként eltérőek lehetnek, így érdemes fokozottan figyelni ezekre.
 
5. A munkavállalói adatok védelmének bővítése
 
   A munkavállalókkal kapcsolatos személyes adatokra vonatkozó védelem mindig kiemelt terület volt, manapság pedig, ahogy a már említett technikai fejlődés mindinkább a mindennapi munkavégzés szerves részévé válik, ez még nagyobb jelentőséget kap. A szigorú adatvédelmi szabályozások létrejöttét az Európai Unió kezdeményezte, és azóta is folyamatosan vizsgálja az erre vonatkozó előírások módosításának szükségességét.
 
6. A társadalombiztosítási- és nyugdíjszabályok
 
   A mai demográfiai trendekre tekintettel egyre nagyobb szükség van a társadalombiztosítási szabályok változtatására, illetve a nyugdíjkorhatár emelésére. Ez utóbbi intézkedést már több ország foganatosította, és várhatóan világszerte tapasztalhatjuk majd.
 
7. Az egyenlő bánásmódra vonatkozó szabályok
 
  Az elmúlt időszakban világszerte élénkült a diszkriminációra, munkahelyi zaklatásra és a nemek közötti egyenlőségre irányuló jogalkotás. Az angolszász országokban és Japánban például a megfélemlítés és a hatalommal való visszaélés terén változtak a jogszabályok, Indiában a szexuális zaklatás elleni fellépés erősödött, az EU-ban pedig új irányelvet készítenek elő a vállalatok irányító testületeiben meglévő nemi egyenlőtlenségek csökkentésére. A szabályok betartása érdekében a munkáltatóknak érdemes felülvizsgálni aktuális szabályzataikat, illetve gyakorlatukat és tudatosítani az alkalmazottak körében ezen szabályok betartásának fontosságát.
 
8. Globális fellépés a korrupció és a visszaélések ellen
 
   A szabályozó hatóságok számos országban egyre tudatosabban és szervezettebben lépnek fel a globálisan tevékenykedő vállalatokkal szemben, hogy betartassák a vállalati visszaéléseket megakadályozó és a korrupcióellenes törvényeket. Több országban is fontolgatják olyan pénzügyi ösztönzők bevezetését, amelyeknek köszönhetően az alkalmazottak jelentik a vállalati bűncselekményeket. Az egyes országok különböző kulturális környezete és jogszabályai azonban egyelőre megnehezítik az ilyen esetek gyors és hatékony kezelését.
 
9. Élénkülő összeolvadások, felvásárlások
 
   Manapság már kevés a tisztán országhatárokon belüli fúzió és akvizíció, egyre inkább az tapasztalható, hogy a globális vállalatok felvásárlások által tudnak új piacokra belépni. Ennek eredményeként egyre nagyobb az igény arra, hogy a vállalatok megértsék az irányadó munkaügyi és foglalkoztatási követelményeket, be tudják azonosítani a szükséges fejlesztéseket és ezzel biztosítsák a tranzakció sikerét.

Forrás: advocatus.dlapiper.hu